Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-25 / 143. szám

(Trianon 16) 1935 junius hó 25 hömshsöSSF 3 oldd. A főispán és az alispán nagyarányú akciót indított a jégkárosultak segítése érdekében 2,800 hold vetését kellett kiszántani Az a nagy jégverés, amely teljesen megsemmisítette Ujfejbértó, Levelek, Napkor és Magy hátárának nagy ígéretet nyújtó termését, annyira döbbenetes volt, hogy a vármegye közigazgatásának vezető tisztviselői s elsősorban a vármegye főispánja és alispánja nyomban megvizsgálták a helyszínen a kárt, hogy azután annál nyomatékosabban és sürgősebben nyújthassanak segítséget ott, ahol arra a szerencsétlen emberek rászorultak. A segítség módozataira szombaton délben értekezlet volt Dr. Mikecz Ödön főispánnál. Az értekezleten megjelent Virányi Sándor alispán, Dr. Kubinyi András és Dr. Siposs Ferenc főszolgabíró, valamint Kristály Aladár gazdasági felügyelő. A rendelkezésre álló adatok alapján az értekezlet elhatározta, hogy elsősorban az inségakció terhére ingyenes tengeri, muhar, köles és bab vetőmagról kell gondoskodni a kisemberek részére s nyomban megállapodtak e módozatok végrehajtásában is. A nagyobb gazdaságok ezt a gondoskodást már saját hatáskörükben elvégezték. A jégverés által sultott területen 2800 katasztrális hold föld vetését kellett kiszántani. Ennyire tehető ugyanis az a terület, amelyen 100 százalékos volt a kár s ahol más teendő nem maradhatott hátra. Egy másik gondoskodás az őszi vetőmagvakkal való támogatás utján történik. Ebben is igénybe kell venni a legmesszebbmenő mértékben a kormány támogatását. mert a károsult kisemberek egy fillér nélkül s egy szem vetőmag nélkül néznek a jövő elé. E gondoskodás a nagy gazdaságok érdekében is megtörténik. Ugyanilyen nagy feladatokat ró a közigazgatás vállaira a jég verte vidék arató munkásaínak az elhelyezése. A szombati értekezleten erre vonatkozóan is megállapodás jött létre. Hogy azonban az erre irányuló segitő tervek valóra válthatók legyenek, Virányi Sándor alispán a nagykállói és nyirbaktai járás főszolgabiráival és Kristály Aladár gazdasági felügyelővel délben autóba ült s végig járja még egyszer a károsultak birtokait, földjeit, s a jégverés által nem károsult gazdákat. Az arató munkások egy részét a nagyobb gazdaságokban akarják elhelyezni, éspedig ott, ahol nem volt ilyen kár. Azokról pedig, akik még igy sem volnának elhelyezhetők, inségmunkák kiadása révén gondoskodnak. Az alispán szigorúan ügyel arra is, hogy a jégkárosult vidék mezőgazdasági munkásai konvenciójukat hiány nélkül megkapják, nehogy egyesek a kárt a legnyomorultabbak terhére igyekezzenek kiküszöbölni. Az alispán gyors és erélyes intézkedése bizonyára mindenütt megnyugvást kelt s bizalommal várják azok is a segítséget, akikre a lét és nemlét kérdését jelenti az intézkedés gyorsasága és teljessége. Egy vasutas agyonverte a fiát és azután felakasztotta magát Borzalmas! családi dráma történt Lebesbénye községben. Egy ny. vasutas fejszével agyba főbe verte nyomorék fiát, majd felgyújtotta ágyát és idegrohamában, felakasztotta magát. Ambrus István a dráma hőse, vidáman beszélgetett feleségével. Tréfálkozás közben birkózni kezdtek. Ezt a jelenetet félreértette Ambrus 24 éves, Imre nevü gyengeelméjü fia, aki azt hitte, hogy édesapja bántalmazni akarja az anyját. A fiu neki támadt az apjának, amitől Ambrus annyira dühbe jött, hogy fejszét ragadott és azzal többször a szerencsétlen fiu fejére sújtott, aki vértől borítva esett össze. Amikor az örjöngő apa látta, hogy fia élettelenül esik össze, az ágyhoz rohant és meggyújtotta a szalmazsákot. A feltörő lángok között az eszét vesztett ember kötelet vet elő és az egyik gerendára felakasztotta magát. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HIRLAP'-BAN HIRDETŐ CÉGEKNÉL SZERZI BE SZÜKSÉGLETEIT Ambrusné rémes kiálltozására összeszaladtak a szomszédok és levágták a kötélről Ambrus Istvánt, majd a vérében fetrengő szerencsétlen fiu segítségére siettek, korházba szállították de életbenmaradásához semmi remény sincs. Hosszas orvosi beavatkozás után az apa magához tért, a csendőrök nyomban le is tartóztatták. Ambrus Istvánná a kiállott izgalmaktól idegrohamot kapott. Pánik a cirkuszban Véres bicskázás Tokajon Véres incidens zavarta meg Tokajban játszó Sándor cirkusz vasárnapi előadását, Verekedő legények véres késpárbajt rendeztek előadásközben s a zsúfolásig megtelt cirkusz közönsége között olyan pánik támadt, hogy az általános menekülésben sok sebesülés történt. Ribovits István és Pásztori Pál tokaji fiatalemberek, részeg állapotban hatalmas késekkel a cirkusz közönsége közé rontottak és ott vadul szurkálni kezdtek. Általános verekedés kezdődött a közönség körében is előkerült néhány bicska és hatalmas csatakiáltások^közepette megkezdődött a harc. A előadás megakadt, a közönség pánikszerűen menekült a cirkuszból, egymást taposva, hanyathomlok menekült a tömeg. Rengeteg sebesülés történt. A verekedés pedig tovább folyt, csendőrökért szaladtak, akik végre megfékezték a garázda legényeket. A „csatának" sok sebesültje maradt a színhelyen. Négy haldoklót szállitoltak a kórházba, de nagyon sok súlyos sebesülés is történt. A csendőri nyomozás j megállapította, hogy Ribovits és Pásztori, a harc kezdeményezői ittas állapotban régi haragosaikon akartak bosszút állni. A garázda legényeket letartóztatták. Keletbélyegzők kaphatók lapunk kiadóhivatalában Énekes János prelátus üdvözlése Énekes János pápai prelátus, kanonokot neve ünnepe alkalmából tisztelőinek hálás sokasága kereste fel szívből jövő ^üdvözletével. Vasárnap délben Virányi Sándor alispánnal az élén nyíregyházin kat. egyháztanács üdvözölte a közéletet páratlan energiával és ügyszeretettel fellendítő lelkipásztort, az iskolaügy terén korszakos fejlődést indító, alkotó szellemű egyházi férfiút, akit a távollevő Korompay Károly dr elnök helyett Kosinszky Károly dr kir. törvényszéki tanácselnök köszöntött a bensőséges hála, a ragaszkodó szeretet szavaival. Énekes János prelátus |válaszában utalt a gazdasági válság fokozta megpróbáltatásokra, amelyekben híveinek támogatása erősiti. Az ünnepelt lelkipásztort ezután a róm. kat. iskolák, egyesületek, intézmények küldöttei üdvözölték. Református költők Antológiája A könyvnapra hagyta el a sajtót díszes kiállításban, rendkívül gazdag tartalommal, gondos öszszeállitásban, G. Szabó Kálmán művészi fametszetével, Sipos Károly előszavával a ma élő magyar református költők reprezentatív antológiája, mely ugy kiállításánál, mint tartalmánál fogva díszére válik minden könyvtárnak. A kötet páratlan együttesben mutatja meg a reformátusság nagy lelki erőit, általában az emberi tusakodásokat s végső fokon a megnyugvást Istenben és a vallásban. Minden felekezeti élt mellőzve látunk, úgyhogy minden Krisztushivő számára egyetemes üzenetet visz ez a könyv s meg vagyunk győződve afelől, hogy nemreformátus körökben is népszerűséget arat majd s amint az előszó mondja: hitet visz a múltból s a jelenből a jövendőnek. A cim: Hitvallók, nagyon találó s hisszük, a hitvallók szava nem lesz pusztába kiáltó szó. Ha megemlítjük, hogy Árpily Lajos, Reményik Sándor, Gyökössy Endre, Vályi Nagy Géza, Petri Mór, ifj. Szász Károly, ^Hegyaljai Kiss Géza, Szigethy Ferenc és még többen a legismertebb nevek közül, szerepelnek a kötetben, talán megnyugtatás azoknak is, akik antológiákat félve vesznek már kezükbe a sok dilettáns munka miatt, mik az antológiákat az utóbbi időben egészen lejáratták. A részletes ismertetésre visszatérünk. — Makacs székrekedés, vastagbélkatarrus, puffadás, vértorlódás, anyagcserezavarok, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes „Ferenc József keserűvíz — reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve — rendkívül becses háziszer. lüRRIilR • FILMSZÍNHÁZ • TC

LEFON 11. SZ. £ Hétfőn és kedden Közkívánatra! Ez a leány mindent tud.. Jessie Matthews, az uj világsztár remek filmje. • Előadások 5-7-9, vasárnap 3-5-7-9 órakör. f