Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-04 / 127. szám

(Trianon 15.) !935 junius hó 4 XZnfl&SBfflflDV 3 oldal József főherceg mondott ünnepi beszédet Görömbey Imre, szabolcsi szobrászművész remekbe készült alkotásénak, a büdszentmihályi hősök szobrának leleplezési ünnepségén Büdszentmihályon vasárnap dél­előtt impozáns keretek között avat­ták fel a 263 hősi halott emlé­kére a lakosság áldozatkészségé­ből emelt, gyönyörű bronzszobrot. A község főterét Ízléses parkká varázsolták és itt áll a hősök szobra, amely Szabolcs büszkesé­gének, Görömbey Imre szobrász­művésznek remekbe készült alko­tása. A szobor a magyar gráni con puskatussal közelharcba in­duló, „hajrá"-zó magyar katonát ábrázol. Csupa tüz, lendület, harci hév sugárzik a szoborról, amely a nyíregyházi hősök szobra mel­lett országos viszonylatban is mes­teri tökéletességű alkotása és a fiatal művész nagyrahivatottságá­nak sugárzó szépségű dokumen­tuma. A szoboravatás jelentőségét fo­kozta a magyar hősök .édesapjá­nak", a világháború rettenthetet­len vezérének, József főhercegnek megjelenése és gyújtó hatású avató beszéde. A főherceget, aki Nyíregyháza felől autón érkezett Büdszentmi­hályra, gyönyörű diadal kapu és a zászlókkal, lombfazérrel, címe­rekkel ékesített község lakósainak tüntető szeretete fogadta. A disz­kapunál Virányi Sándor alispán lendületes szavakkal üdvözölte a világháború hős vezérét, aki kísé­retével az ünnepséget megelőző szent misén vett részt. Ezalatt a büdszentmihályi hő­sök terét megtöltötte a példás rendben felsorakozó közönség. A szobor körül zászlótartók állottak, akik közül feltűntek a hajdúnánási vezérek Bocskay-egyenruhái. Az ünnepségre Pichler Gyulá­nak, a MATÉOSz kötelékébe tar­tozó fürge járatú társaskocsiján megérkeztek a nyíregyházi front­harcosok is, akik Putnoky István ny. ezredes, Inotay Károly, Ha­nusz László, Stefáni Gyula veze­tésével emelték az ünnepség ko­moly szépségét. Megjelentek az ünnepségen Mikecz Ödön dr. fő­ispán, Virányi Sándor alispán, gróf Dessewffy István, báró Vay Miklós orsz. képviselő, Demény altábornagy, dandárparancsnok, vitéz Penczy alezredes, vitéz Ele­kes Gábor ny. ezredes, HONSz elnök, vitéz Hunfalvy Arthur vm. székkapitány, Nemess József test­nevelési főtanácsnok, Richnovszky Gyula csendőralezredes, vitéz Lá­zár Ferenc főszolgabíró, az egy­házi, katonai, polgári társadalom, a hatóságok, egyesületek, iskolák képviselői. Urbán Béla tanitó ügyessége lehetővé tette, hogy az ünnepsé­get megafon közvetítse és hang­szórók erősítsék. Dessewffy Aurél gráf országbíró emléke A főherceg megérkezése után Mikecz Ödön dr. főispánnal, Virá­nyi Sándor alispánnal, a katonai és polgári előkelőségekkel a tisza­polgári leventék zenekarának hangjai mellett a nyírségi május vi­rágos pompájába öltöztetett dísz­sátorban foglalt helyet. A Büd­szentmihályi Iparosdalkör Mészá­ros Károly karnagy vezetésével a Hiszekegyet énekelte, majd gróf Dessewffy István, a szoborbizott­ság elnöke a főherceget üdvözöl­ve, megnyitotta az ünnepséget. Dessewffy gróf ismertetve a Gö­römbey Péter szabolcsi születésű szobrásznak mesteri kézzel alko­tott müvére történt adományokat, fiúi kegyelettel idézte Dessewffy