Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-07 / 130. szám

(Trianon 16) 1935 junius hó 3 oldal. A magyaros testneve­lés példátadó ünnepe volt a kir. tanítóképző testnevelő délutánja Szombaton {délután 4 órakor tartotta a kir. áll. tanítóképző in­tézet és a vele ^kapcsolatos gya­korló elemi iskola idei testnevelő délutánját a polg. fiúiskola ud­varán. A testnevelő délutánon a kedvezőtlen időben is számosan jelentek meg társadalmi életünk kitűnőségei, pedagógus világunk érdeklődői közül. Ez a számot­tevü figyelem elsősorban annak a nivós, eéltudatos, az uj testne­velési módszer legértékesebb út­mutatásait felhasználó testnevelő pedagógiának szólt, amelyet a kir. áll. tanítóképző tanára, Bár­sony Sándor olyan kiváló ered­ménnyel müvei városunkban a modern magyar tanítóképzés ja­vára Az egyöntetű, a leendő ta­nítók mellett a bájos, ügyes kis tanítványokat, a gyakoriósokat is munkába állitó felvonulás után az ifjúság elénekelte a Nemzeti Hiszekegyet, majd bámulatos tö­kéletességgel, tudatossággal, öröm­érzéssel végzett, minden izmot foglalkoztató és próba alá vető, mégis könnyed, ritmikus és ami fő, magyar ritmusu lazító és len­dület gimnasztika számaiban gyö­nyörködhettünk. Bársony István lelki emelkedettségének, tanítói, nevelői munkásságának remeke volt a gyakorló I—II. oszt. ta­nulóival végzett, lebilincselően hangulatos testnevelő óra, amely­nek keretében a gyermekek bo hókás örömmel, munkakedvvel, alapjában alapos testmozgásokkal játékosan mozogtak az állatok ti­pikus mozdulat-formáit utánozva nagy leleményességgel. A testnevelő délután egyik leg­szebb száma a mosolygó gim­nasztika volt, amelyben rugalmas, lüktető, szépen formált mozgások játéka gyönyörködtetett. Az erő és ügyesség bámulatos mozdulat­költészete volt ez a szám. A ta­nári munka messzemenő eredmé­nyességét tárták fel a gyakorló­iskola III—VI. o.-nak magyar táncmozgásai. Olyan érett, szép mozdulat-variációk és olyannyira magyaros ritmikáju mozgások gyönyörködtettek itt, hogy szinte csodálkozott a néző, valóban kis gyermekek,táncmutatványait szem­lélte. Szinte bravúros sikereket ért el növendékeivel Bársony ta­nár a müszabadgyakorlatok me­zején is. Itt már egészen nagy teljesitményeket láttunk. Tudato­san szép, tökéletes mozgásokat, artistákkal vetekedő saltokat. A mozgásos padgyakorlat a fe­gyelmezettség csúcsteljesítménye volt. Igen figyelemreméltóak vol­tak a III—VI. o. gyakorlósok ta­lajgyakorlatai, amelyek közül nem egy éreztette a jövő nagy parter­tornászát. A magas korláton és magas nyújtón bemutatott komoly tudás annál bámulatráméltóbb, hogy a kir. áll. tanítóképzőnek sincs tor­naterme. A magyar tanitónevelés eszme­körébe hangolódó, érdekes és nagy tetszést [arató szám volt a népi kosztümben bemutatott ma­gyar tánclépések pezsdülő,|élénk, szép sorozata. A magas színvonalú, mindvégig értékes testnevelői mű­sort a rugódeszkás asztalugrás remek Eredményei koronázták tüntető tapsot keltő sikerrel. A taps őszinte melegséggel kö­szöntötte áll. tanítóképzőnk szép testnevelési eredményeit az felvo­nulás, a felállás mozzanataiban, majd a Himnusz imája után az elvonulásban. A gyakorlóiskolák tagozatainak növendékei egy-egy cserép virággal kedveskedtek a velők annyit fáradó Bársony Sán­dornak, de ezek a virágok mint­egy szimbolizálták azt a hálát és elismerést, amit a szülők és ne­velők társadalma kell hogy érez­zen ilyen eredmény alapvetése, a tárgy határtalan szeretete, a köte­lux 30%- a I olcsobS* vizben gyorsabban mosható a harisnya Hideg vizben azonnal lességtudás teljessége iránt, azok iránt a testnevelői értékek iránt, amelyeket a jövő generáció ereje, ügyessége és egészsége érdekében Bársony Sándor fejt ki. Nagysikerű theatre-paré volt Péter Károly vígjátékának bemutatója Tegnap este a nyíregyházi szín­házban szinte szokatlannak tetsző nagy s előkelő közönség gyűlt egybe, hogy egy helyi szerzőnek, Péter Károly ev. reálgimnáziumi tanárnak irói munkásságát hono­rálja, akinek tegnap este bemuta­tott „A kis ördög" cimü vígjátéka második színpadi müve volt. A vígjáték bemutatója társadalmi esemény volt városunkban, hiszen Dr. Mikecz Ödön főispánnal és Szohor Pál polgármesterrel az élén részt vett az előadáson a város kulturális életének csaknem min­den értéket jelentő tényezője. A vígjáték meséje egy válasz­tási esemény körül forog. Péter Károly a választás előjátékát kis­sé epébe mártott tollal rajzolta meg. És mert a választásoknál a tömegek lelke mindig szívesen fogadja és hiszi el az atrocitá­sokról szóló sötétebb híreket, s mert a mai nehéz elhelyezkedési viszonyok még inkább fogéko­nyabbá teszik a lelkeket az ilyen színeknek a meglátására, vígjáté­kának ebben a részében közönség sikere