Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-11 / 183. szám

8. oldal 0 „ JSÍYÍR1TIDÉK ^ JZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.) W35 augusztus ^ 11. Ad acta? Nyíregyháza város történetíróinak egyike foglalkozik a tirpák szó je­lentésével, annak magyarra fordított értelmével. A histórikus szerint a tirpák, helyesebben trpák szónak a jelentősége: tűrő, szenvedő. Ha mélyebben beletekintünk Nyír­egyháza város életébe és látjuk azt a különösen súlyos gazdasági hely­zetet, amely az egész Tiszántúlon különösen Nyíregyházára nehezedik és ha látjuk azt az önfeláldozással határos higgadtságot, amellyel a meg­próbáltatásoknak ezt ;a nehéz napjait éli, szenvedi át e város lakossága, akkor tökéletesen igazat kell adnunk a histórikusnak: e város lakossága trpák. Türö, szenvedő nép kivétel nélkül. Tagadhatatlan, hogy ma nemcsak itt, hanem mindenütt az országban törni, szenvedni kell. Azonban a tű­résnek, a szenvedésnek is van ha­tára. Nem szabad, hogy a mi türé­sünk, a mi szenvedésünk rovására más vidékek előnyhöz jussanak, olyan előnyhöz, amelyhez e város — és talán helyesebben e vármegye lakosságának is — joga van. Ha azonban az érdekeltek nem emelik fel panaszos szavukat, csak természetes, hogy segítséget nem is várhatnak, mert hiszen a mély hall­gatásba merülés olybbá tűnik, mint­ha itt mindenkinek rendben volna a szénája. Ha a néha-néha felhangzó pana­szokat, óhajokat éppen az érdekelt közönség teszi ad acta, akkor ne csodálkozzon senki, ha minden ma­rad ugy, mint volt régen. Hiszen az írás szavai is azt mond­ják, hogy zörgessetek és |megnyitta­tik, kérjetek és megadatik néktek. Zörgetni kell tehát kitartóan, ha valamely közérdekű kérdés felszínre kerül. Eredmény csak igy érhető el. Régi, bevált igazság, hogy néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Állandóan megismétlődő panasz, hogy hiányzanak Szabolcsban a gyár- és ipartelepek és ezeknek hiánya folytán nem fej­lődhet ki egy egészséges fogyasztó tábor, amely egészséges vérkeringést vinne a gazdasági életbe. A túl óvatos tőke vissza­vonulása ennek a legna­gyobb oka. Pedig leghasznothajtóbb befekte­tés a tőke számára a gyár- és ipar­AAAAAAAAAAAAA telepekbe való tőkebefektetés. Igaz, hogy e téren szomorú tapasztala­tokra tett szert Szabolcsban a tőke, de éppen akkor nem volt óvatos, amikor annak kellett volna lennie és igy iparlovagoknak a karmai kö­zé kerülve, természetesen veszteség­gel volt kénytelen visszavonulni. De nemcsak ezen a téren tapasz­taljuk az ad acta-szerű hátrányos állapotokat, Itt van például a Sóstófürdő fejlesztésének a kérdése, amely elsőrendű közérdek. Felvetődött már többféle megol­dási mód, azonban a közönség kö­zönye ad acta tette ezeket a módo­zatokat. Pedig ha felszínen tartaná, eredményt kellene elérni, ha min­gyárt részlegest is. Sem az OTI által építendő üdülő, sem pedig a melegvíz utáni kutatás kérdése nem érdekli látszólag a vá­ros és a vármegye közönségét. Pe'­dig ugy az egyik, mint a másik eszme megvalósítása nagyot lendí­tene a Sóstó forgalmán és ezáltal a város ipara és kereskedelme jelen­tős kereseti forráshoz jutna. De a közöny jutott osztályrészül a sportuszoda létesítésé­nek is. Pedig hivatalos körök a legnagyobb odaadással viseltetnek e kérdés iránt. De hát ha a város közönsé­gének nem kell sportuszoda és nem kell a sportuszodával az év külön­böző szakaiban rendezendő sport­versenyekkel járó forgalmi többlet, arról a hivatalos körök igazán nem tehetnek. A rendkívüli szárazság „égető" problémává léptette elő a tűzbiztonsági óvintézke­dések fokozottabb mérvben való propagálását. Nemcsak helyi jelentőségű ügy ez, hanem országos kérdéssé lett. Ne­künk azonban a mostoha vízviszo­nyok miatt fokozottabb gondot okoz a tüz ellen való védekezés. És mit látunk ? A közönség nagy része, akinek érdekében történnek némi in­tézkedések, csaknem ellenséges han­gulattal viseltetik a kérdés felvetői ellen. Pedig ha kissé józanon gon­dolkozunk, rá kell jönnünk, hogy a vízhiány, tehát a kutak kevés volta, nemcsak tűzbiztonsági hanem kony­hakertészeti szempontból is pótolha­tatlan veszteséget jelent. Az ilyen száraz,'esőnélküli eszten­dőben is. mint az idén, a konyha­kerti növények vizzel való elárasz­tása bőséges terméshez juttatná a gazdasszonyokat. Ezeket a kérdéseket azonban, ha felvetődnek, éppen a közönségnek nem szabad ad acta tenni. Meg kell vitatni, meg kell minden oldalról világítani az ilyen kérdéseket. A nyil­vános kritika műtőasztalára kell fek­tetni és éles bonckés alá venni min­den kérdést, mert közönyösséggel, agyonhallgatással önmagának árt a közönség a legtöbbet. Ha