Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-06 / 129. szám

V (Trianon 16) 1935 junius hó 6 Magyar Dánia a Tisza partján Sédeni flmbrózy György uradalmainak csodálatos eredményei Százhatvan tagból álló kirándulócsoport a hatvanon és a rétközi gyümölcsösökben és gyárakban — Szohor Pál polgármester, Molnár Viktor báró, Kóder Frigyes kisgazda méltatta Sédeni ümbrózy nemzetnevelö aktivitását Indul a különvonat. 3 oldal. Széchenyi vaskeze uj medrébe terelte a lázadó Tiszát és uj me­zőgazdasági kulturáról álmodó lelke látta a Tisza mentén a jó­létet, műveltséget, boldogságot varázsló uj világot. Egy század­nak kellett lezajiania, a világhá­borúnak és a megcsonkítás ka­tasztrófájának kellett eljönnie, hogy megalkossa az álmodott jövőt cse­lekvő, az uj magyart, aki kertes, ligetes belterjes gazdálkodással, ökonomikus programszerüséggel, európai tudással és hősi akarattal virágzó mezőgazdasági kulturát teremt, modern gyümölcsösöket létesít, mezőgazdasági ipari üze­meket állit be, messzeágazó ex­portpolitikával terményt, magva­kat, gyümölcsöt küld messze or­szágokba és példaadó aktivitásá­val hatalmas impulzust ad a ma­gyarságnak, a középosztálynak és a népnek. Ezt az alkotó és ne­velő magyar tipust ismerte meg Szabolcs társadalma és tul a vár­megye szűkebb határain a magyar gazdatársadalom sédeni Ambrózy Györgyben, a rétközi, jalapári, tu­zséri, mándoki uradalmak ujjáala­kitójában. A hatalmas uradalmak immár európai hirü birtokrészei a csaknem 1000 holdra terjedő gyü­mölcsösök, amelyeknek csodála­tos eredményeit hétfőn, junius 3-án százhatvan tagu kiránduló­társaság tanulmányozta gyönyörű­séggel. Kállay Miklós diszelnöki oklevele A nagyszabású tanulmányi ki­rándulást a Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesületének szabolcsi fiókja rendezte. Olchváry Pál, Raj­ky Jenő, Bory Endre szaktanár az elnökség körében nagy körülte­kintéssel készítette elő a kirándu­lást, amelyet sédeni Ambrózy György elnök páratlan előzékeny­séggel, igazi magyar uri nobili­tással tett lehetővé, amikor a több mint száz kirándulót a Kisvasu­iak külön vonatán rétközi birto­kára szállíttatta, ott egy napon át kalauzolta a kirándulókat, akiknek száma az autókon, fogatokon ér­kezőkkel 160 ra emelkedett, ma­gyaros vendégszeretettel villásreg­gelin látta. A különvonat indulásáig hétfőn délelőtt közgyűlést tartottak a gyü­mölcstermelők. A gyűlés népesés lelkes volt. — Séderfi Ambrózy György elnök friss lendületet, uj célkitűzéseket, toborzó erőt hozott a gyümölcstermelők egyesületébe. A közgyűlés elfogadta az igazga­tóságnak a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlapban már ismertetett javasla­tait. Ambrózy György elnök ja­vaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy Kállay Miklós dr. diszelnö­köt elnökké választásáról művészi díszoklevélben értesíti. Berg báró varázsnotesze. Bogárvita. A közgyűlés után előáll a Bes­senyei-téren a hosszú kocsisorból álló különvonat. Az érkező kirán­dulókat sédeni Ambrózy György elnök, Berg Emil báró uradalmi igazgató fogadják. Itt látjuk a vár megye gyümölcstermelő gazdái­nak, birtokosainak színe-javát. A több mint száz kiránduló névso­rából ragadtuk ki a következő ne­veket: Mikecz Ödön főispán, Vi­rányi Sándor alispán, Sarvay Elek dr. főügyész, Mikecz Miklós dr. főorvos, Szohor Pál polgármester, vitéz szentkatolnai Elekes Gábor, Honsz-elnök, a Nemzeti Egység vármegyei központi titkára, vitéz Hunfalvy Artúr székkapitány, Put­noky István ny. ezrédes, Front­harcos Szövetségi elnök, Szoller Aladár, a Nemzeti Bank-fiók el­nöke, Erdőhegyi Lajos dr. ny. fő­ispán, felsőházi tag, báró Molnár Viktor feleségével, vitéz Mikó Ber­talan főszolgabíró, Jármy Meny­hért gazdasági főtanácsos, gazda­sági egyesületi elnök, Szalánczy Ferenc gazd. főtanácsos, titkár, Geiger György bankigazgató, Kris­tály Aladár gazdasági felügyelő, Garay Gyula dr. ügyvéd, felelős szerkesztő, Hoffer Bertalan ifj. és id. Papp Lajos, Westsik Vilmos, Claus, Mike gazdasági szakelőadó tanárok Süle Dénes népművelési titkár, Hanusz László tanácsos fe­leségével, Kriston Ferenc igazgató főmérnök, Hűnek Emil, Csengery Tibor, Szalmay István a MTI ve­zetője és felesége, Okályi István egyetemi tanár, Pápai Mihály gazdaelnök vezetésével a gazda­szövetség számos tagja, Gyuriko­vics Lajos városi gazdasági in­téző, Aradvári Béla tanár, számos birtokos