Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)

1935-05-17 / 113. szám

(Trianon 15.) 1935 május hé 17 3 oldal. Mem tűröm a kutyát Szeretem a virágos udvart és gyűlölöm a kutyát. Vagy virágos udvar, vagy kutya. Vagy, vagy. Ahol virágos az udvar, ott nincs kutya, ahol kutya van, ott nincs virágos udvar. Ez világos. Nekem szép virágos az udvarom, tehát nincs kutyám. *Azaz, hogy eddig nem volt... Gyanutlanul megyek délben hazafelé. Már messziről látom, hogy a feleségem kidugja a fejét az ablakon és integet. Sohasem szokott az ablakon kitekinteni, azt mondja, hogy az nem |illik. Különben sem lát semmit, mert ve lünk szemben üres telek van. Most mégis kitekint, sőt kihajol és integet. Ha emeletes volna a házam, most Jfélnék, hogy kizuhan. És kinek integet? Ahogy közeledem, rájövök, hogy nekem integet. Minek integet? Talán számlával várnak otthon és integet, hogy ne jöjjek haza. Meg akarok fordulni, de integet. hogy bátran jöhetek. Odaérek az ablakhoz és a fülembe súgja. — Sváb Dönci barátod egy kutyát hozott ajándékba. Május hó elsején lakást változtatott és uj házigazdája nem türi a kutyát. — Én sem tűröm! — Szőval reánk gondolt, hogy nálunk helyezi el a kutyáját, mert feltételezi, hogy kutyájának nálunk jó dolga lesz. A gyermekek üvöltenek az örömtől. Én nem tudtam kitérni a kutya elől, tehát rád hivatkoztam, hogy te nem tűröd a kutyát. — Nem is tűröm 1 — Hát ne is tűrjed. Nem kell nekünk kutya és ezt mondd meg Dőnci barátodnak és mond meg neki, hogy vigye vissza a kutyáját. Ezért lestelek itt az ablaknál. Nagy bőszen rohanok be. Az udvaron ott ujjonganak a gyermekeim, Dönci barátom és egy puliba oltott fehér-sárga japán pincsi körül. A pincsi meglát, odaugrik elém, a két lábát kérő leg nyújtogatja felém és fene egye meg, milyen okos pofája van. — Mindjárt goudoltam, hogy az én kutyám neked is tetszeni fog és megtartod. Olyan okos kis kutya ez, amilyent nem termett Európa 1 így Dőnczi barátom. — Nem tűröm a kutyát, ne haragudj Dönczi, de vidd vissza a pincsidet, nekem nem kell. Vagy virágos udvar, vagy kutya. — De ez ritka okos állat. Egyenesen virágos udvarba való. Nem bántja sem a virágokat, sem az udvart. Nagyon jól nevelt, virágszerető és udvartiszta kutyuska. És hogy a kislányom is keserves sirásra fakadt, anélkül, hogy feleségem szemébe mertem volna nézni, kijelentettem, hogy próbát • teszek a kutyával. Ha nem bántja a virágokat és az udvaron illemtudóan viselkedik, nem bánom, maradhat, különben repül. Dönczi barátom megitta a boromat, elszívta a cigarettámat és könnyű szívvel és kutya nélkül távozott. Az első nap elmúlt minden baj nélkül. Másnap a feleségem örvendezve mesélte, hogy igaza volt Dönczi barátomnak, ez a mi kutyánk, — mert megtartjuk ugy-e, nem leszel olyan szívtelen, hogy kidobod, amikor olyan drága, aranyos egy pofa, — tényleg virágszerető és udvartiszta okos kis kutyuska, mert a dolgát mindig a szobában jjvégzi e|

