Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 148-173. szám)
1935-07-20 / 164. szám
4. oldal. ^JtftKTOéSi MlBQgigfgIMMJr (Trianon 16.) 1935. junius hó 20. A háborús szelek hatása A tikkasztó melegben csüggedten, mozdulatlanul függnek a falevelek. Nem mozdulnak, Jmintha megannyi halott volna. De amint a szellő legkisebb fuvallata megérinti, élénk mozgás, halk suttogás kél a lombok között. És a halottnak hitt levelek élénken táncolnak, az életmegnyilvánulás jeleként vigan repesnek. Nem haltak meg, élnek. A gazdasági életben is ilyen tikkasztó légkör uralkodott. Stagnált mindent. Halott volt minden a legjobbnak nevezett szezonok idején is. Nem volt ára sem terménynek, sem jószágnak, sem semmiféle élelmiszernek. Nem azért, mintha kereslet nem lett volna. Ó, korántsem azért. Csak azért, mert a kereslethez nem volt pénz és nyugodt békés életet éltek az emberek. Szinte temetői csendhez hasonlított az életük. S milyen csodálatos. Még az élet csendes légköre volt ur, addig mindennek az ára stagnált. Vagy legjobb esetben, ha már megmozdult, lefelé tendált. S néhány napja szinte hihetetlen változás állott vbe. A halálaratásának hideg fuvallata kezdett lengedezni. Mi történt erre ? Szinte máról-holnapra feltámadt — nem a gazdasági fellendülést jelképező normális kereskedelmi forgalom — hanem a féktelen kereseti lehetőséget szimatoló árfelhajtók láthatatlan, de annál kártékonyabb serege, j Hiszen a tegnap háborújának árnya még itt kisért minden rémeivel, tehát nem is kellett nagyon megerőltetnie.magukat azoknak, akik ennek a háborúnak az arzenáljából kiakarták halászni az árdrágítók típusát. És milyen hamar horogra akadtak. És milyen hamar megtalálták azokat a sötét zugokat, ahonnan veszély nélkül intézhetnek kirohanást — a .fogyasztók véres verejtékkel megkeresett fillérei ellen. A háborús konjunktura alatt kifejlődött érzéketlenségük, szivtelenségük már az első pillananatokban teljes nagyságában érvényre jut. A fogyasztók tömege küzd a fillérekért, napról-napra nehezebb a mindennapi szükséglet megszerzése, de ők ezzel nem törődnek. Háborús szelek fújnak, tehát szabad a vásár. Lehet árdrágitani. Lehet a könnyen szerzett hasznnal dőzsölni ismét. Csak aztán vigyázzanak 1 Mert keserves böjt következhetik. (n-c) — Makacs székrekedés, vastagbélkatarrus, puffadás, vértorlódás, anyagcserezavarok, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűvíz — reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve —• rendkívül becses háziszer. Befőzéshez használjon PPP Penészmentes Pergament Papir, Biztosan megvédi befőttjeit minden romlástól, A valódi PPP pergamentpapir az Ujságboltban kapható. 30-40 százalékkal kevesebb kenyeret fogyaszt Nyíregyháza lakossága, mint a korábbi években „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", igy szól a Föld minden népének imája, hiszen a kenyérért mindenki imádkozik. A szavak igazi értelmét, nagy nagy jelentőségét talán csak azok értik meg igazán, akik már voltak olyan helyzetben, hogy nem volt meg a mindennapijuk. Még az a kis kenyér sem. Angliában például ajpékszövetség több mint 20 millió pengőt csak arra fordit, hogy reklámot csináljon a több kenyérevésnek. Nálunk, sajnos, nem kellene ilyen sok pénzt erre az egyébként kétségtelenül egészen helyes célra fordítani. A mi szegény népünk elesettjei szívesen ennének biztatás és reklámhatás nélkül is több kenyeret, sőt-szívesen ennének naponként kevés kenyeret is, csak volna. Szinte megdöbbéntő az az adat, amelyet a nyíregyházi kenyérfogyasztás csökkenéséről a város legnagyobb sütőüzemének tulajdonosa mondott s amely szerint átlagosan 30-40 százalékig csökkent Nyíregyházán a kenyérfogyasztás. A fehérkenyér fogyasztásának csökkenése sokkal nagyobb, mint a barnáé. Nem beszélve a fehér süteményről, melynek fogyasztása 60 százalékig csökkent. Ha az ember hirtelen Neubauer professzorra és a klinikák többi neves professzoraira gondol, akik megállapították az újfajta, furcsa szegénybetegséget a gyermeknél: „az izmaik, testük elvizenyősődött, mert nem tudják mással megtölteni a gyomrukat, csak vizzel", akkor bizony összeszorul a szivünk. Búzatermő gazdaország vagyunk, van fánk, igaz, hogy nem sok, szenünk, egy kevés, de mindenekfelett van acélos búzánk. Amit nehezen tudunk eladni a külföldnek, az egész feleslegünket nem is tudjuk értékesíteni. Itt marad bent és mégis a szegényemberek kenyere fogy a