Aurél országbíró emlékét, aki te­temes összeggel járult a hős&k szobrához, tanújelét adva annak, hogy milyen magasra becsülte a katonai erényeket. Ezután Bán­kövy Kornél esperes érdemeit mél tatta, aki annak idején, mint büdszentmihályi lelkész, ismert ékesszólásával hathatósan előse­gítette a gyűjtés eredményességét. Dessewffy István gróf beszéde közben lehull a lepel és teljes erősugárzásában áll előttünk Gö­römbey Péter remeke. — Ma e „hajrás" szobor, mon­dotta Dessewffy István gróf, — lelkesíteni fogja a jelenlegi nem­zedéket, és a jövő generációt igaz hazafiságra. Sokan azt mond­ják, van már a hősöknek szobra Nyíregyházán, nincs szükség szo­borra a községekben. Ezzel szemben hangsúlyozza, tanuljunk a németektől, akiknek minden kis falujokban van hősi szobor. Ezek a szobrok élesztik a szikrát, amely egyszer lángra lobban és eljön a feltámadás reg­gele. Jézsef főherceg: Dolgozzunk olyan egységben, olyan hittel, mint a harcterek hősei Nagy taps hangzik fel a meg­nyitó beszéd nyomán, majd Jó­zsef főherceg "indul a szobor felé. Egyik kezében a vezéri bot, a másikban súlyos koszorú. Mély megilletődést keltenek fzavai, amikor a világháború vé­res viharait idézi és babér ko­szorút fon a magyar katona hom­lokára. A tízszeres, hússzoros ellenséggel szemben is diadalma­san küzdöttek a magyar fiuk s ahol megingott a front, a magyar vitézség állította helyre. Amikor egy ízben végig járta Junius 3—4. Boldogság Hétfő, kedd láthatáron . . .! iURRMIR Í FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. az erdélyi állásokat, megkérdezte a magyar katonákat, bírják- e még. Mind azt válaszolta: Míg élek, ide orosz vagy román nem teszi be a lábát. E dicső jelszót ismer­tetem itt — mondotta a vitéz had­vezér emelt hangon — a magyar katona szava szent volt és sza­vát mindig be is tartotta. Egy izben 30 fokos dermesztő hidegben a Kárpátokban egy idő­sebb bakát látott, amint egy fe­nyőfához támaszkodva figyelt. — Megkérdezte, hogy érzi magát ? — Jól atyám, csak otthon van baj... Hat gyerekes apa volt, a felesége meghalt és nem kért szabadságot. Miért nem kérsz szabadságot, kérdezte tőle. Azt felelte, amit minden szív élő parancsnak tekinthet: A haza mindenek előtt... Ennél magaszto­sabb dicséretet nem mondhat a magyar katonáról. Becsesebb volt a haza az ő szemében szeretett családjánál is. Fenséges érzés dokumentuma volt ez a magyar, de fenséges érzést sugároz ez a fillérekből összehozott szobor is. A harctereken számtalan sir van, a sírkeresztek azonban az ellenséges földön elporladnak, be­omlanak, fel nem lelhetők. Büd­szentmihály most idehozta ezeket a sírokat, hogy siettessék annak az időnek eljövetelét, amelyben megszólalnak a hősi sirok: nem haltunk meg hiába. A főherceg ezután áldást kért az özvegyekre, árvákra, akik a hősi halottakhoz hasonlóan a leg­drágábbat áldozták és amikor a közönség soraiból felzokogtak a hősi haloitak hozzátartozói, utalt arra, hogy az ország feltámadása hozza meg a megélhetést, a jobb sorsot. Ennek a feltámadásnak ér­Pártoljuk Nyíregyháza iparát! Vásároljunk Központi Tejszövetkezet által Nyíregyházán gyártott tel­jes zsiros trappista sajtot Kapható minden jobb ftiszerüzletben