t sohasem az udvaron. Bonta Horthy István ny. lovassági tábornok lovascsapata Nyíregyházára érkezik Még élénk emlékezetében van a nyíregyháziaknak a mult évi lovasnap, amikor idegen államok lovasai tűntek fel a Kossuth-téren Horthy István ny. lovassági tábornok vezetésével. A lovasok most újra utrakelnek. Horthy István tábornok értesítette a város polgármesterét, hogy a Magyar Gazdák Lovas Egyesülete ebben az esztendőben is megrendezi távlovaglását az országon át. A lovasok között sok külföldi katonatiszt és a lovassport több más rajongója végiglovagol a magyar földön. Az egyesület helyes érzékkel azt akarja a külföldiek látogatásával elérni, hogy a magyar földet a magyar nép lelkének közvetlen megismerésével megszeressék, megkedveljék Jhazánkat. Május, junius hónapokban lovagol át a Magyar Alföldön a lovascsapat, amely Nyíregyházán egy éjszakát fog tölteni. A város most is vendégszeretettel fogadja a lovas látogatókat. A tavalyi lovasturának idegenforgalmi szempontból is nagy jelentősége volt s az idén is ezt a szempontot szolgálja a lovasok látogatása. Egy nyíregyházi sofför halálos szerencsétlensége Tel-Avivben Grünstein Hermán nyíregyházi piaci árusnak hivatalos jelentés hirül adta, hogy fia Ignác, aki négy évvel ezelőtt merít ki Palesztinába, autószerencsétlenség halálos áldozata lett. Munkatársunk felkereste Grünstein Hermant, Sip-utcai otthonában, ahol a bánattól sultott apa a következőkben mondotta el fia szerencsétlenségét. A héber írással irt irat — mondja — részletesen közli a szerencsétlenség körülményeit. Fiam, aki itthon kereskedő volt, kint kitanulta a gépkocsivezetést és egy nagy kékfestőgyár szolgálatába állott. Ápritis 26-án egy három napos vidéki túrára indul és amikor onnan hazafele jött az egyik kanyarnál kocsija összeütközött ugyanannak a gyárnak egy másik kocsijával. A két autó felborult és mind a két autó vezetője ott a helyszínen szörnyethalt. A fiam — mondotta — két évvel ezelőtt megnősült és csak nem régiben irtia, hogy jól keres és a nyáron hazaküldi a feleségét, aki egy bevándorolt német leány, hogy megismerjük. Grünstein Hermán tragikus szerencsétlensége mély részvétet váltott ki ismerősei körében, ;mert mindenki igyekvő szorgalmas fiatalembernek ismerte. Szülői értekezlet az „édesanyádról Folyó hó 12-én tartotta az áll. tanítóképző intézet gyakorló iskolája a szokásos évvégi szülői értekezletét. A szépszámban megjelent szülőket Ehrlich Antal h. igazgató üdvözölte meleg szeretettel, majd beszámolt a gyakorló iskolai szülők alapítványának vagyoni helyzetéről. Koltai István tanár előadás keretében az „édesanya" eszményképét mutatta be a történelemben, amely előadást a lehetőleg május első vasárnapján tartandó anyák-napja tett aktuálissá. Az előadás a következő megállapításokat tette: Az „édesanya" eszméje a történelemben mindvégig megvolt a legrégibb időktől napjainkig és meglesz minden bizonnyal a jövőben is, mert különben lemondana az emberiség fennmaradásáról. — Az „édesanya" eszménye nem homályosult el még akkor sem, amikor a „női" ideál lekerült arról a piedesztálról, ahová a férfiak állították, sőt azt mondhatjuk, hogy az „édesanya" gondolata emelte fel a nőket a történelem folyamán többször is ab ból a mélységből, ahová az önmaguk hibájából jutottak. Tény, hogy amikor a történeti Nő uralomra került, nyomában züllés, erkölcstelenség járt. Gondoljunk csak a hatalmas, vagyono6 és inkább féltett, mint tisztelt római nőkre; a lovagi-kor „agyon-tisztelt" delnőire, vagy a francia forradalmat megelőző idők hölgyeire. De az is tény, hogy a férfiak a legdrákóibb szigorra! rendszabályozták meg a „hatáskörüket" IÜRRNIR I FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. KM Május 16-17. Csütörtök, péntek fl piros bugyelláris és Hyppolit a lakáj | Teljesen uj megjelenésben, egy műsorban • Előadások 3, 6 és 9 órakor. S túllépő asszonyi népet, egy esetet kivéve, mert a római nőket a keresztyénség Szűz Mária kultusza emelte fel a posványból. A lovagi-kor delnőit a boszorkányégetés téritette észhez, a francia forradalom hölgyeit a gilotine rémitette el a további kicsapongásoktól. A mai kor emancipált hölgyeit a történeti igazságszolgáltatást véve alapul, mikor rendszabályozza meg az erős férfiúi kéz ? Egyelőre még nem veszik észre a közelgő veszedelmet, mert még a gondolkodás idejét is lefoglalja a politika 1 A szülők részéről dr. Szűcs István járásbiró és Fehér Gábor tanár szólaltak fel, annak a meggyőződésüknek adva kifejezést, hogy ők is a nők igazi hivatását az „éiesanyai" hivatásban látják. Fehér Gábor kedves szavakkal köszön«tet mondott a gyakorló iskolai tanítóknak, hogy fiát és a többi reájuk bízott gyermeket oly hozzáértéssel és szeretettel tanítják és nevelik. Horváth János gyakorló iskolai tanító kérte a szülőket, hogy amennyiben lehetséges, szoktassák rá gyermekeiket „édesanyám" megszólításra, mely talán a legszebben fejezi ki valamennyi nyelv közt az „édesanya" eszméjét. Lakatos Emil gyakorló iskolai tanító ezután megbeszélést tartott a szülőkkel. Szeszgyáraknak a mezőgazdasági jelleg elismerése iránt a pénzügyigazgatósághoz benyújtandó kérvényblanketta kapható a Myirvidékgzabolcsi Hirlap kiadóhivatalában Bethlen-utca 1. Telefon 77 Két hét mulya megjelenik a „Keletmagyarországi Útikalauz" 200 kiránduló és nyaralóhely Ismertetése „Keletmagyarországi Útikalauz" cimmel május hó végén terjedelmes, illusztrált zsebkönyv jelenik meg Nyíregyházán. A könyv majdnem 200 szabolcsi, borsodi, zempléni, gömöri, hevesi és hajdúsági kirándulóhely és nyaralótelep részletes ismertetését közli az összes utazási tudnivalókkal, s azoknak a címével, akiknél a nyári hónapokban lakás és ellátás kapható. A szabolcsi idegenforgalom és turisztika nagymérvű föllenditését és széleskörű propagálását célozza ez a könyv, amely nélkülözhetetlen lesz minden kirándulónak, turistának, diáknak, leventének, sportembernek, nyaralónak és tanulnivágyónak, aki szűkebb hazánk természeti szépségeit meg akarja ismerni. Miután a könyv több ezer példányban fog megjelenni, mint hirdetési orgánum is első klasszisba sorozhjtó. Bővebb felvilágosítást Fekete József kisvasúti főintéző nyújt.