Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-04 / 127. szám

(Trianon 15.) !935 junius hó 4 XZnfl&SBfflflDV 3 oldal József főherceg mondott ünnepi beszédet Görömbey Imre, szabolcsi szobrászművész remekbe készült alkotásénak, a büdszentmihályi hősök szobrának leleplezési ünnepségén Büdszentmihályon vasárnap délelőtt impozáns keretek között avatták fel a 263 hősi halott emlékére a lakosság áldozatkészségéből emelt, gyönyörű bronzszobrot. A község főterét Ízléses parkká varázsolták és itt áll a hősök szobra, amely Szabolcs büszkeségének, Görömbey Imre szobrászművésznek remekbe készült alkotása. A szobor a magyar gráni con puskatussal közelharcba induló, „hajrá"-zó magyar katonát ábrázol. Csupa tüz, lendület, harci hév sugárzik a szoborról, amely a nyíregyházi hősök szobra mellett országos viszonylatban is mesteri tökéletességű alkotása és a fiatal művész nagyrahivatottságának sugárzó szépségű dokumentuma. A szoboravatás jelentőségét fokozta a magyar hősök .édesapjának", a világháború rettenthetetlen vezérének, József főhercegnek megjelenése és gyújtó hatású avató beszéde. A főherceget, aki Nyíregyháza felől autón érkezett Büdszentmihályra, gyönyörű diadal kapu és a zászlókkal, lombfazérrel, címerekkel ékesített község lakósainak tüntető szeretete fogadta. A diszkapunál Virányi Sándor alispán lendületes szavakkal üdvözölte a világháború hős vezérét, aki kíséretével az ünnepséget megelőző szent misén vett részt. Ezalatt a büdszentmihályi hősök terét megtöltötte a példás rendben felsorakozó közönség. A szobor körül zászlótartók állottak, akik közül feltűntek a hajdúnánási vezérek Bocskay-egyenruhái. Az ünnepségre Pichler Gyulának, a MATÉOSz kötelékébe tartozó fürge járatú társaskocsiján megérkeztek a nyíregyházi frontharcosok is, akik Putnoky István ny. ezredes, Inotay Károly, Hanusz László, Stefáni Gyula vezetésével emelték az ünnepség komoly szépségét. Megjelentek az ünnepségen Mikecz Ödön dr. főispán, Virányi Sándor alispán, gróf Dessewffy István, báró Vay Miklós orsz. képviselő, Demény altábornagy, dandárparancsnok, vitéz Penczy alezredes, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes, HONSz elnök, vitéz Hunfalvy Arthur vm. székkapitány, Nemess József testnevelési főtanácsnok, Richnovszky Gyula csendőralezredes, vitéz Lázár Ferenc főszolgabíró, az egyházi, katonai, polgári társadalom, a hatóságok, egyesületek, iskolák képviselői. Urbán Béla tanitó ügyessége lehetővé tette, hogy az ünnepséget megafon közvetítse és hangszórók erősítsék. Dessewffy Aurél gráf országbíró emléke A főherceg megérkezése után Mikecz Ödön dr. főispánnal, Virányi Sándor alispánnal, a katonai és polgári előkelőségekkel a tiszapolgári leventék zenekarának hangjai mellett a nyírségi május virágos pompájába öltöztetett díszsátorban foglalt helyet. A Büdszentmihályi Iparosdalkör Mészáros Károly karnagy vezetésével a Hiszekegyet énekelte, majd gróf Dessewffy István, a szoborbizottság elnöke a főherceget üdvözölve, megnyitotta az ünnepséget. Dessewffy gróf ismertetve a Görömbey Péter szabolcsi születésű szobrásznak mesteri kézzel alkotott müvére történt adományokat, fiúi kegyelettel idézte Dessewffy Aurél országbíró emlékét, aki tetemes összeggel járult a hős&k szobrához, tanújelét adva annak, hogy milyen magasra becsülte a katonai erényeket. Ezután Bánkövy Kornél esperes érdemeit mél tatta, aki annak idején, mint büdszentmihályi lelkész, ismert ékesszólásával hathatósan elősegítette a gyűjtés eredményességét. Dessewffy István gróf beszéde közben lehull a lepel és teljes erősugárzásában áll előttünk Görömbey Péter remeke. — Ma e „hajrás" szobor, mondotta Dessewffy István gróf, — lelkesíteni fogja a jelenlegi nemzedéket, és a jövő generációt igaz hazafiságra. Sokan azt mondják, van már a hősöknek szobra Nyíregyházán, nincs szükség szoborra a községekben. Ezzel szemben hangsúlyozza, tanuljunk a németektől, akiknek minden kis falujokban van hősi szobor. Ezek a szobrok élesztik a szikrát, amely egyszer lángra lobban és eljön a feltámadás reggele. Jézsef főherceg: Dolgozzunk olyan egységben, olyan hittel, mint a harcterek hősei Nagy taps hangzik fel a megnyitó beszéd nyomán, majd József főherceg "indul a szobor felé. Egyik kezében a vezéri bot, a másikban súlyos koszorú. Mély megilletődést keltenek fzavai, amikor a világháború véres viharait idézi és babér koszorút fon a magyar katona homlokára. A tízszeres, hússzoros ellenséggel szemben is diadalmasan küzdöttek a magyar fiuk s ahol megingott a front, a magyar vitézség állította helyre. Amikor egy ízben végig járta Junius 3—4. Boldogság Hétfő, kedd láthatáron . . .! iURRMIR Í

FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. az erdélyi állásokat, megkérdezte a magyar katonákat, bírják- e még. Mind azt válaszolta: Míg élek, ide orosz vagy román nem teszi be a lábát. E dicső jelszót ismertetem itt — mondotta a vitéz hadvezér emelt hangon — a magyar katona szava szent volt és szavát mindig be is tartotta. Egy izben 30 fokos dermesztő hidegben a Kárpátokban egy idősebb bakát látott, amint egy fenyőfához támaszkodva figyelt. — Megkérdezte, hogy érzi magát ? — Jól atyám, csak otthon van baj... Hat gyerekes apa volt, a felesége meghalt és nem kért szabadságot. Miért nem kérsz szabadságot, kérdezte tőle. Azt felelte, amit minden szív élő parancsnak tekinthet: A haza mindenek előtt... Ennél magasztosabb dicséretet nem mondhat a magyar katonáról. Becsesebb volt a haza az ő szemében szeretett családjánál is. Fenséges érzés dokumentuma volt ez a magyar, de fenséges érzést sugároz ez a fillérekből összehozott szobor is. A harctereken számtalan sir van, a sírkeresztek azonban az ellenséges földön elporladnak, beomlanak, fel nem lelhetők. Büdszentmihály most idehozta ezeket a sírokat, hogy siettessék annak az időnek eljövetelét, amelyben megszólalnak a hősi sirok: nem haltunk meg hiába. A főherceg ezután áldást kért az özvegyekre, árvákra, akik a hősi halottakhoz hasonlóan a legdrágábbat áldozták és amikor a közönség soraiból felzokogtak a hősi haloitak hozzátartozói, utalt arra, hogy az ország feltámadása hozza meg a megélhetést, a jobb sorsot. Ennek a feltámadásnak érPártoljuk Nyíregyháza iparát! Vásároljunk Központi Tejszövetkezet által Nyíregyházán gyártott teljes zsiros trappista sajtot Kapható minden jobb ftiszerüzletben dekében kér mindenkit, hogy vállvetett munkával, szent egységben dolgozzanak, mint fiaink harcoltak a hadrakelt seregben. Üdvözölte a vitéz bajtársakat, akiket látott ,rajta" kiáltással győzni és vérző sebben összeroskadni. Ma ezeknek a hősöknek törhetetlen akarásával kell dolgoznunk a béke mezején, ha azonban újra hiv a harci kürt, ő is ott lesz mint öreg harcos, hogy a letiport hazát vérünk hullásával feltámaszthassuk. Végül az ifjúsághoz szólt nagyhatású szavakban legyenek büszkék a hős apákra, legyenek megalkuvást nem tűrő, a hazához hű harcosai a jövőnek. Ezután elhelyezte a főherceg koszorúját a szoborra a volt hadvezér hálájával, meghatódott szeretetével. Hosszantartó éljenzés fogadta József főherceg beszédét, majd Draveczky László főjegyző átvette a szobrot, utána pedig a Büdszentmihályi Iparosdalárda előadta az .Üzenet a Vág völgyébe" c. számát, majd a leventék szavalókórusa előadta a „Ne sikoltsatok" c. lelkesítő, tettre hevítő költeményt. Az 5 és 7 órai előadások nyári kedvezményes i helyárakkal. Mikecz Ödön dr. főispán a kormány koszorúját helyezi el Az ünnepség megható mozzanata, a szobor megkoszorúzása következik ezután. A m. kir. kormány nevében Mikecz Ödön dr. főispán, a 6. vegyes dandár képviseletében Demény altábornagy, a nyíregyházi helyőrség nevében vitéz Penczy alezredes helyez el koszorút. Richnovszky Oszkár alezredes a m. kir. esendőrség, vitéz Hunfalvy Arthur ezredes, székkapitány a Vitézi Szék, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes a Hon3z, Putnoky Iván ny. ezredes a frontharcosok, Virányi Sándor alispán a vármegyei törvényhatóságnak, Dessewffy István gróf a szoborbizottság, vitéz Kist József testnevelési felügyelő a leventeifjuság és oktatók, vitéz dr. Lázár Ferenc főszolgabíró s járás koszorúját hozza, majd még számos koszorút helyeznek el a felekezetek, a községek, egyesületek, intézmények, hatóságok, magánosok. Az ünnepség után felhangzik a Himnusz, majd a leventék és egyéb alakulatok diszmenetben vonulnak el a főherceg és kísérete előtt. Utána József főherseg a vitézek és volt katonái között I

jelent meg és színes szavakkal elevenitette meg a dicső multat, vigasztalta a fájdalmas jelent. II barátja szemeláttára a Tiszába ölte meg magát Farkas Imre 33 éves taktakenézi lakos, szombaton délután két barátjával csónakázni ment a Tiszára. Farkas aki napok óta idegesen leverten járt kelt a faluban, örömmel vállalkozott a csónak kirándulásra. Amikor a csónak a Tisza közepére ért Farkas egy hirtelen mozdulattal belevetette magát a vizbe. Barátjai azonnal a segítségére siettek, de Farkas makacsul küzdött a megmentése ellen. Amikor azt hitték, hogy sikerül a csónakba vonszolni az örvény elkapta és magával rántotta a vizbe. Testét többször felvetette a viz, de a szörnyű tusában barátjait annnyira elhagyta ereje, hogy kénytelenek voltak tétlenül nézni, hogy Farkas, hogy merül alá a habokban. Holttestét csak órákkal későbben vetette fel a viz. Miután a nyomozás megállapította, hogy Farkas öngyilkosságot követett el, a nyíregyházi ügyészség a temetési engedélyt megadta. Fizessen elő a NyirvidékSzabolcsl Hírlapra.