Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-25 / 245. szám

4. oldal. C. JSFYÍRVIDÉK OZABOLCSI HIR HIRLAP (Trianon 16,) 1935. október hó 25. cWétköznapi gondolatok Ősz van. Kellős közepén volnánk az őszi szezonnak. És a máskor oly mozgalmas őszi szezon most mintha teljessé akarná tenni az elmúlás han­gulatát. Olyan csendes, olyan kihalt a gazdasági élet, mintha minden ago­nizálna. Az abnormis időjárás miatt nemcsak az nem vásárol, akinek nem telik, hanem még az a pár em­ber sem tud vásárolni, akinek meg­adatott, hogy néhány fillért mégis csak el tudna költeni őszi szezon­cikkekre. Igy hát mi sem természe­tesebb, hogy a szezoncikkeket áru­sító kereskedők szépen elrakhatják áruikat — jövőre. Ha ugyan egy év múlva hasznát tudják venni annak, aminek most az időjárás miatt nem vehetik hasznát. Igy most joggal mondhatjuk, hogy az ősz tényleg az elmúlást hozza és nemcsak szimbóluma az elmúlásnak. A sárguló falevelekkel sok-sok va­lóra nem vált remény, sok'sok jobb napok eljövetelébe vetett hit hullik a megsemmisülés, az elmúlás enyé­szetébe. Az életnek hitt reménységre ráleheli fagyos csókját a rideg tél majd s vergődő gazdasági életünk lethargikus álmát ki tudja mikor csó­kolja élettől csikorgó tavaszi napsu­gár. * Valamilyen ünnepies alkalomra jölt a városba az egyik tanyabokorból egy jóvágású, napbarnított, kérges kezű gazda. Vasárnap volt. A szo­katlan meleg őszi nap megkívántatta velük a zamatos, hűsítő sört. Gazd­urammal egy asztalhoz kerültünk. A pohár sör szürcsölése mintha köz­vetlenebbé tette volna a hangulatot. Beszédbe elegyedtünk. Sör mellett miről is beszélhetnénk gazdaemberrel másról, mint a sört adó árpáról, no meg a gazdaság egyéb terményeiről. És a drágaság­ról. Hát persze, hogy drága a sör — állapítjuk meg egyakarattal. — Pedig szeretem a sört — mondja a gazd'uram. De hát drága. Meg osztán nem telik most rá, mert nincs ára semminek. Igy hát egy po­hár seritalnál nem szabad többet meginni. Osztán tavaly is ilyen tájon voltam a városban — folytatja to­vább a gazda a diskurzust és akkor is csak egy pohárra! ihattam meg. Meg azelőtt is... Hej, pedig de más kép volt máskor. Tizet is megittunk. De volt miből. És nem volt ilyen drága... — Hát fűzzek még ehhez kom­mentárt? Ugy-e nem szükséges? Mindennél többet mond az egyszerű, módosnak ismert gazda sóhajtása, hogy egy évben csak egyszer ihat meg egy pohár seritalt I... * Sokat beszülünk és sokat írunk az idegenforgalom előnyös voltáról. Sokan vannak, akik megszívlelik és tőlük telhetőleg igyekeznek rokont, barátot kapacitálni, hogy jöjjenek hozzánk a nyár folyamán és lássák, gyönyörködjenek a mi szép, fiatalo­san üde városunkban, az erdőben, a Sóstóban. De nagyon aokan vannak, akik a szót eleresztik a fülük mellett, az írás felett pedig lekicsinylöleg mo­solyognak. Ugy gondolják, nincsen itt nélunk mit nézni, mert hiszen ők csak tudják, hiszen itt laknak. A napokban egy idegen városbeli is­merősömmel találkoztam, aki Nagy­Magyarország csaknem minden vá­rosában megfordult. Tehát jogosan mondhatná, hogy neki Nyíregyháza kisváros. És higyjék el nekem fölé­nyesen mosolygó Uraim, hogy nem mondta. Sőt, ellenkezőleg. Nem tu dott betelni a város szópségével. A Széchenyi- úton pedig többször megállt és ugy gyönyörködött benne. Da tulajdonképpen