Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 148-173. szám)

1935-07-02 / 148. szám

(Trianon 16) 1935 julius hó 2. ^JMHRDB^I BMMBOMSaSsír" W " ' ' !'sagi&Q 3 oia»i. A KIOSZ a tisztultabb erköl­csökért való küzdelmével a jobb életsorsot munkálja — mondotta Mikecz Ödön dr. főispán a KIOSz. tízéves iubileumi közgyűlésén A Keresztény Iparosok Orszá­gos Szövetségének Nyíregyházi Csoportja tegnap délelőtt 11 óra­kor a városháza nagytermében rendezett díszközgyűlés keretében ünnepelte fennállásának tízeszten­dős fordulóját. A közgyűlésre Budapestről a KIOSz elnöke, Müller Antal or­sjággyülési képviselő, Zuzan Bé­láné, a KIÓSz Női Csoportjának elnöke jöttek le, A városházának dísztermében ott láttuk a keresz­tény ideálokért harcoló társadalom reprezentánsait, a KlOSz-ban tö­mörült, mindig eszményi célokért harcoló iparosság nagyrabecsülőit, Mikecz Ödön dr. főispánt, a Kiosz örökös diszelnökét, Virányi Sán­dor alispánt, Szohor Pál polgár­mestert, Vass Jenő dr., vitéz Csa­ba Gyula dr., Bálint István dr. ügyészeket, Sikorszky István dr. iparkerületi főfelügyelőt, ifj. Tóth Pál ipartestületi elnököt, Korom­pay Klekner Károly dr. igazgató főorvost, vitéz Elekes Gábor ny. ezredest, a HONSz elnökét, a NEP vármegyei központi titkárát, Rajky ny. ezredest és egyesületeink, ha­tóságaink, intézményeink, iskolá­ink, iparos, kereskedő, gazdatár­sadalmunk számos kitűnőségét. A Hiszekegy imája után Huray János mondott bensőséges magyar érzéssel áthatott megnyitót, utalva a Kiosz tisztult és emelkedett fel­fogására, amelynek alapeleme a szeretet, a tisztességes, becsületes törekvések megértése, támogatása. Hazánk ékessége legyen minden ember büszkesége A szeretet és hála szavaival köszöntötte az elnök a megjelen­teket, Mikecr Ödön dr. főispánt, akinek örködő szellemét mindig ott érezte a Kiosz minden mun­kája fölött. Bátorító szava, szemé­ből áradó jósága biztatás, intés volt, hogy az az ut, amelyen a Kiosz járt, a jó utja. Majd Virányi Sándor alispánt üdvözölte, akinek — mint mon­dotta — akármikor kéréssel vagy panasszal mentek hozzá az iparo­sok mindig nyitva volt ajtaja és szive és aki minden alkalommal éreztette keresztény szive szerete­tét a Kiosz iránt. Szohor Pál pol­gármestert üdvözölte ezután az el­nök. A polgármester már főjegyző korában a Kiosz támogató barát­ja volt. Eliött és előadást tartott a Kiosz otthonában tőrökországi útjáról s mint polgármester is ak­tiv segítséget nyújt a nemes tö­rekvésekhez. Ezután sorra köszöntve a meg­jelenteket, notabilitásokat, üdvö­zölte a Kiosz tagjait. Maradjatok továbbra is hűségesek — mon­dotta — a valláshoz, a hazához és bármit hozzon a sors, ne csüg­gedjetek, reméljetek. Eljön újra az idő, amikor a szerszám nem az üllőn hever, hanem az iparos ke­zében forog, eljön a gazdasági fellendülés és eljön a nemzet szebb holnapja a feltámadás. A haza boldogsága, ezer éves hazánk ékessége legyen minden ember büszkesége. Nagy tapssal fogadták Huray elnök megnyitóját. Munkában gazdag tizesztendő képe bontakozott ezután ki Makó Béla főtitkár lendületes jelentésé­ből. Láttuk a helyiség nélkül szer­vezkedő tábort, amely a szivek mBgyarságban és szeretetben való megújhodását tűzte ki céljául. Sok szép teljesítmény jelezte az első tiz évet. A magyar zászló és cimer használatának védelmére a nyíregyházi Kiosz indított orszá­gos mozgalmat. Értékes kulturális akciót fejtett ki. Ezek közül az el­sőt a.magyar dalkultuszának szen­telte, amelyen Balázs Árpád nótás lelke varázsolta el a sziveket és erősítette a magyar dal szeretetét. Felidézte a titkári jelentés az első nagy Kiosz kirándulást, a lillafü­redi utat, amelyen 350 kiránduló vett részt, a városi színházban rendezett impozáns magyar tánc­est szines emlékét, a tiszántúli iparosok és gazdák részvételével 1929-ben rendezett nagyszabású kiállítást. A gazdasági válság a fejlődés derekán érte a KlOSz-t, de ez a szép multu egyesület — mondotaa Makó Béla — csak fejlődhet, bizva Vezérünkben és Nagy­Magyarország feltámadásában. Csak az aranyat értékelték, a lelket nem A lelkes éljennel fogadott je­lentés után Müller Antal orszá­gos elnök, orsz. gyül. képviselő, az iparosérdekek bátor szavú har­cosa mondotta el nagyszabású ünnepi beszédét, amelyben meg­hajtotta az elismerés zászlaját a KIOSz nyíregyházi szervezetének munkássága előtt, amelyet — mint mondotta —, odafenn sokszor példaként állítanak oda más