és több hölgyérdeklődő, a Gyümölcstermelők Egyesületé­nek elnöksége, Olchváry Pál el­nök, Rajky Jenő alelnök, Bory Endre tanár. Napsütéses tájakon, dus veté sek festői táblái között, derűs hangulatban fut a különvonat. Berg bárótól, az Ambrózy-uradal­mak kitűnő igazgatójától, a ki­rándulás főrendezőjétől a sédeni Ambrózy György, Ambrózyné Ló­nyay Pálma grófnő uradalmainak beosztásáról, üzemi tervéről a gyümölcsösök adatairól érdeklő­dünk. — Most a vonaton nem száz kiránduló, hanem 250.000 gyü­mölcsfa utazik — szól közbe Bory Endre tanár —, mert az Ambrózy gyümölcsösökben ma mintegy 25000 db. különböző gyümölcsfa van és többen vannak itt, akik 5000 db. gyümölcsfát nevelnek... Berg Emil báró érdeklődésünk­re egy piros bőrkötésű, aranyo­zott lapszegélyü noteszt nyújt át. Azt hinné az ember, hogy lírai költemények vannak benne. Pedig ez a notesz ugyancsak a reális élet könyvecskéje. Kitűnő alapraj­zok tüntetik fel az uradalmak birtokrészeit, öt évre szóló, bá­mulatos precizitással összeállított vetésforgó-tervezetek sorozata, a talajjavítás pontos programmjá­val, kimutatások a gyümölcstáb­lák nagyságáról, a fa-félék szá­máról. Félóra elég, hogy tisztán lássuk a több ezer hold beosztá­sát, a tudás, az erély uralkodá­sának tervszerűségét. Széchenyi Hitelének sorai jutnak eszünkbe : Minden felemelkedésnek titka a józan szisztéma... A vonat ablakán egy karcsú, kecses bogárka jelenik meg, a vi­rágos rétekről, vetések közül ke­rült ide. Rögtön előkerül a po­mologia és zoologia mestere, Bory tanár, aki parázs vitába kevere­dik Süle Dénes népművelési tit­kárral. Süle Dénes virág-darázs­nak mondja a bogarat, Bory ta­nár Bársony-rovarnak. Kemény és meddő vita, a bogarat megfog­ják, de nem vallja meg a nevét, el kell hinnünk, hogy Bársony­rovar, ártatlan, sőt hasznos va­dásza a növények élősdieinek... Séta a Spányi, Mészöly­hangulatu tájakon. — Modern permetezés nikotinnal A vonat Ibránynál uj sínpárra fut, ez már az uradalom gazda­sági vágánya, a jalapári, a hat­varosi birtok terményeit szállítja, a lüktető élet motorikus idegpá­lyája. A hatvarosi gyümölcsösnél szállunk ki. Kedves, szívélyes fo­gadtatás. Katonás rendben itt so­fCJRRM IR • FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Junius 5—6. Szerda, csütörtöki FRASQUITA Az 5 és 7 órai előadások helyárákkal. nyári kedvezményes rakozik az uradalom kitűnő tisz­tikara, itt van az uradalomban a hangulat, a sziv asszonya, Berg báróné, aki a hölgyeket fogadja. A társaság Ambrózy György, Berg Emil báró, a bárónő vezetésével felejthetetlen szépségű sétautra indul. Mészölyi Markó-képek, misztikus operadiszletek vannak előttünk. Távol ezüstös nyárlomb sora méláz, egy tó mellett ökör­csorda, mintha Spányi festette volna. Az érdeklődők figyelmét az uj gyümölcstelepités köti le. A fák törzsét drótháló védi a nyu­laktól, a lombot most permetezik arzolos nikotinnal. A permet ezüs­tös fátyola leng a napfényben. A fák között vetés, főleg kapás. Ambrózy György lelkes hévvel magyaráz: — A legmodernebb európai gyümölcstermelés tudományos ku­tatásaiból egy tétel kijegecesedett már s ez az, hogy a fiatal gyü­mölcsfák köztese nemcsak hogy nem árt, hanem azzal, hogy a talajt lazítja, szellőzteti, a fagytól is óvja s a gyümölcsre fejlesz­tően hat. Több helyt magra nevelt saláta zöldéi a gyümölcsfák között. A magot Franciaországba szállítják. Bory Endre tanár elő­adása, a „Boryáda. — Motoros permetezés A festői sétaút a hatvanori ter­mő-gyümölcsösök f gyönyörű so­raihoz vezet. Feltűnést keltenek a moly lepkefogó lámpák. A társa­saság félkörbe áll, Bory Endre tanár előadását hallgatják. Rámutat a hatvanori fák ará­nyos ágszerkeretére. A középső ágakat kellő előrelátással metszet­ték le ugy, hogy körkörösen he­lyezkednek el a megerősödő ágak. Ismerteti a Jonathán almát, mint a Tisza-mente remekét, a magyar gyümölcstermelés királyát, diada­lát. Részletesen, tudományos alap­vetéssel ismerteti a vértetü és a darázs kettős életét, a tetű ellen való védekezést. Az előadásból sokat tanulnak, de amikor kissé hosszura nyúlik, • maliciózusan „Bory-ádának" nevezik a türel­metlen hallgatók. Az előadás után a birtok vezetőjének, Bakó Gyula intézőnek kalauzolásával a mo­toros-permetezőt nézzük meg. A kis motort egy ló viszi be a fa­sorba, és egy állásból jobbra­balra egy pár fa egyik oldala per-

Next

/
Thumbnails
Contents