nem erről aka­rok beszélni. Ezt csak mellékesen említettem meg. Az idegenforgalom (hathatós pro­pagálásának példájaként akarom megemlíteni azt az eredményt, ame­lyet Hajdúszoboszló ezidén elért. Meglehetős rigorozus becslés alapján 800 pengőre tehető az az összeg, amelyet az idegenek az ezévi fürdő­szezon alatt Szoboszlón hagytak. Amikor erről az összegről beszé­lünk, ne feledjük el az értékelésnél figyelembe venni, hogy mint erös rivális, ott van a szomszédságában Debrecen pazar berendezésű hévviz standjával, óriási propagandájával és — nagyvárosi mivoltával. És mégis 800 pengő az eredmény. Tagadhatatlan, hogy az eredmény elérésében része van a fürdő elis­mert gyógyhatásának, de ki tudna erről propaganda nélkül és ki ke­resne fel egy olyan falu-várost? Az eredmény elsősorban o]tan ke­resendő, hogy Szoboszló népe ön­maga is értékeli azt, ami érték benne. Értékeljük tehát mi is a mi saját értékeinket és akkor mások is érté­kelni lógják s lesz — idegenforga lom. Bán. A legtöbb rendőri ügy: családi viszály­Férj és feleség háborúja - Fiu az apa ellen 20 pöfon au nd-D ariónak és más érdekességek Nincs az az irói fantázia, nincs az a riporteri leleményesség, amely annyi érdekességet tudna kitermelni, mint amennyit az élet produkál hu­szonnégy óra alatt. Ha egy délelőt­töt eltöltünk a rendőrségen, annyi mozaikképet kapunk, hogy abból ki­formálhatjuk a mát irányító lelki és anyagi motívumokat, ami a vallás­erkölcsi és szociálpolitikai fogyaté­kossághoz vezethető vissza. Legggakoribb ügy ma a rendőr­ségen a családi viszály. Megdöbben­tően szomorú, hihetetlenül hangzó esetek egész sorával ál! szemben a hatóság. Minden emberi jó tulajdon­ságot kimerítő türelmi játékot folytat nemegyszer a sok munkával hajszolt rendőri közeg, hogy elsimítson egy­egy eldurvult ügyet, megakadályoz­zon egy nagy bűnpert. Megveri az uram! — Megöléssel fenyegetett az asszonyi Mindennapi kép a feldúlt arcú asz­szony, aki beszalad feljelentést tenni a rendőrség bűnügyi osztályára, ezek kel a szavakkal: — Megvert az uram, kiüldözött a házból, nem birok vele maradni I 15 évi házasság után történt. — Miért veszeknek? Kocsigumi készítést és javítást garanciával olcsón, szakszerűen vállal Vulkán GumiOzem KLÓR Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 9 Telefon 541. Táviratcím : Vulkán. — Egy idő óta iszik az uram, keveset van munkában, s ha meg­kapja a keresetet, kocsmázik. Három szép gyermekünk van... Fordított eset. A férj siet be pa­nasszal. Veszekednek, mert az asz­szony, „panaszkodik", nem elég neki amit hazavisz az embere, nem egyez­nek a gyermek miatt, mert az min­dig az anyja pártját fogja. Az kap minden jó falatot. — Megöléssel fenyege +ett meg az asszony, hogy aludhassak nyugod­tan?... „Fogalmazé úr, tessék tanácsot adni, mit'te­gyünk ?"— Az izgatottságtól remegő hangon kérleli a rendőrtisztet ezekkel a sza­vakkal egy őszhaju tisztviselő em­ber. 21 éves fiáról van szó, aki mun kanálkül teng, leng otthon és azzal hálálja meg a szülői gondozást, a mindennapi kenyerei, a puha ágyat, a testén lévő ruhát, hogy követelő­zik. Aki ellentmond neki, az testi erejével találkozik. Megveri az édesanyját! Az apa könnyezve vallja b?, hogy maga is fél a fiától, nem tud vele mit csinálni, az egész családnak réme. — Mire neveltem fel, mire