Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-20 / 189. szám

ára 10 fillér. (Trianon ló). m< év!olyamí 189 (733) gzá m. * YÍRVIDBK OLCSI HIRLAP **rkeutőség ét KiadóMvaíaJ HetMen-o. 1. os»ürfc**<sim 471W. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2 50 P, Negyedévre 7'5u t Köztisztviselőknek 20 százalék engedmén* A király az első volt mindig a magya­rok szemében, akire tisztelet­tel tekint fel az ország min­den polgára. S a legelső ma­gyarok, a magyar királyok kö­zött is első, Szent István em­léke előtt áll ma hódolattal és tisztelettel minden magyar em­ber. Hogy ezer éven át itt le­hettünk ezen a földön, Európa szivében s hogy az emberi kultura szolgálatában alkotó munkát végezhetünk, az első­sorban első királyunknak az érdeme, aki nemzetének ve­szélyes szirtek között hányódó hajóját a nyugati keresztyén­ség biztos és erős támaszához kötötte. Szent István államalkotó tevékenységének ez volt a leg­nagyobb s létünk szempontjá­ból legértékesebb mozzanata. Nem csupán azért, mert a po­gány magyarokat a kereszt szolgálatába állította, hanem főként azért, mert kelet he­lyett nyugatot választotta. Nagyon illuzorius lenne afe­lett meditálni, hogy mi lett volna Magyarországból, ha nem a nyugati keresztyénségbe kapcsolódik bele, de hogy nem igen érte volna meg az ezer évet, vagy legalább is elma­radt volna a civilizációnak at­tól a fokától, amelyről napja­inkban is tudományban, mű­vészetben, sportban sorra tesz tanúbizonyságot, bizonyosnak tekinthető. Balkán állammá sülyedtünk volna, amelyet azóta ezerszer is elseperhetett volna az idők vihara. Nyugattól a keresztyénséget kaptuk. Ezért a kapcsolatért azonban rettenetes nagy árat fizettünk. A nyugatért vérez­tünk, sőt a nyugati civilizáció uj urai voltak azok, akik vé­delmezőiket sirba akarták te­metni. Hogy nem jutottunk oda, azt az első királytól nyert államalkotó, a keresztyén er­kölcsi élet és hitélet alapjain épülő szellemiségünk bizto­sítja. Élni fogunk, mert erőnk van hozzá, mert erkölcsi tő­kénk ezer év óta gyümölcsö­zik, mert az első magyar ki­rály szellemi örökségét a ma­gunkénak valljuk. Ezért áll meg tisztelettel ma II diplomaták helyett az ágyuk fognak beszélni keleten 0 nagyhatalmak nagyon féltik az olasz-abesszin háborútól Európa békéjét s a Népszövetség tekintélyét Párisból jelentik. A háromhatalmi értekezlet kudarcba fulladt. A kia dott szűkszavú jelentés ugyan nem vallja be a teljes kudarcot, de sem­miféle biztató jel sem olvasható ki belőle. A jelentés szerint Franciaország és Anglia hajlandó lett volna Olasz­ország részére messzemenő gazda­sági engedményeket biztosítani Abes sziniában, továbbá biztosította volna Somali és Eritrea határait s garan­tálta volna az Abessziniában élő ola­szok biztonságát is, ha ezekkel szem­ben Olaszország alávetette volna ma­gát a következő három feltételnek: 1. Olaszország biztositja Abesszí­nia területi biztonságát, 2. az abessziniai kérdés rendezése csak a négus megkérdezésével intéz­hető el, 3. egyhangú megállapodással a Népszövetség elé viszik az érdekel­tek a kérdés elintézését. Olaszország ezeket a feltételeket a leghatározottabban visszautasította. „Addig meneteltek, mig le nem döntöttetek minden akadályt' Római jelentés szerint a párisi tárgyalások kudarca Rómában nem keltett .meglepetést. Legfeljebb csak az érte váratíanul az olasz kö-zvéle ményt, hogy a kudarc ilyen hamar bekövetkezett. Olaszországnak az abesszin kér­désben való állásfoglalása a leghaj lilhatatlanabb. Ezt támasztja alá Mussolininak a keleti hadszintérre induló csapatokhoz intézett beszéde is, amelyben ezeket mondta: „Ti pedig addig meneteltek, mig le nem döntöttetek min­den akadályt." Diplomáciai körökben Mussolini­nak ezt a súlyos kijelentését a pá­risi tanácskozások eredménytelensé­gére való válaszadásnak tekintik. Párisi jelentés szerint 3 lapok egyhangúan nagyon sötétnek látják a helyzetet, valamennyi lap döbbe­netes hangon ír, a béke megbuká­sáról beszél s ;számol azzal, hogy küszöbön áll a keletafrikai háború. A francia lapok ezzel kapcsolatosan igen aggódnak Európa békéjéért is, mert a háború kitörése teimészet­szerüen