nem ad kellő támogatást a vezető köröknek a közügyek iránt való érdeklődésé­vel, akkor ne csodálkozzék és ne zúgolódjék senki, ha a gazdasági pangás a mostoha viszonyok mellett itt még mostohább mint másutt. Az ad acta tett ügyek iratai elpo­rosodnak és lassan elfelejtődnek. Életet csak az elintézett akták je­lentenek. A lürőknek és szenvedőknek pe­dig csak sajnálkozás jut osztályré­szül. Minél előbb meg kell alkotni a tűzrendészet! törvényt A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség már idestova 70 esz­tendeje küzd azért, hogy az or­szágnak is legyen tüzrendészeti törvénye, azonban célját eddig a rajta kívülálló okok miatt elérni, nem tudta. Ha szertenézünk az országban, azt látjuk, hogy nap­nap után pusztító tüzek teszik tönkre az amúgy is súlyos anyagi gondokkal küzdő lakosságot s a bősz elemeknek nagyon sok eset­ben nem tudnak gátat vetni, kormos üszkök, lerombolt házak, élelem nélkül maradt családok, kétségbe esett, kezüket tördelő emberek láthatók mindenütt egy egy ilyen tüz után. Mi ezeknek az óriási pusztítá­soknak az oka? — A szervezet lenség, az ország tűzrendészete ingatag talajon, rendeleteken épült fel, amelyeket komolyan csak ott hajtoltak végre, ahol a tüzoltósá gok élén lelkes és önfeláldozó férfiak állottak, akik ha kidőltek, a harcosok sorából, sok esetben a tűzrendészet nagy fáradtsággal összehordott épülete roskadozni, düledezni kezdett és majd később összedűlt, vagy jobb esetben tel­jesen élőiről kellett kezdeni az építőmunkát. Szilárd alapra van az ország­nak szüksége, törvénye, amely szabályozza a tűzrendészet min den vonatkozásában, amely alól nem tudnak kibújni se a magá nosok, se a hatóságok, legke­vésbbé a tüzkárbiztositó társa­ságok, ha meg lesz ez az évtize­dek óta várva várt tüzrendészeti törvény, ha a tüz elleni védeke­zés szakképzett tüzoltótisztek kezébe kerül, akkor sokkal keve­sebb lesz a száma a tüzkárosul­taknak, akkor a nemzeti vagyo­nunkat sem pusztítja oly hatalmas arányokban a megtékezhetetlen elem. A tüzrendészeti törvény legyen az a kőszikla, amely ellentállva minden viharnak, a rajta emelt épületnek meg'endithetetlen alapja legyen. Mindenki várja már a törvényt és lapunk is a törvény megalkotása érdekében emeli fel a szavát és kéri olvasóit, hogy mindenki a maga erejéhez képest támogassa erkölcsileg az országos tűzoltó szövetség mozgalmát és hasson oda, hogy ez a törvény már az őszi ülésszakon megal­kottasék. Mindenkinek házára rá­szállhat a vörös kakas, minden­kinek érdeke tehát, bogy törvé­nyen épüljön fel az ország lako­sainak tü'hiztonsága. Az országos tűzoltó szövetség ez évi augusztus hó 17—20 napjain, Gyöngyösön tartandó nagygyűlésének is ki­emelkedő pontja lesz a tüzren­dészeti törvény melletti állásfog­lalás. Kerékpárok, alkatrészek és gumik olcsó be­szerzési forrása BICZAK r mtS k i kereskedőnél, Bethlen-u. 27. Telefon 3-30. Nagyboldogasszony önnnepe és szabadtéri hangverseny Máriaremetén A Szervita Rendház főnöksége Máriaremetén augusztus 15-én Erzsébet főhercegnő, József és József Ferenc főhercegek <3 Kirá­lyi Fenségeik diszvédnöksége, a Nagyméltóságú Püspöki Kar tag­jainak és a hatholikus élet több kiválóságának védnökségé alatt a szegények segítésére és a kegy­templom javára megrendezni Nagyboldogasszony Ünnepét, Az ünnepély sorrendja a követ­kező: Délelőtt 7., 8., 9. és 12 órakor csendes szentmise. 10 órakor dr. Horváth Győző felszentelt püspök, kalocsai nagy­prépost pontifikál nagymisét és szentbeszédet mond. Délután fél 4 órakor Basilides Mária, a m. kir. Operaház örökös tagja és müvésztársai közreműködésével a kegytemplom előtt szabadtéri egyházzenei hangverseny, mely­nek megnyitó beszédé, dr. Czapik Gyula pápai prelátus mondja el. A hangversenyre jegyek elővé­telben kaphatók a Budapesti Szer­vitr Rendházban (IV. Szervita-tér) és Máriaremetén a helyszinen. Varrodámmal Bocskai-u, 3. szám alól Bujtos-u. 27. szám alá költöztem át. Utcai ruhák már 5 P-től készülnek HEISZLERNÉ DÖNŐTH BERTA Keletbélyegzők kaphatók lapunkkiadóhivatalában A kiárusítás elmúlt, de az olcsó árakat a hónap végéig fenntartjuk 50°| o-ig leszállíto tt árakkal !! Férfi apacs oxford freskóing P 1.58 1.98 Férfi melles és buretting P 2.40 2.20 1.98 Férfi rumba és fiuingek P 1.98 1.48 Pouplin és pouplinette ing P 3.48 P 1.28 1.48 —88 P 1.68 1.48 1.28 Selyem harisnya hibával 98, 76, 48, 20 Férfi zokni P —.56, —.48,—.34 —.24 Férfi alsónadrág Selyem harisnya Női és leányka nadrág P —.98, Gyermek flór zoknik l-es P Férfi gallérok P -.39 —.20 Férfi nyakkendők P -.66 -.30 -.10 -.60 Szilágyi Barna divatáruházában

Next

/
Thumbnails
Contents