volt, de éppen itt mutatko­zott meg a gyöngéje is. A nepo­tizmusban élő főszolgabíró alakját nagyon valószínűtlennek találjuk abban a formában, hogy tanú je­lenlétében nyíltan mondja az egyik jelölt szemébe ellenzését. Sokkal inkább diplomatának kellene len­nie. De még valószinütlenebbé válik alakja a szerelmi élet terén. Aki olyan nagy nőhódító, mint ahogyan az alakját beállította Pé­ter Károly, az nagyon nehezen eshet bele abba a csapdába, ame­lyet csupán egy sürü fátyol rejt el. Vígjátéki elgondolásnak jó, de színpadon valószínűtlenül hat. Van azonban egy-két igen szép jelenete a darabnak, amelyekben arról tett tanúbizonyságot Pé­ter Károly, hogy irói vénája érté­keket rejteget s ha egyes színpad­technikai kérdésekkel a gyakor­latban bővebben foglalkozna, ko­moly színpadi sikerekre is szá­mithatna. Egy-egy helyen az ara­nyos humor szállai tették derűssé, élvezetessé vígjátékát. Általában annyit megállapítha­tunk, hogy Péter Károly sokat lá­tott, megfigyelt, gondolatai is van­nak s ha túlzásait önkritikával, kellő válogatással nyesegeti, egy­ségesebb mü alkotására is képes­sé válik, komolyabb sikereket is könyvelhet még el. A vígjátékot Sebestyénék a leg­teljesebb buzgósággal juttatták sikerre. Lehet, hogy egyéni véle­ményünk, de meg kell monda­nunk mégis az általunk így lá­tott igazság kedvéért, hogy a víg­játék legszebb jelenetét Kemény Lászlónak nagy finomsággal, nem mindennapos előadói készséggel megjátszott alakítása nyújtotta, amikor egyetlen kocsmai jelenet­be annyi szint, érzést tudott be­levinni, amennyit csak a legszí­nesebb emberi lélek képes ki­fejteni. Farkas Endre főszolgabirája, Lázár Tihamér szolgabirája, ha szabad ezzel a hasonlattal élni, a régi politikai mentalitás és az uj stilus emberének elég ügyesen megformált alakja volt. Bársony Aladár egy boldogabb, mulato­zásban telő korszaknak hátrama­radt, de kedves rekvizituma volt. Hasonlókép a mult fiatalságának könnyen élő alakját ábrázolta Gáthy Pál is. A mese középpont­jában élő két szereplő alakját Móricz Lili és Ladányi Ferenc alakította. Móricz Lili kissé halk szavú volt, talán a finomsága, gyöngédsége mellé kissé több erélyt is adhatott volna egyik­másik jelenetben. Ha játékába több elevenséget, tüzet visz be, igen értékes ereje lehet Ja társu­latnak. Ladányi igen szimpatikus vonásokkal s élénk színekkel ele­venítette meg szerepét. Az epi­zódszereplők sorából kiemelkedett Sík Rezső pompás figurája. Sík 1ÜRRMIR • FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. FRASQUITA Az 5 és 7 órai előadások nyári kedvezményes • helyárökkal. J intelligenciája mindig egy-egy tetszetős szinnel gazdagítja azo­kat a jeleneteket, amelyekben sze­repel. Koltay Margit a színésznő. Kondráth Ilona a színházi mama, Visky egy vidéki patikus figurá­jában a legjobbat nyújtották. Fi­gyelemre méltó és nagyon termé­szetes volt Deák Sándor, mint fő­pincér s jó volt Gáspár, az öreg hajdú is. És mindenek felett elismerés­sel adózunk Sebestyén Mihály­nak, aki — a társulattal együtt — fáradságot, időt áldoz arra, hogy a vidéken felcsillanó tehet­ségek érvényesülésének teret en­ged s ezzel is kulturát szolgál. Két cigány és a vihar Kedden reggel Rozenberg Nán­dorné Kossuth-utca 11. sz. alatti lakos panaszt tett a rendőrségen, hogy a szellőztetés végett a ka­pualjába kitett díványát ellopták. A panasz felvétele után nyomban kiment egy detektív a károsult lakására és hozzálátott az egész ház felkutatásához. Amikorra pin­cébe ért, hortyogást hallott. Vi­gyázzva. lábujhegyen ment előre és amikor a pince belső sarká­hoz ért, meglepetve látta, hogy ott van a keresett dívány, ame­lyen két cigány alussza édes ál­mát. Felköltötte őket, amire a cigá­nyok bocsánatkérés közben, nagy bőbeszédüséggel elmondották, hogy a nagy vihar elől a kapu alá menekültek. Amikor látták, hogy nem szűnik az eső és már éjszakai szállásról is [gondoskod­ni kell, egy mentő ötletük támadt és levitték a díványt a pincébe, hogy azon aludva töltsék el az éjszakát. — Sokáig dzsugáztunk és bi­zony hosszura nyúlt az alvásunk — mondották — előszedve zse­bükből a piszkos kártyát, mentő bizonyítékul. A két cigányt, Balogh Józsefet és Lakatos Ádámot előállították a rendőrségen. Ott elmondották, hogy Hajduhadházra valók és ló­vásárlás céljából jöttek Nyíregy­házára. őrizetbe vették őket, de szülőhazájukból hamarosan meg­jött a válasz, hogy jóravaló de­rék cigányok, akiknek még — csodák csodájára nem gyűlt meg a bajuk a törvénnyel — ugy hogy egy kellemes éjszaka em­lékével gazdagabban elhagyhat­ták a rendőrséget. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAPI-BÁN HIRDETÓ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK­SÉGLETEIT

Next

/
Thumbnails
Contents