legkevésbbé. Szinte hihetetlen és mégis igaz, A Jszegény magyar embernek már kenyérre sem telik, Azon nem ütközünk meg, hogy a fehér sütemény fogyasztása több mint felére esett, az nem nagy szerencsétlenség, ha kalácsra nem telik, de ha kenyérre nem, az már nagyon nyugtalanító jelenség. És ha ez a „nem telik" ilyen szörnyű erővel tör felszínre' a statisztikai százalék számításban, akkor olyan problémává vált, amellyel nagyon hamar kell foglalkozni. Tizenhat fillérből él naponta a mai kereseti lehetőség mellett egy kisbirtokos vagy földmunkás A magyar gazda együtt sir a cselédjével, vagy együtt örül. Ha tehát rendezik a gazdaadósságok nagy problémáját, ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági munkások hatalmas tömegeinek a sorsát is rendbehoz zták. Az ország lakosságának pedig jelentékeny részét teszik ki a kisgazdák és gazdasági munkások. Igen sokat hangoztatták illetékesek és hatalmon kivül állók, hogy a gazdákon segíteni kell, sőt azt is mondták, hogy gyökeresen kell segíteni. Cselekedet és szó azonban kettő. Pedig ha olyan nagyon kellene ez a segítség, mint most az eső a földnek, azt legjobban a statisztika mutatja. A Magyar Szemle és a Magyar Gazdák Szemle érdekes statisztikai adatokat közöl a gazdák eladósodottságáról és arról, hogy mennyire a semmiből kéuytelenek tengetni életüket. A kisbirtokosok és mezőgazdasági munkások eladósodottsága a számok tükrében igy fest: A boldog békeidőben kereken 1000 pengő volt az évi keresete a mezőgazdaságból élő munkásoknak. Most egy öttagú család átlagos jövedelme összesen 319 pengőt tesz ki, még pedig az aratásból 69 pengő, mindenféle munkákból 87 pengő, a föld és az állattartás hozadéka 112 pengő, a családtagok keresetéből 51 pengő. Hasonlítsuk most össze a keresetüket az adósságukkal. Először is kamatot kell fizetni 10 penáC ,3fc ±L "ír -J'r r -3r ylr «tr «3r *Jr ~fr yir -\Jr -tr "fc Cséplési mázsakönyv (Cséplési forgalmiadókönyv) beszerezhető a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Nyíregyháza, Bethlen*u. 1. Telefon 77. jjv. Jf. Jí- Ji\. Jf* -Jf Jt* •¥» . > <£&> a&S a55> eXs ÍS5 Jf. Jf Jt" Jt í- Jfc J(* Jt" Jt- JS- -t* gőt, az adóhátralék 61 pengő, más tartozás 84 pengő, folyó adó 25 pengő, összesen tehát 191 pengő. Végeredményben tehát a békebeli 1000 pengővel szemben most csak 319 pengő a keresete a családnak, persze, nem tudja az egész adósságát kifizetni, hanem legfeljebb csak annak 15 százalékáj, igy aztán marad a keresetből 290 pengő az öttagú családnak egy esztendőre megélhetésre, ruházkodásra, vagyis személyenként napi 16, azaz tizenhat fillér. Hogy ezt az „életmüvészetet" ho gyan tudják végrehajtani, azt a kellő képzelőtehetséggel rendelkezőkre kell bizni. Egy konzekvenciát azonban le lehet és le kell vonni, még pedig azt, hogy a kisgazdatársadalmon segíteni kell és még fokozottabb mértékben kell segíteni most, amikor az időjárás ujabb és ujabb csapásokat mért a gazdatársadalomra. Három kislány halálos esónakszerencsétlensége a Tiszán Tiszakeszinél a Tiszán izgalmas jelenetek játszódtak le. Takó Mária 10 éves kisleány két hasonló korú barátnőjével kiment a Tisza partjára játszani. A gyerekek beültek egy kikötött ladikba, amely a hirtelen támadt szélben elszabadult és a viz elragadta. A szélvihar felborította a sikoltozó kisleányok csónakját és a gyerekek a vízbe estek. A partról többen a vizbe ugrottak és izgalmas jelenetek után két kisleányt sikerült a partra húzni, a szerencsétlen Takó Mária azonban a vizbe fulladt. Holttestét csak sokára vetette ki a Tisza. RÁDIÓ Julius 20. Szombat. 410 Harsányi Gizi mesél. — 5 00 Mentés a Dunán. — 5'40 Budapesti Polgári Dalkör hangversenye. — 6"25 Takácsi Jenő előadása. — 7 05 Mit üzen a rádió. 740 Szarvas Klári hárfázik. — 8'10 Költemények. — \8'30 Budapesti Hangverseny Zenekar. — 10 30 Hírek, időjárásjelentés, ügetőversenyeredmények. — 10'50 Cigányzene. — 1125 Zongora. BUDAPEST II. 615 Az Operaház tagjaiból alakult zenekar.— 745 Gazdatanfolyam. — 830 Gramofon. — 915 Hírek. Állandó hétköznapi közvetítés 6-45 Torna. Utána gramofon. 10—00, Hirek. — 10-20 Felolvasás, — lo45 Felolvasás. — ll'lO Nemzetkőzi vizjelző szolgálat. — 12-00 Déli harangszó. — 12-05 Hangverseny. — 12'30 Hirek. — 1-15 Időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 1'40 Hangverseny. — 240 Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamárak. — 4-45 Időjelzés, időjáráselentés, hirek.
