Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 148-173. szám)

1935-07-26 / 169. szám

(Trianon 16) 1935 julius ho 26 JWíüönflMöt SlmmcixggalF 3 oldat iSürgős segítségre szorul a pusztuló kézművesipar ígéretek helyett tetteket vár a 300,000 kisiparos Kisiparosról, vagy hogy ezzel a nagyon szép magyar szóval jelöljük meg őket: a magyar kézművesek helyzetéről akarunk ma szólni e helyen. A kézművesek nagy általánosságban az egész országban háromszázezernyi lélekszámot számolnak és ők azok a kispolgárok, akiknek régen igen súlyos és jogos panaszaik vannak. Mostanában azonban egyre hangosabb az a panasz. Hallottak sok nagyhangú Ígéretekről, iparmentésről és iparvéde lemről. Mindezek a kisiparosra, a kézművesekre hivatkoznak. És ezek a nehéz sorsra jutott csalá dok sajnosan, szomorúan látják, hogy ugyanakkor, amikor nagy szavak hangzanak el a védelmükre, a nagykereskedelem forgatagában két malomkő között őrlődnek. Letagadhatatlan, hogy a magyar kézművesség, a magyar kisipar ma jobbról is, balról is szabad prédája lett igen sok önző érdek nek és érdekeltségnek. Ellenük védekezni képtelen és kiszolgáltatottságában el fogja veszíteni végleg a harcot. Védelmet a kisiparnak A magyar kézművesipar munkája és a gyáripari munka között Óriási a különbség. A kézművesipar elsősorban minőségi munkára rendezkedett be, a tömeggyártmányok velük szolidságra és jóságra sohasem vehetik fel a versenyt. Sokszor szinte művészi tudást igényel és alapos készültség nélkül el sem készíthető egy-egy munka, amit csakis a kézműves mestermühelyekben lehet igazán elsajátitani és előállítani. Nemzeti érdek, nagyfontosságú értékmentés a magyar kézművesiparosságot, főként a ruházkodási iparban (szabó), cipész, kalapos stb.) megmenteni a mindent felőrlő nagyipari versenytől. Nézzünk a hatalmas Franciaország felé. Igen tanulságos az, amit ott tanulhatunk. A legfontosabb és az egész világot irányító igen sokszor a francia divatipar. Világhíres. És ez a világhíres divatipar majdnem teljesen kézműipar és a sok nagyszerű gondolat és készmunka igen gyakran csakis a kismühelyek remekei, amik megszámlálhatatlan nemzeti jövedelmet jelentenek Franciaország számára. Versenyképes a magyar kézműipar Magyarország számára is nagy nemzeti vagyont jelenthetne, ha csak egy kevés védelemben részesülne szavak és Ígéretek helyett. A magyar kézműipar termékei kiválóak és megérdemelnék a világpiac érdeklődését is. Szükséges lenne felkelteni és fokozni a világ érdeklődését a magyar kézművesipar remekei iránt. Mert ilyenek igazán vannak. Vannak mesterszámba menő és minden világversenyt kiálló cipészeink, bőrmunkásaink, nagyszerű ízlésű szabászaink, akik tudásuk fejlesztése végett a külföldet is bejárják, de vannak nemzeti jellegű mestereink is. Van páratlan érdekességü népművészetünk, vannak fafaragóink, fazekasaink és olyan kézműipari műhelyeink az ország minden részében, amelyekből csakis speciális és magyar zamatu művészi munka kerül ki. Könnyíteni kell a kisiparosoknak a nyersanyag beszerzésében Ezt az ipart nem lehet csupán dicsérni, nem lehet csupán megbámulni és vállon veregetve szavakkal buzdítani, hanem gondoskodni kellene arról is, hogy ez a kézműves ipar olcsó és kiváló nyersanyaghoz juthasson és versenyképes maradhasson a potom olcsón megszerzett nyersanyagokkal dolgozó gyáripar átlagtermelésével is, amely termeléshez az olcsó nyersanyagot az adófizetők verejtéke és nélkülözése árán szerzi meg a nyersanyagforrásaitól megfosztott kis ország, hogy azután ugyanaz az adófizető megfizethetetlen áron vásárolja meg a drága gyártmányokat. A helyzet egyre nyomasztóbb és egyre siralmasabb. A kisiparos és a kézművesipar különböző szakmái egyre nyomasztóbb helyzetbe kerülve, egyre hangosabban kiáltanak segítségért. Gyűléseket tartanak, tanácskoznak és megoldást keresve sürgetik az ipartörvény módosítását. Pedig ez nem fog csodát hozni a részükre. Nem papiros segítségre van szükség. Minden ilyen csupán elméleti segítségnél a helyzetüknek sokkal mélyebben fekvő dolgok hoznák meg a változást. Sürgősen