Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 199-223. szám)

1935-09-17 / 212. szám

4. oldal. JNIYÍRVIDÉK ^ OZABOLCSI HÍRLAP (Trianon 6.) 1 ^ 5 szeptember hő 17. litási szabályzat a kézmüiparosokra vonatkozó rendelkezéseit ismerteti ezután. ! Ezekből megtudjuk, hogy mig 1933-ban 420,000 P közszálli­táshoz jutottak a kisiparosok, addig a folyó évben elérte ez az összeg a 2 millió pengőt. Uj munkaalkalmak teremtésére támogatást adott a kor­mány olyan iparágakban, amelyek ezelőtt import utján jöttek be az országba. A kormány egyik legfon­tosabb feladatának tekinti az iparos képzés intenzivebbé tételét. Ebből a célból mintamühelyeket állítanak fel, amelyek egyike Nyíregyházára kerül. Felújítják a vándortanitói intézményt is és megtanítják az iparosokat a helyes kalkulációra. Ezen a nagygyűlésen — mondotta Kruchina báró — nemcsak mint a miniszter személyes megbízottja va­gyok jelen, hanem eljöttem azért is, hogy mint az ipari ügyosztály ve zetöje, személyesen is tapasztalatokat szerezzek az iparosokat legközelebb érintő életkérdésekről. Végül Isten áldását kérte a kong­resszusra. A kongresszus ezután Papp Jó­zsef IPOSz-elnök javaslatára távirat­ban üdvözölte vitéz Gömbös Gyula miniszterelnököt az iparügyi minisz­térium felállításáért, továbbá Bor­nemisza Géza iparügyi minisztert, Petneházy Antal államtitkárt, Űrffy Imre dr felszólalása A kormány kiküldöttének érdekes fejtegetéseit, megnyugtató adatait lelkes tapssal fogadják, majd a kongresszus egyik illusztris előadója, őrffy Imre dr volt országgyűlési képviselő, az iparosjavaslatoknak so­rozatos éveken át volt képviselőházi referense szólal fel, A magyar kézműves ügyévei — mondotta — minden magyar köz­életi férfinak akadályokat nem is­merő akarattal kell foglalkoznia, mert jaj annak az államnak, amely nem veszi észre az iparosság nagy nemzetfenntartó erejét. — Fanatikusa vagyok a magyar egységnek, le kell rombolni minden faji és felekezeti különséget, ezért harcolok a magyar iparos egységért — mondotta hatalmas lelkesedés közben — majd intő szóval fordul az iparosokhoz, ho^y értsék meg egymást és vállvetve dolgozzanak együtt, egymásért. Egész nap tárgyal a kongresszus Órffy Imre nagy hatást kiváltó beszéde után Papp József elnök ügy­rendi változtatásra tesz javaslatot a kongresszusnak és indítványozza, hogy a h«sszu tárgysorozatra való tekintettel a délutáni sóstói kirán­dulás helyett is folytassák a tanács­kozásokat. A javaslatot a kengresszus egy­hangulag magáévá tette és az elnök enunciálta, hogy a tárgyalásokat délután 4 órától kezdve is folytatni fogják. iparos érdekeket összhangba hozza a nemzet többi érdekével és Isten áldását kéri a kongresszusra. és az egyházak üdvözlik a kongresszusi Mikecz Ödön dr. főispán hatal mas tapssal és éljenzéssel fogadott ~ felszólalása után, Szohor Pál pol­gármester a város nevében üdvö­zölte a kongresszust. Éber Antal dr. a Budapesti Ke reskedelmi és Iparkamara üdvözletét hozta el. — Most jár le a Kamara elnöksé­gében eltöltöt éves mandátumom — mondotta — és mérleget csiná­lok munkásságomról, büszkén val­lom. hogy a kamarában a kézmű­vesipar számára sikerült az eddigiek­nél sokkal nagyobb jelentőségű súlyt adnom. — Örömmel regisztrálja azokat a kormányintézkedéseket, amelyek az iparosság érdekében történtek, de azokat még nem tartja befejezettek­nek, Az iparügyi minisztérium léte­sítésében, — amelynek a saját szemé­lyében is hive volt, — az iparosság jövőjének hajnalhasadását látja. Felszó !alása során utalt Szterényi- j nek egy régebbi brossurájára, amely­ben minisztersége után rámutat ko­Mikecz Ödön dr. főispán: iz iparosság nem egyedüi masíroz, vek együtt megy a nemzet egyeteme Most lelkes éljennel fogadva Mikecz Ödön dr. főispán szélal fel. Tisztelettel és őszinte szereteltel üdvözli a kongresszuson megjelent iparostábort. Üdvözlése a sziv mé­lyéről jön, hisz gmielőtt a főispáni széket elfoglalta, a Keresztény Ipa­rosok Országos Szövetsége nyíregy­házi csoportjának ügyésze, munkása voltjj Innen hozta az iparosok ügye iiánt érzett igaz szeretetét. (Éljenzés) Hogy azok az iparosok, akikkel együtt dolgozott, barátai-e, ezt ők mondhatjáK meg, de ha azt kérde zik, hogy ő barátja-e az iparosok­nak, azt feleli, hogy igen. Az ipa­rosságban azt a jellemző vonást látta meg, amely a nemzeti jövőnek, a nemzet naggyá fejlődésének leg­fontosabb, legjellemzőbb vonása: a szabad egyéniség, a szabad polgári gondolat megnyilvánulását (Éljen) Ez az osztály jól tudja azt is, hogy a sorsa nem ^független más osztá­lyok sorsától. Az iparosprobléma nem elszigetelt kérdés, hanem ösz­szefüggésben van a gazdasági élet többi más