Európa uj diplomáciai cso­portosulását fogja maga után vonni. Számolnak azzal a lehetőséggel is, hogy a háború kitörésekor Olasz­ország kilép a Népszövetségből is, ami a Népszövetség összeomlását vonja maga után. Francia és angol lapvélemények a helyzetről A Petit Párisién reménykedik, hogy a szeptember 4-i népszövet­ségi ülésig a diplomáciának sikerül elhárítani a háború veszedelmét. Az Echo De Paris azt írja, hogy ha Olaszország kilép a Népszövet­ségből, rombadől az egyetemes biz­tonsági rendszer. A Matin szerint Franciaországnak a lehetetlent is meg kell tennie a háború elkerülése érdekében. Az angol Morning Post szerint még lehetséges, hogy az angol-fran­cia és olasz-francia barátság révén sikerül elhárítani a háborút. A Daily Herald is számol a fran­cia-angol együttműködéssel. A Times szerint oktalan derűsen látás lenne azt várni, hogy az ez­utáni dimlomáciai megbeszélések eredménnyel járjanak. Az eljárást csak a Népszövetségen kivül kell keresni, nehogy újból bebizonyosod­jék a népszövetségi alapokmány érvénytelensége, mint ahogyan már több izben is bizonyossá vált. Tegnap telefonálással telt el az egész nap, Megdöbbenést keltett Mussolininak üzenete, hogy Olasz­ország számára elfogadhatatlanok a hármas értekezlet javaslatai. Laval, Eden és Aloisi elutazása előtt még egy kísérletet tesz a béke megmentésére. Eden Párisból a Franciaországban üdülő Baldwin miniszterelnökhöz utazik s követi őt a Svájban üdülő Chamberlainé is. A Matin mai száma azt írja, hogy még nem adtak szót az ágyuknak, de nincs messze az az idő, amikor a diplomaták tevékenységének vége szakad. Mussolini biztosította Franciaorszá­got, hogy a Brenner hágó környé­kén több százezer embert tart vissza, ez azonban nem fogja megakadá­lyozni keleti terveinek végrehajtá­sában. A Daily Express értesülése sze­minden magyar ember az első magyar király emléke előtt s kell, hogy ezen a napon nyu­gat is észrevegye, necsak szép­számú világjárói révén, hanem az igazságnak megfelelően is, hogy mit tett Szent István és általa a magyar nemzet nyu­gat békéjéért, fejlődéséért. rint az angol kormány felfüggesz­tette az Abessziniába irányuló fegy­verkiviteli tilalmat. Kettős gyilkosság elkövetése után a vonat elé ugrott egy gazdálkodó Vasárnap virradóra szörnyű ke­gyetlenséggel elkövetett gyilkosság történt a törökszentmiklósi határban levő Miklós tanyán. Karancsi Ferenc, a Miklós tanyával szomszédos tanya tulajdonosa éjnek idején belopózott Nyitrai. István gazdálkodó házába s volt szerelmesét, Nyitrai Rózát a szó szoros értelmében lefejezte. Ugyan­akkor egy bicskával szíven szúrta Nyitrai Rózának tőle származó 3 éves kis fiát is. A gyilkosságot az öreg Nyitrai vette észre. A csendőrség nyomban megindította a nyomozást a tettes kézrekeritésére, akiről sejtették, hogy nem lehetett más, mint Nyitrai Róza régi szerelmese, mert más, a kutyák miatt, nem közelíthette volna meg nesztelenül a tanyát. A feltevést megerősítette a nyo­mozás további folyamata, 1 amikor Karancsit nem találták meg a saját tanyáján. A csendőrség nyomban intézke­dett Karancsinak o-iszágos körö­zésére. A szörnyű gyilkosság lefolyása tegnap estére végleg megoldódott. Törökszentmiklós határában tegnap este 10 órakor a vonat elé vetette magát egy ember. A vonat kerekei a kezét és lábát metszették le. Még élt, amikor a csendőrök rábukkan­tak. A súlyosan sérült embert be­szállították a szolnoki kórházba, ott a vizsgálóbíró kihallgatta s ennek során kiderült, hogy ő a körözött Karancsi József. Elmondta azt is, hogy ő gyilkolta meg egykori sze­relmesét és gyermekét, mert sokallta a tartásdijat. Karancsi a vallomás megtétele után elvesztette az eszméletét s meghalt. A szovjet kiutasított egy lengyel újságírót Moszkvából jelentik, Hans Ott­mart, a lengyel Gazetta Polska fél­hivatalos moszkvai tudósítóját ki­utasították Oroszország területéről a kommunista internacionaléról itt cik­ke miatt. A cikkben az újságíró felfedte a Szovjet és Franciaország között létrejött egyezményt. Időjárás Felmelegedés, keleten még felhős idő várható kisebb esővel, vagy zivatarral.

Next

/
Thumbnails
Contents