Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-22 / 141. szám

3. oldal. Kecskemét sorsára jutott UJfe­hértó, flpagy, Levelek és Napkor Félórás jércetojásnagyságu jég puszlitotl - Tönkrement a termés, elpusztult a gyümölcsös — Hz ablakok szá­zai csörömpölve törtek össze Kedden este, arnig itt jótékony áldást hozó eső zuhogott, a szom­szédos Ujfehértón, Apagyon, Le­veleken és Napkoron tombolt az orkán, amit egy félórás jégverés követett. A jég borzalmas pusztí­tása szinte felbecsülhetetlen. Az ujfehértói jégkatasztrófáról már szerdán beszámoltunk, de a többi helyről nem tudtunk jelen­tést kapni, mert a telefonpózná­kat tövestől csavarta ki a hirte­len kerekedett szélvihar és a késő déli órákig nem állott helyre a telefonbeszélgetés. Ma már teljesen tisztán áll előt­tünk a rettenetes jégkatasztrófa, mert hisz ezeknek a helyeknek a lakói egész nap lehorgasztott fej­jel itt ólálkodnak a városban, hogy a déli órákban küldöttségi­leg keressék fel Mikecz Ödön dr. főispánt, aki tegnap személyesen is bejárta a jégsujtotta vidéket. Elkeseredetten panaszolják ezek az emberek, hogy minden remé­nyük minden vagyonuk odave­szett és ha nem jön gyors segít­ség, még a mindennapi betevő falatjuk sem lesz meg, jószágaik pedig éhen pusztulnak. A vihar este fél tiz órakor kez­dődött. Félelmetesen villámlott és menydörgött, de már már ugy lát­szott, hogy a várva-várt eső elke­rüli a vidéket, amikor hirtelen jércetojás nagyságú jég kezdett esni. Fél órán át tartott a borzalmas jégverés, aminek nagyságára legjellemzőbb, hogy még másnap délelőtt is lapátolni lehetett egyes helyeken a jeget. A jégverés egyes helyeken 100 százalékos, de olyan hely nincs, ahol legalább 50 százalékban kárt ne okozott volna. A jégverés a termésen kivül igen sok épületben tett kárt és majdnem minden ház ablaka be­tört, a tetőcserepek pozdorjává törtek, ugy hogy a háztetők leg­nagyobb része ugy néz ki, mintha emberi kezek erőszakkal leszed­ték volna. A villám Apagyon becsapott Perlstein Bence gazdálkodó egyik szérűjébe, ahol a nagyértékü gaz­dasági gépeket is elpusztította. A gazdák most kétségbeesetten reményvesztve várják az aratást amely számukra nem hoz már kalászt. Nagy érdeklődés msüüt tartotta Nyíregyházán a tiszavidéki ev. egyházmegye első presbiteri konferenciáját A tiszavidéki ág. h. ev. egy­házmegye csütörtökön délelőtt tar­totta első presbiteri konferenciá­ját Nyíregyházán. A konferenciára az egyházmegye területéről 185 presbiter sereglett egybe s az elő­adások és az azokat követő vita során sok maradandó értéket vit­tek haza a jelenlevők gyülekeze­tük életébe. A presbiteri konférenciát reggel 9 órakor istentisztelet vezette be, amelyen D. Geduly Henrik püs­pök az Apostolok Cselekedetei könyvének XX. rész 15. s követ­kező versei alapján mély gondo­latokkal rajzolta meg a szenvedő s szenvedéseiért „jutalmat nyerő presbiter alakját. Az istentisztelet végeztével az elemi iskola dísztermében 10 óra­kor vette kezdetét a konferencia. A konferencián Dr. Dómján Elek sátoraljaújhelyi lelkész, főesperes és Dr. Streicher Andor szatmár­vármegye alispánja, egyházmegyei felügyelő elnökölt. A konferenciát Streicher Andor nyitotta meg azzal a gondolattal, hogy az anyagi és erkölcsi érté­keket át kell menteni a jövendő szá­mára. Nagy lelki egységet kell teremteni s elmélyülést kell bele­vinni a közéletbe. Nem szabad elfelejteni, hogy még mindig dü­börögnek a földalatti erők, ame­lyek a vallásos és nemzeti élet megsemmisítésére törnek. A megnyitó után Paulik János lelkész a vendéglátó nyíregyházi egyházközség nevében üdvözölte a konferenciát, majd áttértek a ki­tűzött tételek vitájára. A presbiter a Bibliában, a családban és a társadalomban Bélák Sándor tokaji lelkész „A presbiter a Bibliában" cimmel tar­tott előadást. A presbiter szó eti­mológiai értelmét, a szó gyakor­lati jelentőségét fejtegette a tör­téneti fejlődés során való megvi­lágítással. Megrajiolta a presbiter képét, amint azt Pál és Péter apostolok az általuk alapított gyü­lekezetek elé tárták. Elhivatottsá­got, önmegtagadást, a szolgálat­ban nem kényszerűséget, hanem örömet, őrállást követel