problémájával. A kon­gresszus itt Nyíregyházán egy 400.000 lakosú, főleg gazdavármegye szék­helyén tartja gyűlését, itt éreznie kell, hogy az iparososztály más ter­melő osztállyal együtt .emelkedik, vagy bukik. (Ugy van 1) Nem lehet iparosjólét a többi osztály jóléte nélkül. Az iparosságot éppen azért szerette meg, mert világosan él benne a nemzet egyetemes nagy érdekei­nek tudata és jól tudja, hogy az iparosság nem egyedül masiroz, ha­nem vele együtt menetel a nemzet egyeteme. Itt az iparos kongresszuson éppen ezért csak komoly beszédnek, gya­korlati javaslatoknak van értéke. (Ugy van 1) Az erős hang pillanatnyi hatást tehet, de nem az erős hangot, hanem a benne rejlő igaz­ságot kell bírálnunk és értékelnünk. Az igazságtalanságot, akár ha mega­fonon is [hangoztatják, ele'eszti a füle mellett, mig az igazságos pa­naszt, ha suttogó hangon is hang­zik, meghallgatja és igyekszik segí­teni rajta. A politikában nem azt kell meg­valósítani, ami tetszik, hanem azt, ami szükséges, ami lehetséges. Itt, az előadói pódiumon is munkásai vagyunk a nemzet jövő politikájá­nak. Ezt kell átéreznűnk. Bizalom­mal várja a^kongresszustól, hogy az Régi tankönyvek féláron (Jj tankönyek Iskolaszerek a legolcsóbban a WT* r t • ? Fabian könyvkereskedésében rának ipari visszásságára, amiből azt látja, hogy a miniszterek mihelyt volt miniszterekké válnak, belátták a hibákat. Dr. Radó Dezső m. kir. kormány­főtanácsos, a debreceni kereskedelmi és iparkamara főtitkára az ország összes kamaráinak üdvözletét tolmá­csolja. Reméli, hogy az itt elfoga­dott javaslatok megértésre találnak és a kongresszus munkája előbbre viszi az iparosság ügyét a szebb és a boldogabb jövő felé. Az egyházak képviseletében Kopcsó János ág. ev. lelkész, Nagy Lajos ref. lelkész és dr. Bernstein Bála fő­rabi szólaltak fel, Isten áldását kérve a kongresszus eredményes munkál­kodására. Éber Mai ilr. nyitja meg az előadások sorozatát Ezután az iparos élet lepfonto­sabb kérdéseit tárgyaló előadások hangzanak el. Éber Antal dr. most is klasszikusan felépített előadást tartott az iparosságnak. — Egy francia egészségügyi köz­mondás szerint először a legsúlyo­sabb sebesülten kell segíteni. Ha ezt átviszik a gazdasági életre, elsősor­ban a kézmüiparosságon kell kez­deni a segítést, mert nincs még egy olyan osztály, olyan hivatási ág, amely annyit szenvedne, mint a kis iparosság. Léire kell hozni a kéz­műiparos egysegét, de ez ne azt je­lentse, hogy senki a véleményét sza­badon ne nyilváníthassa. Egyike volt azoknak, akik az iparügyi miniszté­FIGYELEM! Az „EXCELSIOR HBRISHYAGYáR R.-T." harisnya-, kötött-szövöttáru-, női- és gyermekruházati gyártmányainak egyedárusitásáí átvettem s a jövőben ezen cikkekből csak a cég gyártmányait fogom áru­sitani. Ez alkalommal fenti cikkekből meglévő raktárkészletemet igen olcsó leszállított árakon bocsátom az igen t. vásárlóközönség rendelkezésése. Saját érdeke tehát, hogy áraim olcsóságá­ról meggyőződjék. FEUER MIKSA (Városház-palota) az Excelsior Harisnyagyár R.-T. egyedárusitója. rium felállítását sürgették, mert tudta, hogy így több hely jut az iparos­kérdéseknek. Az uj iparügyi minisz­terben feltétlenül bízik, hiszi, hogy áldásosán fog működni az iparos­ság javára. A kisiparosság létérdeke, hogy a vámvédelem a teljes elzár­kózás ellen a szabadkereskedelem kellene, hogy érvényesüljön, mert a kézműves ipar szorosan összefügg ezzei a kérdéssel. Egyes árucikkek ma 200—300 százalékos vámvédel­met élveznek. Éber dr. ezután a kartellek és a nyersanyagok drágasága ellen emelt szót. Ring Gyula a hatvani ipartestület elnöke, az Iposz alelnöke a kisiparosság nyugdíjintézetének fel­állítását szorgalmazta, amit a tör­vény kötelező erejível kell megal­kotni, mert ellenkező esetben közön­séges üzletté degredálódna. Ezzel a kérdéssel kár a kormányt mindun­talan zaklatni — mondotta — mig az iparosság minden tagja nincs en­nek fontosságától áthatva, Dr. Dobsa László, az Iposz igazgatója az iparosok legfájóbb kérdésének, a kontárkérdésnek megoldását és a mestervizsga kötelezővé tételét sür­gette. Rámutatott arra a visszás helyzetre, amelyet az iparosság túl­zsúfoltsága idéz elő. Ennek meggá­tolására egyetlen mód a tanonc-'ar­tás rendszabályozása. Fábián Béla orsz. gyűlési képviselő a kongresszus résztvevőinek nagy eilenmondása közben azt fejtegette, hogy az uj iparügyi minisztériumra nem volt szükség, mert az az állam­háztartás ujabb megterhelésével jár. Meleg elismeréssel adózott azonban Bornemissza miniszternek és mun­katársának Kruchina bárónak, akik megérlve az idők jelét, megértve az (Fíolytatása a 6 ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents