Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 148-173. szám)

1935-07-14 / 159. szám

(Trianon 15 ) 1935. julius hó 14. W"IP* tT* 9 oldal Kérjen mindenütt Nyíregyházán készült Hortobágyi jahturót. Minősége, ize, tartóssága kiváló Gyártja: Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet. Gyümölcszacskózás A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének rétközi kirándulásán izó került a gyümölcszacskőzásra is. Az a kifő gás hangzott el ellene, hogy drága, mert 8 P.-be kerül egy q alma zacskózása. Mielőtt azzal foglalkoznám, szükségesnék tartom megemlíteni két kiváló szakember véleményét. Az egyik igy nyilatkozott: A zacskózás eredménye 100 százalékos. Különösen fehér almáknál, ahol a gyümölcs gyönyörű szinte áttetsző külsőt kap és körténél ahol a gyümölcsöt a molyon kivül az időjárás befolyásától is védi, válik be legjobban. A másik ezt mondja: A gyümölcszacskózás a kistermelő biztos védekezése, amely a törpe és alaesonytörzsü gyümölcsfáknál különösen nagy sikerrel alkalmazható. Tegyünk most egy kis számítást s rájövünk, milyen olcsó védekezés a zacskózás. 100 kg. középnagy alma zacskózásához kell 1000 zacskó, ez 7 — P, a felrakás 150, összesen 850; ha a zacskókat kellő gonddal szedjük le ősszel a gyümölcsről, azok másodszor, sőt — mint nálam is tesszük — harmadszor is felhasználhatók Ha tehát átlag kétszer hasnálunk fel egy zacskót, már csak 3 50 be jön ezre. A zacskózás folytán elesik legalább négyszeri arzenes permetezés, ami a drága szerek tetemes megtakarítást jelenti. De mi a legfontosabb, a leggondosabb arzenes permetezéssel sem tudunk 10 éves átlagban 70 százaléknál jobb eredményt elérni, a férgesedés szempontjából. Végeredményben tehát azt kell megállapítanom, hogy a mázsánként 5 P-be kerülő zacskózással 1. megmentettem 30—50 kg. gyümölcsöt, 2. megtakarítottam az egész nyári arzenpermetezést, 3. nagyon szép, minden tekintetben hi • bátlan gyümölcsöt termeltem. Természetesen legelőnyösöbben fiatalabb és alacsonyabb fáknál használható, ahol a zacskózás könnyebben vihető ki. dr. Hoífmann Béla nbessziniai láz Nyíregyházán Sokan lógnának szívesen fegyvert kenyérért — Mit mond a háborút járt tiszt, altiszt, hadiözvegy és feleség Híre járt, hogy magyar légió kél útra Abesszínia felé. Ez a hír nyugtalanítja napok óta Nyíregyházát ís és szinte tömegesen keresik fel szerkesztőségünket, többször szól a telefon, és aziránt érdeklődnek, hol és hogyan lehet a légióba jelentkezni. Szomorú kortünet, hogy husz esztendővel a háború után, elfelejtve a frontok borzalmait, elfelejtve a réráztatott fóld ragályt fertőt gőzölgő gyilkos levegőkét, elfelejtve éhezést, nélkülözést és a pokolnyí kínszenvedést, újra vért adnának ezrek a zsoldért, mert inkább a halál a szomálí földön, mint az éhség itthon. Megszólaltattunk egy néhányat azok közül, akik a legkomolyabban foglalkoznak azzal a gondolattal, és elhagyva családot, testvért, barátot önként jelentkeznek és magukra öltik a katona ruhát. Az egyik háborút járt tartalékos főhadnagy, akinek számos kitüntetés díszítette a mellét és most mint leépített magántisztviselő tengeti életét a következőket mondotta: Mit mond egy tartalékos főhadnagy — Nem is jó erről beszélni. Eszembe jutnak a felvirágozott katonavonatok, az örömmámor amivel útnak indultunk, hisz azt hittük, ha majd egyszer mindenki visszajön... És akik tényleg vissza ís jöttünk a háborús purgatóriumból, a trianoni pokolba jutottunk. Nyolc évvel ezelőtt vesztettem el állásomat. Leépítettek. Azóta megpróbáltam mindent, ami csak emberileg megpróbálható. Hogy mi mindenen mentem keresztül, arról nem ís beszélek. Most itt állok két gyermekemmel együtt minden kenyér, minden támasz nélkül. Inkább ma mennék, mint holnap — mondja elkeseredetten — Elvégre 36 hónapi frontszolgálat után, amint látják, haza hoztam a bőrömet. Ha kenyérről volna szó újra vásárra vinném. Elvégre mindegy itthon szenvedni, látni ártatlan gyermekek nélkülözését, vagy