vá­rosok iparossága elé. Müller Antal visszatekintve az elmúlt tiz esztendőre, rámutatott, hogy 1925-ben sokkal jobbak voltak a viszonyok, mint ma. A főok Trianonban van, ezért he­lyesli, hogy Huray János elnök minden beszédéből kicsendül az ország megcsonkításán érzett fáj­dalma és a feltámadás szent hite. Ma már azok körött is recseg­ropog a világ, akik Trianon oko­zói voltak és hála Isten, pirkad, már nem tarthat soká a nyomor. A romlásnak, a remekbe alkotott ország feldarabolásának főoka, hogy akik az országok sorsát in­tézik, elfordultak Istentől, csak az aranyat értékelték, a lelket nem Ma már be kell látniok, hogy vissza kell térni Istenhez, a ke­resztény világfelfogáshoz, amely igazságot szolgáltat minden nem­zetnek és egyénnek és nem en­gedi meg a más rovására való túlzott nacionalizmust, hanem har­monikus együttműködést biztosit az emberek és a nemzetek kö­zött. Csak akkor lesz újra béke, nyugalom, fellendülés, ha majd minden nemzet tiszteletben tartja a másik értékeit, gazdasági, er­kölcsi, kulturális javait, ha majd tehát a KIOSz elveinek igazsága lesz úrrá: kicsinyeket és nagyo­kat védeni. Védeni a keresztény magyar testvéremet, anélkül, hogy támad­nám a nemkeresztényt. A kisem­berek, a kis kézműipar védelme is ebből a keresztény életprogram­ból ered. Ezért küzd a Kiosz, hogy az az ipartörvényben kifejezett szel­lemet vigyék a gyakorlati életbe s csak az dolgozhasson, akinek képesítése van, ezért harcol, hogy a kisemberek munkát kapjanak. Büszkén néz az elmúlt küzdel­mes tiz évre, és mint országos elnök önérzettel és hálával látja, hogy itt a kisemberek sorsáért küzdő egyesület ünnepén együtt vannak a vármegye, a város sor­sának intézői. Majd Huray János elnök érde­meire mutat rá lelkes éljenzés között az országos elnök. Huray — mondotta — megtestesítője a derék magyar iparos típusának, akinek alkotni vágyása és tudása szorgalmas, becsületes munka­vállalásban és teljesítésben érvé­nyesült és ennél a munkás alko­tóerőnél csak szerénysége na­gyobb. Az ő érdeme a tiz évi munka fURRNIR • FILMSZÍNHÁZ Julius 1—2 TELEFON Hétfő, kedd « Megöltek egy embertj Az United Artits nagy bűnügyi filmje J horommk 1 drb. borotváló készülék, nikkelezett P —-64 1 drb. konkurrens borótva­penge P —-06 1 drb. borötvatál, .. .. P —-22j 1 drb. bórotvaecset.. .. P —-48-tól 1 drb. „IZSÁK" borotva­kocka P —-16 1 drb. „IZSÁK" rudbo­rotvftszsppan 60 gr. .. P —'38 1 üveg „IZSÁK" borotva­kölni 50 gr P —-98 1 dkg. „IZSÁK" kölniviz kimérve P —-16 1 drb. timsókocka, ; kicsi P —'IS 40 fiókunk kötelezi cégünket egy­séges olcsó áron — jó áru ki­szolgálására. nswv? Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon 57. Előadások 5-7-9, m vasár- és ünnepnap 3-5-7-9. nagyszerű lendülete. Köszönetet mond neki és munkatársainak. Ha most itt látja a társadalom repre­zentánsait, ebből a Kiosz megbe­csülését érezi meg. Ez a meg­becsülés annak igazolója, hogy a Kiosz a keresztény erkölcs szel­lemében épitő munkát végzett. Erre a szellemre szükség van egy boldogabb országban is, de itt, ahol ezer baj és szenvedés közepette át kell mentenünk a magyar iparosság értékeit egy jobb jövőbe, különösen nagy je­lentősége van a hit, a bizalom erősítésének. Az elnök buzdító szavakkal fe­jezte be lelkesítő erejű beszédét. Dolgozzunk — mondotta — hit­valló keresztény szívvel, szeretet­tel összetartva, soha nem intri­kálva, a gyengéket támogatva, a kézműipar boldogulásáért, az or­szág feltámadásáért. 1 Női Tábor küldötte Bessenyeit idézi Nagy lelkesedéssel fogadja a közgyilés Zuzan Bélánénak, a KIOSZ Női Tábora központi el­nökének mély szépségekben gaz­dag üdvözlő beszédét. A KIOSz tagok feleségének hozza a Női Tábor üdvözletét. A KIOSz asz­szonyai együtt akarnak küzdeni a férfiakkal a közélet terén is, a becsületes munka, a vallás, a haza, a család, az otthon, a gyer­mek védelmében. A keresztény magyar asszony aktivitást vállal, bár tudja, hogy az út > magyar Golgota tövises űtja. Fogjuk meg egymás kezét, ha kérges is a kéz, ez pozitívum, annak jele, hogy vagyunk, leszünk. Meg kell alakítani a Női Tábort minde­nütt az országban. Majd Bessenyei szellemét idézi, mert ennek a jelen fonákságágain kesergő, de a jövőt látnoki szem­mel látó és szenvedve is harcos szellemnek erejét érzik meg a írógép javítás, alkatrész karbantartás SGHWARTZ műszerész, Bethlen-u. 10. sz. Dr. Kerekes ház.

Next

/
Thumbnails
Contents