Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-08 / 180. szám

(Trianon 16) augusztus h< 8 szüSSH IOLCSI HÍRLAP 3 oldal. fl tűzbiztonság elenged­hetetlen kelléke: a vármegye szerezzen be egv autó-motorfecs­kendőt — 0 biztosító intézeteknek kell a ter­hek egy részét vállalnia Az utóbbi idők tűzvészei egyre hatalmasabb mementóként figyelmez­tetnek arra, hogy a tűzvédelem szem­pontjából valamit tenni kell. Nem elég az önfeláldozó, lelkes önkén tes tűzoltó sereg, ha nincs felszere lésük, ha tehetetlenül kénytelenek nézni százezres javak pusztuláí-át, mert ha kiapad a közeli kutak vize, megszűnt minden. Míg benn a városban mintasze­rűen kiképzett tűzoltóság és a ne héz viszonyokhoz képest megfelelő­nek mondható felszerelés szolgálja a tüz ellen a lakosság vagyonbizton­ságát, addig a falvak és a tanyák népe védtelenül áll a tüzesapások­kal szemben. A legutóbbi tüzesetek szomorú tapasztalatai arra késztetnek, hogy Szabolcs népe érdekében ebben a kérdésben szót emeljünk. A vármegyének gondoskod­ni kellene, hogy a nyíregy­házi tűzoltóságnak egy autó motorfecskendője legye n, hogy a veszélyeztetett helyekre — minden nehézség nélkül — miha marabb kijuthassanak. Szinte fel becsülhetetlen az az érték, amelyet tüz esetén ezáltal meg lehetne men­teni. Éppen ezért meg kell találni a módját, hogy ez a nélkülözhetet­len autófecskendő mielőbb meg le gyen. Az egyéni és az állami érdeken kivül elsőrendű fontosságú kérdés ez a biztosító intézetek szempontjá­ból, azért elsősorban azoknak kell kivenni a részüket a megfelelő ál­dozatból. Egy kérdés amivel még a mai nyomorúságos gazdasági állapotok mellett is foglalkozni kell. Egy 21 év után hazaér­kezett hadifogoly tragédiája Pintér Nyíregyházán is keresi lelkiismeretlen kifosztóját Pintér István félegyházi fiatalem bert 1914. juliusában utmunkára vitték az orosz harctérre. Fogságba esett, később megnősült. Három gyermeke van. Huszonegy évet töl­tött fogságban, mig most végre ha­zakerült orosz feleségével és a há­rom gyermekével. Itthon azonban nagy meglepetés érte. A család el­mondotta, hogy 13 hold földje el­úszott. A körülmények bünügyi re­génybe illően érdekesek és megdöbbentők. 1927 ben jelentkezett egy férfi, aki Pintér Istvánnak mondta magát. A család kételkedett, de a férfi olyan intim családi dolgokat mon­dott, hogy végül befogadták. Azt hitték, hogy a férfivá serdült gye­rek tényleg a rokonuk, csak 13 év alatt nagyon megváltozott. A férfi fél évig élt a családban, és ezalatt elpucolta Pintér István 13 ho'd földjét. A családnak egyre gya nusabb lett a dolog, végül követel­ték, hogy vérvizsgálattal tisztázzák a rokonságot. Az ál Pintér elment az orvoshoz, de sohasem tért többé vissza. Az igazi Pintér most valóságos kano­szát jár a birtoka visszaszerzéséért. A napokban Nyíregyházán is volt, mert azt hallotta, hogy lelkiismeret len kifosztója itt vett magának föl­det. Ulja természetesen nem járt eredménnyel és most a legnagyobb kétségbeesés közben néz reményte­len jövője elé. Miklósy püspök merénylője állítólag Franciaországban él Örökké emlékezetes lesz a világ­történelem számára is az a merény let, amelyet 1914 februárjában Deb­recenben, Miklóssy István gk. püs­pök ellen elkövettek. Ma már nagyon jól tudjuk, hogy ez a merénylet volt az előjátéka a világháborúnak. Az ismeretlen bombamerénylők felkutatására széleskörű nyomozás indult meg. A rendőrségnek kétséget kizáróan sikerült megállapítania, hogy a merénylet mögött orosz és román kezek állanak s hogy a tettes egy Catarau nevü román artista volt, aki egyik társával követte el a szörnyű merényletet. A tetteseket nem sike­rült elfogni, mert a románok meg­akadályozták munkájukban a magyar detektiveket. Catarau neve most újból az ér­deklődés előterébe került. Egy ro mán nő a merényletről, a tettesek szökéséről naplót vezetett. A napló szerint Catarau jelenleg Dálfrancia­országban vigan éli világát. Még érdekesebb ennél azonban az, hogy a magyar gyűlölettől fűtött Di­mineata cimü román lap megkezdte a napló közlését s előszavában di­csekedve ir a század egyik legalja­sabb gyilkosáról. Szerdán este nagy halvacsora Lajos bácsi vendéglőjében ( Rákóczi u Nagy adag halpaprikás kenyérrel Nagy adag rántott harcsa kenyérrel Rossz idő esetén külön terem. 