dekében kér mindenkit, hogy váll­vetett munkával, szent egységben dolgozzanak, mint fiaink harcoltak a hadrakelt seregben. Üdvözölte a vitéz bajtársakat, akiket látott ,rajta" kiáltással győzni és vérző sebben összeros­kadni. Ma ezeknek a hősöknek törhetetlen akarásával kell dolgoz­nunk a béke mezején, ha azon­ban újra hiv a harci kürt, ő is ott lesz mint öreg harcos, hogy a letiport hazát vérünk hullásával feltámaszthassuk. Végül az ifjúsághoz szólt nagy­hatású szavakban legyenek büsz­kék a hős apákra, legyenek meg­alkuvást nem tűrő, a hazához hű harcosai a jövőnek. Ezután elhelyezte a főherceg koszorúját a szoborra a volt had­vezér hálájával, meghatódott sze­retetével. Hosszantartó éljenzés fogadta József főherceg beszédét, majd Draveczky László főjegyző átvette a szobrot, utána pedig a Büd­szentmihályi Iparosdalárda elő­adta az .Üzenet a Vág völgyébe" c. számát, majd a leventék sza­valókórusa előadta a „Ne sikolt­satok" c. lelkesítő, tettre hevítő költeményt. Az 5 és 7 órai előadások nyári kedvezményes i helyárakkal. Mikecz Ödön dr. főispán a kormány koszorúját helyezi el Az ünnepség megható mozza­nata, a szobor megkoszorúzása következik ezután. A m. kir. kor­mány nevében Mikecz Ödön dr. főispán, a 6. vegyes dandár kép­viseletében Demény altábornagy, a nyíregyházi helyőrség nevében vitéz Penczy alezredes helyez el koszorút. Richnovszky Oszkár al­ezredes a m. kir. esendőrség, vitéz Hunfalvy Arthur ezredes, székkapitány a Vitézi Szék, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes a Hon3z, Putnoky Iván ny. ezredes a front­harcosok, Virányi Sándor alispán a vármegyei törvényhatóságnak, Dessewffy István gróf a szoborbi­zottság, vitéz Kist József testnevelési felügyelő a leventeifjuság és ok­tatók, vitéz dr. Lázár Ferenc fő­szolgabíró s járás koszorúját hozza, majd még számos koszo­rút helyeznek el a felekezetek, a községek, egyesületek, intézmé­nyek, hatóságok, magánosok. Az ünnepség után felhangzik a Himnusz, majd a leventék és egyéb alakulatok diszmenetben vonulnak el a főherceg és kísé­rete előtt. Utána József főherseg a vitézek és volt katonái között I jelent meg és színes szavakkal elevenitette meg a dicső multat, vigasztalta a fájdalmas jelent. II barátja szemeláttára a Tiszába ölte meg magát Farkas Imre 33 éves taktakenézi lakos, szombaton délután két barát­jával csónakázni ment a Tiszára. Farkas aki napok óta idegesen leverten járt kelt a faluban, öröm­mel vállalkozott a csónak kirán­dulásra. Amikor a csónak a Tisza közepére ért Farkas egy hirtelen mozdulattal belevetette magát a vizbe. Barátjai azonnal a segítsé­gére siettek, de Farkas makacsul küzdött a megmentése ellen. Amikor azt hitték, hogy sikerül a csónakba vonszolni az örvény elkapta és magával rántotta a vizbe. Testét többször felvetette a viz, de a szörnyű tusában barát­jait annnyira elhagyta ereje, hogy kénytelenek voltak tétlenül nézni, hogy Farkas, hogy merül alá a habokban. Holttestét csak órákkal későbben vetette fel a viz. Miután a nyo­mozás megállapította, hogy Farkas öngyilkosságot követett el, a nyíregyházi ügyészség a temetési engedélyt megadta. Fizessen elő a Nyirvidék­Szabolcsl Hírlapra.

Next

/
Thumbnails
Contents