a fronton, hol megnyugtató érzés, hogy az otthonhagyottakról, ugyahogy gondoskodnak. Bárcsak sor kerülne arra, hogy sorstársaimmal útnak indulhatnánk. Ország-világ előtt megmutatnánk a magyar vitézséget. Aki négy fronton hatszor sebesült Szélesvállu, keménykötésű, napbarnított arcú férfi jön be. Őszülő hajú szinte meghazudtolja dacos akaratát, hogy az abesszin frontra szeretne menni. Miért — tettük fel a kérdést? Válasz helyett iratokat huz elő a zsebéből. Tépétt szélű, sok ránctt papírokat, vitézi érmek hősi bizonylatát, Ezért ni — teszi hozzá fölényesen. A háborúban négy frontott járt meg és hatszor feküdt sebesülten sokszor élet-halál kőzött. Kí akarok menni, mert egy huszártörzsörmesternek mindég ott van a helye, ahol a puska. Hadd láss a „Duce" hogy mi magyarok tűzőn vízen követjük azokat, akik minket szeretnek. Igaz ugyan, hogy én megfogadtam, én már csak akkor megyek a háborúba, amikor a románokat kell kiverni, no de egy kis tréning nem fog ártani. Ott legfeljebb csak az életünk a tandij Fiatal ember jön be. Szégyenkezve mondja szinte, hogy az olasz konzulátus címét szeretné megtudni. Hogy miért, nem is kérdjük, ugyís tudjuk. Most érettségizett az egyik gimnáziumban. A „Milyen pályára készül" statisztikai rovatban a gépészmérnökök kőzött ő az egyik. Amikor magérdeklődjük, hogy egyetem helyett miért a frontot Bászler Béla Első nyíregyházi Mélyfúrási Vállalata (Alapítva 1896-ban) Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 32. Telefon 154. szám. Elvállal: Bármely átmérőjű és mélységű artézi kutak fúrását bármilyen talajban — garancia mellett — jutányos áron. Elromlott kutak javítását, szűrőzését és kompresszirozását szakszerűen végzi. választja, lakonikus rövidséggel csak ennyit mondott. Özvegy édesanyám van és öten vagyunk testvérek. Ötünk közül csak egy keres kenyeret, abból pedig nem telik az egyetemre tandíjra. Elhelyezkedni pedig nem lehet, ott meg csak legfeljebb az életünk a tandíj. Mit mond egy hadiözvegy Irtózom még a háborúnak a a gondolatától ís. Én nem engednék senkit s:m a frontra menni, ha nem a haza érdeke kívánná, mert tudom, mit jelent az elveszteni a férjet, családapát. Inkább szenvedni, küzdeni, mert aki él, s»hasem tudhatja, mit hoz a holnap, de azoknak, akiknek odaveszett a családfője azoknak örök reménytelen az élete. „Nincs megdöbbentőbb a tépelődő apánál Egy nemrégen meg közismert nagy cég tulajdonosa ís komolyan foglalkozik a légióba való jelentkezés gondolatával. Az üzletének redőnyeit lehúzta a végrehajtó. azóta a kenyértelen névtelen szenvedők között várja az idők jobbrafordulását, amelyre sajnos csak nagyon kevés kilátás van. A feleségét kérdeztük meg, mit szól a férje tervéhez. — Harmadik napja álmatlanul töltjük az éjszakát. Hiába kérem férjemet, hogy mondjon le tervéről, de ő hallani sem akar róla. Nem ís tudom, mitévő legyek, hisz nincs annal borzalmasabb, mint egy munkához, jóléthez szokott férfit állandóan tépelődni látni. Talán lassanként én ís belenyugodnék a gondolatba, hisz talán meghallgatná az isten egy szenvedő asszony és két nélkülöző ártatlan gyermek imáját. Aki „haditudósító akar lenni" Egy szikár termetű fiatalember jön be. Csillogó szemmel, büszkén mutatja, hogy ő bár magfarnak érzi magát, de olasz állampolgár és most behívták katonának. Felajánlja mint haditudósító szolgálatait. A cikkek árát nem tudja egyelőre megszabni, az mind attól függ, hogy a vonalból vagy a hadtáptól küldi azokat. Elárulja, hogy ő trén szeretne lenni. Bármily feliratú gumibélyegző eredeti gyári árban megrendelhető a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kíadőf í - > ;• j"> ban, Bethlen u. >. Teleivn 77. Erzsébet Királyné-Szálló BUDAPEST, IV., EGYETEM-UTCA 5. SZÁM. (A Belváros központjban) Szabó Imre tulajdonos 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye. 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Leszállított árak! Az Erzsébet pince a főváros legszebb sörözője