6. szám) 60 fillér 80 fillér A Sóstót csak mélyfúrás utján lehet melegvizű gyógyfürdővé fejleszteni Nyíregyháza gyöngye a Sóstó s a város szélétől {hosszasan elnyúló tölgyese valósággal tüdeje ennek a város életének. Nemcsak mi tudjuk ezt, elismeri ezt minden idegen, aki egyszer elvetődik mihozzánk s el­ismeréssel emlékezik meg a Sóstó szépségéről, nagy értékéről. Minden dicséretből kicsendül azon­ban az a sajnálkozás, hogy kár, hogy a Sóstónak nincsen melegvize. Mennyit érne, ha sikerülne meleg, esetleg gyógyforrásra találni mély­fúrás általamért bizonyos, hogy a Sóstón látott parkkultura mellett egy melegfürdő létesítése a Sóstót a magyar fürdőhelyek gyöngyévé avatná. Régóta ott él gondolatunkban en­nek a tervnek a szépsége és sokat ígérő perspektívája, amióta csak len dületet vett az ország k'Jlönböző ré­szein végzett mélyfúrási kísérlet s valljuk meg, a legtöbb esetben si­keres kísérlet. És hogy a város ne héz helyzetében mégis megemlítjük ezt a gondolatot, csak annak kell íVftROSI • MOZGÓ Augusztus 7—8. Szerda, csütörtök { VIII. OLIVÉR { Uj STAN és PAN vígjáték Előadások hétköznap 5-7-9, vasárnap 3-5-7-9 órakor tulajdonítani, mert alkalmunk nyilt beszélgetni több volt sóstói fürdő­vendéggel, akik valamennyien kife­jezésre juttatták ezt a gondolatot. Felvetjük ezt a gondolatot azért, hogy vegye a város fontolóra egy mélyfúrás lehetőségét. Nagyon jól tudjuk, hogy ma minden fillérnyi felesleges kiadás bün a város adó­fizető polgárságával szemben, de azt is tudjuk, hogy minden fillér, amelyet meg lehet szerezni, a köz javát s általa az egyének javát is szolgálja. Hogy mit lehet elérni még a mai nyomorúságos viszonyok kö­zött is meleg gyógyfürdő révén, arra nagyszerű példát mutat a kö­zeli Görömbölytapolca fejlődése. Öt év alatt a kultura olyan nagyszerű lendülettel tört előre ezen a nemrég még jelentéktelennek tartott kis für­dőhelyen, amelyet alig lehet elhinni s csak az tudja, aki ez alatt az öt év alatt látta a fejlődését. Villákból utcasorok álltak elő, víz­vezeték, villanyvtlágitás, nagysze­rűen hengerelt utak s az idegen fü-idővendégek százai mutatják Ta­polca fejlődését. Nem juthatna ezekből a pengők­ből Nyíregyházának is valami ? — Hisszük, hogy juthatna, ha meleg­vizű fürdője volna. Meg [kellene kísérelni, hogy ha geologiai bizonyítékok alapján re­mény van reá, állami segítséggel keressünk meleg vizet a Sóstón, te­gyük a Sóstót nemcsak kellemes üdülőhellyé, hanem a város anyagi megerősödését is szolgáló fürdő­hellyé. Két esztendei fegyházat kapott a tyuktolvaj, akinek nem tellett arra, hogy lopott csirkét egyen A nyíregyházi büntetőtörvényszék szüneti tanácsa tegnap vonta fele­lősségre Tar Mihály 30 éves besse­nyődi napszámost, aki néhány hó­nap leforgása alatt tizennégy rend­beli tolvajlást követett el, aminek legnagyobb része tyúklopás volt. De vádat emelt az ügyészség Vantus Miklós, Forró Kálmán és Tar Mi­hály felesége ellen is lopás és or­gazdaság vétségéért. Vantus a lopások legnagyobb ré­szét beismerte, mig a többi vádlott tagadta bűnösségét. Vantus szegénységét hozta fel védelméül és hogy szomorú viszo­nyait ecsetelje, elmondotta, hogy a lopott csirkéket mindig értékesítette, mert nem tellett arra, hogy meg­egyék azokat, mert másra kellett a pénz. A sértettek kihallgatása után Salz­mann Ottó ügyészségi elnök tartotta meg vádbeszédét, majd a védelem előterjesztése után a bíróság ítélet­hozatalra vonult vissza. Horváth Dezső elnök hirdette ki a bíróság ítéletét, mely szerint Tar Mihályt két esztendei fegyházra ítélte. Súlyosbító körülménynek vették többszörösen büntetett előéletét, eny­hítő körülménynek, hogy tolvajlásait — bár üzletszerűen űzte — főleg csak élelmiszereket lopott. Forró Kálmán három hónapi fog­házat kapott, Vantus Miklóst és Tar Mihálynét bizonyítékok hiányában felmentették. Az ítélet jogerős. Egy hónapi fogházat kapott a kisértet A ravasz cigány 1100 pengőt_ csalt ki az öreg gazdálkodótól Megírtuk annak idején azt a fur­fangos csalást, amelynek áldozata egy 72 éves, jómódú gazdálkodó, volt, Kurta Péter. Oláh György vályogvető cigány négy hónapig mint kísértei ijjeszt­gette az öreg pocsaji gazdálkodót, akitől összesen 1100 pengőt csalt ki. Csak a csendőrök közbelépésé­nek köszönheti Kurta Péter, hogy az egész vagyona rá nem ment a csaló cigány fondorlatára. Az ügyben tegnap tartottak fő­tárgyalást a törvényszéken. A vádirat szerint, egy novemberi éjszakán tör­lURRIilR • FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. Augusztus 7-8-9 Budapesttel egyidőben Irene Dunne legjobb zenés, romantikus fimoperettje Előadások 5-7-9, vasár- és ünnepnap 3-5-7-9. Szerda, csütörtök, péntek keringőkirálynő:

Next

/
Thumbnails
Contents