Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 199-223. szám)

1935-09-07 / 204. szám

4. oíd&l 0R

> JSTYÍRVIDÉK ^ OZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.) 1935. szeptember h6 7. A magyar ipar nagy napja Nyíregyházán Szeptember 15-én a vármegye dísztermében lesz az nrszágos iparoskongresszus — Filléres Gyors Nyíregyházára — 0 konresszuson különleges elbánást kérnek a Tiszántúl iparosainak — Bornemissza Géza iparügyi minisztert várják az iparosnapra Nyíregyházára Szeptember 15 én nagy iparosnap lesz Nyíregyházán. Az ország iparosai felfigyelnek erre a napra, mert hiszen a Nyírség'városában az iparosság életkérdéseit tárgyalják és azok a határozatok, amelyeket Nyíregyházán hoznak, az egész iparosság lelkéből fakadó fontos kivá nalmaknak kifejezői lesznek. Szeptember 14-én délután már előzetes tárgyalások lesznek az ipartestületi székházban. Ezen a tanácskozáson az iparos székház kölcsön kérdésében igyekeznek közös álláspontra helyezkedni. Az iparosság ma már képtelen megfizetni a székház-terhek amortizációs tételeit és azt kéri, hogy vegyék le a vállukról az elviselhetetlen terhet. Ezen a napon este ünnepélyes fogadás lesz a MÁV pályaudvaron. Szeptember 15-én délelőtt megkoszorúzzák az iparosok a hősök szobrát, majd délelőtt a vármegyeháza dísztermében felvonuló notabilitások részvételével megtartják az ipaioskongresszust, amelyet délben az iparoszékházban nagyszabású bankét követ. Délután a Sóstóra rándul az iparosság, este pedig az Iparos Dalkör [hangversenyén és táncmulatságán jelenik meg az iparos székházban. Az iparügyi miniszter jövetelére számítanak A nyíregyházi iparos-napra Nyíregyházára várják Bornemisza Géza iparügyi minisztert, Petneházy államtitkárt, meghívták a Tiszántúl vala mennyi országgyűlési képviselőjét, felsőházi tagját, számítanak vala mennyi kereskedelmi és 'iparkamara és iparos egyesület megjelenésére. Filléres Gyors hozza a vendégeket szeptember 15-én Nyíregyházára az iparos kongresszusra. A gyors Miskolcon, Szerencsen át érkezik, De akik már az előző napon itt akarnak lenni, vagy ha már a kora reggeli órákban jönnek, azok kedvezményes vasúti jegyet válthatnak az iparos kongresszus alkalmából. fl tiszántúli iparosság különleges helyzete egyik főtárgya {lesz a nyíregyházi kongresszusnak. Ebben a tárgyban a tiszántúli ipartestületek vezetői vasárnap Debrecenben értekezletet tartottak és egységes állásfoglalás tárgyában egyeztek meg. A tiszántúli felszólalók meg fogják győzni az országos kongresszus résztvevőit, hogy itt az országnak sorozatos csapással sújtott helyén, a Tiszán tulon sofort segítség kell az iparos ságnak, hathatósabb és gyorsabb, mint bárhol az országban. Az iparos kongresszus szeptember 16-án fejeződik be. SPORT Vasárnap Kmove—Nytve I. oszt. bajnoki mérkőzés a bujtosi sporttelepen Előtte: Nykise II.—NyMove Tse II. oszt. bajnoki Az alszövetségi bajnokság II. fordulója során a Karcagi Move SE jóképességü együttese lesz a Nytve ellenfele. A karcagiak ma igen jó játékerőt képviselnek, erre vall az elmúlt vasárnapi eredményük is, amelynek során a villanygyár csapatával játszottak értékes eldöntetlent. A Nytve — mint értesültünk — átcsoportosítja csapatát és igy remény van reá, hogy már most vasárnap ki fogja játszani a csapat azt, ami „benne" van. Hisz nem kétséges, hogy a Nytve ma jó csapat, egyénileg kitűnő játékosokból áll, csak el kell találni az „összhangot" is és akkor a legnehezebb teljesítmények megoldására képes az együttes. Az előmérkőzésen a Nykise II. játszik a NyMove Tse csapatával második osztályú bajnokit. Ez a mérkőzés különösen helyi vonatkozásban látszik érdekesnek. Terézköruti Színpad HEWBCTM«MII"miii ItlIlgtlWlPllflIMiaSBiaiaiiWBaHMWWBWBBBMBMWMgSiiBB teljesen átalakítva, pazar kivitelben, uj székekkel, dohányzóval ragyogó műsorral megnyílt. Konferál: Békeffl László. Főszerepeket játsszák: Vaszary Piroska, Salamon Béla, Rajna Alice, Nagykovácsi Ilona, Sass Olly, rBodó ca, Gárdonyi, Kőváry, Komlós, Peti, László Miklós, Vadnai Éva, Philippi Irén, Donáth Ági, Haraszti Eta, Tatai Ilona, Mihályi Ernő, Bérezi