azoktól, akiket nem a földi gazdaság, vagy társadalmi helyzet alapján, hanem hite, egyházszeretete és áldozatos munkakészsége alapján, kell el­hívni a gyülekezeti élet vezetésére. Elefánthy Sándor debreceni igazgató tanító „A presbiter a családban" cimmel tartott mélyen szántó értékes előadást. Előadá­sában azokra a hatásokra muta­tott reá, amelyek a családi élet­ből áradnak szét a társadalomba s benne elsősorban az egyházi életre. Különösen meleg szavakkal emlékezett meg az iskola és a szülői ház kapcsolatáról s reá­mutatott arra, hogy „a tanitó me­leg szivéből a gyermekielken át hogyan lehet megnyerni a csalá­dot is az egyház nemes ügyének szolgálatára. Hangsúlyozta, hogy az elemi iskolában megteremtett kapcsolatot a közép és főiskolán át is fenn kell tartani a szülői házzal, sőt ki kéli terjeszteni azokra is, akik az iskolából ki­kerültek s ipari, kereskedelmi, vagy gazdasági pályára mentek. Helyes meglátása szerint az Isten oltárának a családi hajlék aszta­lával szoros kapcsolatban kell állnia, az oltártól kell a család küzdelmeire az erőt meríteni s a családi asztaltól kell ezt az erőt a társadalomba szétsugároztatni. A harmadik előadó Werner Gyula kisvárdai egyházközségi felügyelő volt, aki „A presbiter a társadalomban" cimen tartott fel­olvasást. A társadalmi élet válsá­gáról, az uj pogányságról s a bolsevizmus ateizmusáról beszélt, azokról a veszedelmekről, ame­lyekre feli kell készülni még ak­kor is, ha azok nem fenyegetnek közelről. Elismeri, hogy a hitélet terén elsősorban a pap a hivatott vezető, a történelem számos pél­dájával azonban reá mutat arra is, hogy a XVII-XVIII. század történetében a világi urak jártak jó példával elől az áldozatkész szeretetben, a műveltség ^terjesz­tésében. Azt követeli a presbiter­től, hogy őrtálló legyen minden helyen, bármiféle szolgálatra hivta is el az élet. Az előadásokat vita követte, amelyben dr. Vietórisz József, dr. Vietórisz István, Paulik János, Pass László debreceni lelkész, Korényi Gyula, Adriányi Kornél Fancsali Joób Olivér, Kézdy Ist­ván és Horvav Róbert vett részt. Az egyes vita tételek között Solymár János segédlelkész szavalt két költeményt mély átér­zéssel és Fancsali Joób Olivér, a délszabolcsi misszió lelkésze éne­kelt két finn vallásos népéneket. A konferenciát Dr. Dómján Elek főesperes zárta be ihletett hévvel mondott köszönőszavakkal és áldó imádsággal. A konferencia után 200 terité­kes közös ebéd volt az elemi iskola akácos udvarán. Az ebédet az ev. Nőegylet adta a vendégek­nek. Az ebéd során Dr. Dómján Elek főesperes, Dr. Geduly Hen­rik püspök, Szohor Pál polgár­mester és Werner Gyula mondot­tak pohárköszöntőt. Elfogták a biciklikölcsönzők rémét Egy tizennégyéves nyíregyházi fiu a tettes Éppan egy kerékpárt akart áruba bocsátani egy fiatalkorú gyerek, amikor ott termett egy rendőr és leigazolta. A fiu hebegni kezdett és amikor a rendőr a bicikli sor­sa felől érdeklődött, kinos zava­rában csak annyit tudott mondani: — Tessék elengedni, nem loptam I A rendőr a fiút előállította a kapitányságra, ahol kiderült, hogy a biciklikölcsönzőknek valóságos réme, mert rövid idő leforgása alatt több mint 10 kerékpárt ellopott. jURRNIR • FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. Péntek, szombat, vasárnap Reprizben Tavaszi parádé Gaát franciska pompás filmje. Előadások délután 6—8-ig és este 9—H-ig.! i A fiu beismerte, hogy húsvét­kor édesapjától ellopott két pen­gőt, kiment Nyírbátorba és ott Reiner Jakab biciklikölcsönzőtől egy órára kerékpárt vett bérbe, a kerékpárral íTiszabercelig meg sem állott. Ott aztán 28 pengőért eladta. A sikeres üzleten felbuzdulva, ettől kezdve hasonló módon be­csapta a környék összes kerékpár­kölcsönzőjét. A lopott kerékpárok nagy részét Debrecenben értéke­sítette. Azt is beismerte, hogy az egyik helybeli fatelep irodájába is betört, de munkájában meg­zavarták s igy minden zsákmány nélkül volt kénytelen elmenekülni. A fiu, aki jobb szülők gyer­meke, letartóztatták és a fiatal­korúak birósága előtt kell majd számotadnia tetteiért. NÉVJEGYEKET olcsó árban ké­szít a MERKUR-NYOMDA.

Next

/
Thumbnails
Contents