megfelelő hitelhez és nyersanyaghoz kell őket juttatni, hogy versenyképesen jelenhetnének meg a piacokon, ugy mint hajdanában, amikor a kézművesipar és a kisipar a legjobb megélhetést tudta biztosítani a mesternek és a munkásnak egyaránt. Nyári kiárusítás Ruhaseiymek fürdőruhák férfi sportingek mélyen leszállított árban Stern Sándor divatáru üzletében. R vidéki városok hat millió pengő tatarozási hitelt kapnak A fővárosnak nyújtott kedvezmények után a vidéki városokra is sor kerül. Értesülésünk szerint ebben a kérdésben most folynak a tanácskozások a pénzügyminisztériumban s arról van szó, hogy 5—6 millió pengő tatarozási hitelt kapnak a vidéki városok, Ezenkívül most készül a vidéki városokra vonatkozó házadómentességi rendelet is, amely lehetővé teszi a nagyobb mértékben meginduló uj építkezéseket. Falbontó betörők teljesen kifosztottak egy falusi üzletet Róih Jenőné nyirbogáti vegyeskereskedő üzletébe az elmúlt na pókban betörtek. A betörők az udvar felől a fal felbontása után jutottak be a község legforgalmasabb helyén lévő üzletébe. Róthné, amikor nyitni ment, teljesen kifosztva találta az üzletet í a polcokon még az üres skatu- i lyák is hiányoztak. Megdöbbentő I felfedezéséről nyomban jelentést • tett a csendőrségen. A széleskörű nyomozás azonban még ezideig nem járt eredménnyel, mert a csendőrségnek megneheziti a munkáját, hogy még láb és szekérnyomot sem találtak, holott a hiányzó árut másképen, mint szekeren el sem lehetett szállítani, A kereskedőt a betöréssel anyagi károsodás nem érte, mivel az ellopott áruk betörés ellen biztosítva voltak. Az üzletben lévő három és félfURRNIR 1 FILMSZÍNHÁZ 2 TELEFON 11. SZ. Ma, csütörtökön utolsó nap R maharadzsa gyöngyei A főszerepben: Lien Deyrs és Attila Hörbiger J Előadások 5-7-9, vasár- és ünnepnap 3-5-7-9. S ezer pengő értékű textiláru különben is Fischer Lajos nyírbátori kereskedő bizományát képezte. A nagyarányú betörés ügyében a nyomozás tovább folyik. Felmentették a gazdatisztet a gazdátlan sziizdohány miatt Nagy Lajos, özv. Jármy Jordánné 32 éves gazdatisztje. Tavaly februárjában pénzügyőrök jelentek meg a birtokon és házkutatást tartottak. A gazdatiszt maga lepődött meg legjobban a megtisztelő látogatáson, Meglepetése csak fokozódott, mikor a pénzügyőrök a tanyával szomszédos major nyitott ^kocsiszínjében levő cséplőgépből kihalásztak kilenc kiló szüzdohányt. Természetesen eljárás indult dohányjövedéki kihágás miatt a gazdatiszt ellen, aki azonban az eljárás során beigazolta, hogy a dohány egyik részlete gazdasszonyának, Szeghalmi örzsének tulajdonát képezte js akit ezért 6 pengőre meg is büntettek. Azt pedig, hogy ki tette a teljesen nyitott és a gazdatiszt lakhelyétől két kilométerre levő kocsiszínbe, illetve az ott búslakodó cséplőgépbe a többi szüzdohányt, azt igazán nem tudta a gazdatiszt. A nyíregyházi törvényszék fel is mentette. A pénzügy igazgatóság erre ismeretlen tettes ellen kérte az eljárás tovább folytatását s kérte, hogy állapítsák meg a gazdatiszt szavatosságát. A debreceni ítélőtábla azonban végérvényesen felmentette a gazdatisztet, azzal az indokolással, hogy nem tehető felelőssé azért, hogy ismeretlen tettesek két kilométernyire dohányt raktároznak a cséplőgépbe. A gyilkosságok sorozatát követte el egy dúsgazdag román paraszt Egy névtelen feljelentés alapján Csernovitzban letartóztattak egy Gheorge Luca Branzan nevű dúsgazdag parasztot, akiről "kitűnt, hogy egy rablógyilkos banda élén számos bűncselekményt követett el, Az ő bandája ölte meg Drégely Ferenc magyar gazdatisztet," Heinrich erdélyi bankigazgatót, Richter kereskedőt és hogy magukról a gyanút eltereljék, két ártatlan csavargó ellen tanúskodtak. Ezeket 14—14 évi fegyházra Ítélték. Most az ártatlanul elitéltek kiszabadulták. Heresóval megmérgezte magát Bácsi Mihály hajdúböszörményi gazda tífuszban megbetegedett és meghalt. Özvegyét, aki férje halálakor áldott állapotban volt, nagyon megviselte a gyász. Tegnap Bácsi Mihályné heresóval megmérgezte magát és meghalt. Keletbélyegzők kaphatók lapunkkiadóhivatalában