Géza, Fenyő Árpád, stb. Rendező: Kőváry Gyula, zenei vezető: Erdélyi Patat Leo. Olcsó helyárak! Vasár- és ünnepnap délutáni előadások. Telefon 265 54. Uj kataszteri megállapodásra van szükség A nagy szárazság tüzében égő föld esőért kiáltott. Az ég csatornái meg is nyíltak, de az áldás hosszura nyúlt. A rozsdás sárga levelek a növények halálát hirdették. A sötét gondolatokba mélyedt gazda igy szólt: „Adtál Uram esőt, de nincs haszon benne!" Az élet sokoldalú. Hol itt, hol ott, de vannak ismétlődések. A szó lás-mondás szerint egyik idő ellen sége a másiknak, A birtok reform kapcsán megváltott fö'dek örömhangja is kellemetlen akkordba ment át. A megváltozott idő kicserélte az embereket. Nem azért, mintha hálával vagy a kötelességteljesitéssel szakítani akarnának, hanem mert az uj idők uj helyzet elé állították a gazdákat. Miután a birtókreform a földek árának megállapításánál két utat követett, kérdés, melyik oldalról kezdette ki az idő a nemes gondolatot? A vagyonváltság fö'deknél a dolog a megváltással véget is ért, a pénzváltságot azonban áz idő kockára tette. Az előbbit az évi járadékok figyelembevételével, az utóbbit törlesztéses alapon oldották meg. A birtokleadással a vétel teljesen befejezést nyert, a törlesztés azonban az idők szeszélyétől függött. A földváltságnál a vevőt nem érintette a megváltott föld árának esése, azon ban a pénzváltságnál az ötven, hatvan százalékos devalváció a vevő lelkén száradt. Ez az, ami a jelen felszólamlásnak is indoka. Azonban szóljanak a tények. A földkataszter megállapítások óta a föld hozama a gazdasági abnormitás és a pénzügyi körülmény uj helyzetet teremtett. A régi kataszter tiszta jövedelme alapján megállapiFéláron tankönyvet használt, tisztított, szép példányokat, minden iskola minden osztályába az Ujságboltban vásárolhat. tott árakat a kiosztott földek mai hozadékából fedezni nem lehet. Az ármegállapítások 30—35 pengős búzaárak derűjében történnek, ma ped'g Szabolcsmegye északi részén«az árak 12—13 pengő között mozognak. Ez süllyesztőre állította a földek értékét. Igy az eiőző idők gazdasági élete körül megfordult a világ és a preliminációk uj tavaszra várnak. Ma, amidőn 500 — 600 pengőért meg lehet venni a megváltott földek kataszteri holdját, kívánni sem lehet, hogy a szegény gazdálkodó 1000 pengős árakat törlesszen. Ez a nagy mérvű eltolódás az oka annak, hogy ma a törlesztési részletek gúzsba szorultak, mint ilyenek, revízióért kiáltanak. Nem ok nélkül, mert jóval több a fizetendő összeg, mint amennyit az igazság, a megélhetés engedhet. Azért is a baj nem a helyi érdekű, általános borulatban , izgul, országos felszólamlások kiáltanak a méltányosság, a megértéi után. Nem lehet tagadni, hogy a revi iós gondolat a kormány részéről eddig is megértéssel találkozott. Az államnak ez ügyben vannak is felemelő, szociális intézkedései. Arra enged nek következtetni, hogy a birtokváltság földek rendezése küszöbön áll. Ezt mutatja a kiosztott földek uj katasztere is. De mert a revízió huzó dik, mindig érzékenyebb légkör alakul. Mindig világosabb a helyze", hogy nemcsak a gazdáknak hanem az államnak is tovább tovább nagy kára van. Miután a törlesztések alatt megrendült a talaj, a jövő bizonytalanságok elé állította a gazdákat, a földek termékenysége is következetesen fagypontra szállt. Azért az ügy mielőtti rendezése égető kérdés, a tikkadt földhöz hasonló, mikor sóvárogva néz a fellegek járására, Misem természetesebb teh^t, hogy a birtokosok a földművelésügyi miniszter megmozdulására, orvoslására várnak. Nemcsak azért, mart a kis birtok felett Damokles kardja függ, de szívósan ragaszkodnak minden barázdához, melynek elvesztése ta Ián kinek-kinek szivét törné le. A közhangulat erősen érzi, hogy az állam népmentő munkái között ez okozna legnagyobb örömet, ez lenne ma az igazi birtokrendezés. Nem áll tehát az, hogy a nép nem akar fizetni. Akar fizetni, óhajtása csupán az, hogy az uj kataszter alapján ujabb ármegállapítás történjék. Mindenki érzi, hogy kötelességei vannak, de nem vetheti senki a saját fejére a követ, nem lehet senki gyilkosa önmagának.