isko­láztattam ? Feljelentem az apámat! Környékbeli eset. 18 éves nap­számos gyerek feljelentést tesz az apja ellen, hogy doronggal össze­verte. A nyomozás kideríti, hogy bi­cikliről esett le a fiu. Csak ugy bosszúból tette a panaszt. Haragu­dott az öregre... Meg ittas volt. Pofonok „igéi et-nyugtával" Finom kis eset ez is. A férj ott­honában találja nem szívlelt isme­Vendéglős ök: részére bortörvény, hitelrendelet, az ifjúság védel­méről szóló rendelet s különféle korcsmarendtartási feliratok állandóan raktáron vannak s kaphatók a ^J^ÍRVIDBK _ OZABOLCSI HIRLAF kiadóhivatalában Nyíregyháza, Bethlen-u. 1. Telefon 77. rősét egyedül az asszonnyal. Rá­ront, félkézzel megkapja a gallérjá­nál és irgalmatlanul elkezdi püfölni a meglepett fiatalembert. — Husz pofot adtam neki, — új­ságolta a rendőrségen, amikor az eset részletei felől érdeklődtek. — Számolta ? — Biztosan volt annyi, ha nem több, hisz egészen bedagadt a feje. Azt sem tagadja azután, hogy a pofozást csak akkor hagyta abba, amikor az udvarló kinyögte, hogy 100 pengőt fizet... Megígérte. JAz igéret-nyugta beváltására azonban nem került a sor. És igy tovább, hosszú, hosszú sora az eseteknek. Nem egyszer fajul el odáig a családi viszály, hogy a kést, vagy a baltát az utolsó pil­lanatban szedik ki a fiu, a férj, az apa kezéből... Olykor nem sikerül — és a típorter számára szenzációs bünügy lesz belőle. — Miért, miért ez a sok-sok szo­morúság? Ezt az otthont álmodja az ember magáénak? Válaszul áll­jon itt egy találó megjegyzés, amit a rendőrség kapujában egy párbe­szédből lestünk el. — Ideges rohanás az éiet. Az ember hiába fut a boldogság után, mindig elbukik... A bünügyi akták bőségesen be­szélnek arról, hogy mennyi a csa­ládi front elesettje. 38 éve fennálló D0B0S-FRISK0LR jelenlegi tulajdonosa KUBINYI TIBOR már ez év őszén megkezdi szál­lítani az 1 éves akácot ezren­ként 6 P-ős ártól. 350 cm-en felüli Jegenye, Kanadai és Fe­ketenyár sorfákat darabonként 8 fillérjével, Akácsorfákat na­nagyobb tételben vasvillenyél vastagságban drb-ként 16 fillér­jével. Kérjen árjegyzéket. Cim DOBOS-FAISKOLA Ujíehértó, Szabolcsvármegye. fi Katolikus Népszó vétség kiadványai Legnagyobb katolikus szerveze­tünknek, a Katolikus Népszövetség­nek kiadványai pompás kiállításban és vonzó, gazdag tartalommal jelen­tek meg. Aki megszerzi ezeket, egy­szersmind tagja nagymultu, nagy­szolgálatú és mindmáig legnagyobb katolikus tömörülésünknek, a Kato­likus Népszövetségnek. A naptárt a katolikusok legkiválóbbjai irták, töb­bek között Glattfelder Gyula, Ernszt Sándor és Czettler |Jenő. Feleletet találunk benne a mai idők nagy kérdéseire. A naptár ára 50 fillér. 1 pengő évi tagdíj után a naptáron kivül 5 időszaki folyóiratot, vagy naptár nélkül 16 havi folyóiratot (julius-augusztus kivételévnl) igé­nyelhetnek a tagok. Azonfelül in­gyenes jogi és gazdasági tanács­adásban részesülnek. A bíboros Fő­pásztor az országos diszgyülés ke­retében nyomatékosan hívta fel a figyelmet a Katolikus Népszövet­ségre. A naptárrendelést, valamint a tagjelentkezést a központnál kell eszközölni: Budapest. IV. Veres Pálné u. 9. sz, — Megjelent „A gazdatartozá­sok rendezésének szabályai." Jegy­zetekkel és magyarázattal. Ára 60 fillér. Kapható az Ujságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents