Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 148-173. szám)

1935-07-14 / 159. szám

(Trianon 15 ) 1935. julius hó 14. W"IP* tT* 9 oldal Kérjen mindenütt Nyíregyházán készült Hortobágyi jahturót. Minősége, ize, tartóssága kiváló Gyártja: Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet. Gyümölcszacskózás A Gyümölcstermelők Orszá­gos Egyesületének rétközi ki­rándulásán izó került a gyü­mölcszacskőzásra is. Az a kifő gás hangzott el ellene, hogy drága, mert 8 P.-be kerül egy q alma zacskózása. Mielőtt azzal foglalkoznám, szükségesnék tartom megemlí­teni két kiváló szakember véle­ményét. Az egyik igy nyilatko­zott: A zacskózás eredménye 100 százalékos. Különösen fehér almáknál, ahol a gyümölcs gyönyörű szinte áttetsző külsőt kap és körténél ahol a gyü­mölcsöt a molyon kivül az idő­járás befolyásától is védi, válik be legjobban. A másik ezt mondja: A gyümölcszacskózás a kistermelő biztos védeke­zése, amely a törpe és alaesony­törzsü gyümölcsfáknál különö­sen nagy sikerrel alkalmazható. Tegyünk most egy kis szá­mítást s rájövünk, milyen olcsó védekezés a zacskózás. 100 kg. középnagy alma zacskózásához kell 1000 zacskó, ez 7 — P, a felrakás 150, összesen 850; ha a zacskókat kellő gonddal szedjük le ősszel a gyümölcs­ről, azok másodszor, sőt — mint nálam is tesszük — har­madszor is felhasználhatók Ha tehát átlag kétszer hasnálunk fel egy zacskót, már csak 3 50 be jön ezre. A zacskózás folytán elesik legalább négyszeri arzenes per­metezés, ami a drága szerek tetemes megtakarítást jelenti. De mi a legfontosabb, a leggon­dosabb arzenes permetezéssel sem tudunk 10 éves átlagban 70 százaléknál jobb eredményt elérni, a férgesedés szempont­jából. Végeredményben tehát azt kell megállapítanom, hogy a mázsánként 5 P-be kerülő zacs­kózással 1. megmentettem 30—50 kg. gyümölcsöt, 2. meg­takarítottam az egész nyári arzenpermetezést, 3. nagyon szép, minden tekintetben hi • bátlan gyümölcsöt termeltem. Természetesen legelőnyösöb­ben fiatalabb és alacsonyabb fáknál használható, ahol a zacskózás könnyebben vihető ki. dr. Hoífmann Béla nbessziniai láz Nyíregyházán Sokan lógnának szívesen fegyvert kenyérért — Mit mond a háborút járt tiszt, altiszt, hadiözvegy és feleség Híre járt, hogy magyar légió kél útra Abesszínia felé. Ez a hír nyugtalanítja napok óta Nyíregyházát ís és szinte töme­gesen keresik fel szerkesztőségün­ket, többször szól a telefon, és aziránt érdeklődnek, hol és ho­gyan lehet a légióba jelentkezni. Szomorú kortünet, hogy husz esztendővel a háború után, elfe­lejtve a frontok borzalmait, elfe­lejtve a réráztatott fóld ragályt fertőt gőzölgő gyilkos levegőkét, elfelejtve éhezést, nélkülözést és a pokolnyí kínszenvedést, újra vért adnának ezrek a zsoldért, mert inkább a halál a szomálí földön, mint az éhség itthon. Megszólaltattunk egy néhányat azok közül, akik a legkomo­lyabban foglalkoznak azzal a gondolattal, és elhagyva családot, testvért, barátot önként jelentkez­nek és magukra öltik a katona ruhát. Az egyik háborút járt tartalé­kos főhadnagy, akinek számos kitüntetés díszítette a mellét és most mint leépített magántiszt­viselő tengeti életét a következő­ket mondotta: Mit mond egy tartalékos főhadnagy — Nem is jó erről beszélni. Eszembe jutnak a felvirágozott katonavonatok, az örömmámor amivel útnak indultunk, hisz azt hittük, ha majd egyszer min­denki visszajön... És akik tény­leg vissza ís jöttünk a háborús purgatóriumból, a trianoni po­kolba jutottunk. Nyolc évvel ezelőtt vesztettem el állásomat. Leépítettek. Azóta megpróbáltam mindent, ami csak emberileg megpróbálható. Hogy mi mindenen mentem keresztül, arról nem ís beszélek. Most itt állok két gyermekemmel együtt minden kenyér, minden támasz nélkül. Inkább ma mennék, mint hol­nap — mondja elkeseredetten — Elvégre 36 hónapi frontszolgálat után, amint látják, haza hoztam a bőrömet. Ha kenyérről volna szó újra vásárra vinném. Elvégre mindegy itthon szenvedni, látni ártatlan gyermekek nélkülözését, vagy a fronton, hol megnyug­tató érzés, hogy az otthonha­gyottakról, ugyahogy gondos­kodnak. Bárcsak sor kerülne arra, hogy sorstársaimmal útnak in­dulhatnánk. Ország-világ előtt megmutatnánk a magyar vitéz­séget. Aki négy fronton hatszor sebesült Szélesvállu, keménykötésű, nap­barnított arcú férfi jön be. Őszülő hajú szinte meghazud­tolja dacos akaratát, hogy az abesszin frontra szeretne menni. Miért — tettük fel a kérdést? Válasz helyett iratokat huz elő a zsebéből. Tépétt szélű, sok ránctt papírokat, vitézi érmek hősi bizonylatát, Ezért ni — teszi hozzá fölé­nyesen. A háborúban négy fron­tott járt meg és hatszor feküdt sebesülten sokszor élet-halál kőzött. Kí akarok menni, mert egy huszártörzsörmesternek mindég ott van a helye, ahol a puska. Hadd láss a „Duce" hogy mi magyarok tűzőn vízen követjük azokat, akik minket szeretnek. Igaz ugyan, hogy én megfogad­tam, én már csak akkor megyek a háborúba, amikor a románo­kat kell kiverni, no de egy kis tréning nem fog ártani. Ott legfeljebb csak az életünk a tandij Fiatal ember jön be. Szégyen­kezve mondja szinte, hogy az olasz konzulátus címét szeretné megtudni. Hogy miért, nem is kérdjük, ugyís tudjuk. Most érettségizett az egyik gimnáziumban. A „Milyen pá­lyára készül" statisztikai rovatban a gépészmérnökök kőzött ő az egyik. Amikor magérdeklődjük, hogy egyetem helyett miért a frontot Bászler Béla Első nyíregyházi Mélyfúrási Vállalata (Alapítva 1896-ban) Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 32. Telefon 154. szám. Elvállal: Bármely átmérőjű és mélységű artézi kutak fúrását bármilyen talajban — garancia mellett — jutányos áron. Elromlott kutak javítá­sát, szűrőzését és kompresszirozását szakszerűen végzi. választja, lakonikus rövidséggel csak ennyit mondott. Özvegy édesanyám van és öten vagyunk testvérek. Ötünk közül csak egy keres kenyeret, abból pedig nem telik az egyetemre tandíjra. Elhelyez­kedni pedig nem lehet, ott meg csak legfeljebb az életünk a tan­díj. Mit mond egy hadiözvegy Irtózom még a háborúnak a a gondolatától ís. Én nem engednék senkit s:m a frontra menni, ha nem a haza érdeke kívánná, mert tudom, mit jelent az elveszteni a férjet, csa­ládapát. Inkább szenvedni, küz­deni, mert aki él, s»hasem tud­hatja, mit hoz a holnap, de azoknak, akiknek odaveszett a családfője azoknak örök remény­telen az élete. „Nincs megdöbbentőbb a tépelődő apánál Egy nemrégen meg közismert nagy cég tulajdonosa ís komo­lyan foglalkozik a légióba való jelentkezés gondolatával. Az üz­letének redőnyeit lehúzta a végre­hajtó. azóta a kenyértelen névte­len szenvedők között várja az idők jobbrafordulását, amelyre sajnos csak nagyon kevés kilátás van. A feleségét kérdeztük meg, mit szól a férje tervéhez. — Harmadik napja álmatlanul töltjük az éjszakát. Hiába kérem férjemet, hogy mondjon le tervé­ről, de ő hallani sem akar róla. Nem ís tudom, mitévő legyek, hisz nincs annal borzalmasabb, mint egy munkához, jóléthez szokott férfit állandóan tépelődni látni. Talán lassanként én ís belenyugodnék a gondolatba, hisz talán meghallgatná az isten egy szenvedő asszony és két nélkülöző ártatlan gyermek imá­ját. Aki „haditudósító akar lenni" Egy szikár termetű fiatalember jön be. Csillogó szemmel, büsz­kén mutatja, hogy ő bár ma­gfarnak érzi magát, de olasz állampolgár és most behívták katonának. Felajánlja mint hadi­tudósító szolgálatait. A cikkek árát nem tudja egyelőre meg­szabni, az mind attól függ, hogy a vonalból vagy a hadtáptól küldi azokat. Elárulja, hogy ő trén szeretne lenni. Bármily feliratú gumibélyegző eredeti gyári árban megren­delhető a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kíadőf í - > ;• j"> ban, Bethlen u. >. Teleivn 77. Erzsébet Királyné-Szálló BUDAPEST, IV., EGYETEM-UTCA 5. SZÁM. (A Belváros központjban) Szabó Imre tulajdonos 60 éve a fővárosi és vidéki uri közép­osztály találkozó helye. 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Leszállított árak! Az Erzsébet pince a főváros legszebb sörözője

Next

/
Thumbnails
Contents