Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)

1935-05-15 / 111. szám

2

. (Trianon 15.) <934 május hó 15. jelenlegi külpolitikai helyzet illusztrálja, a józan belátás és okosság politikája fog lépni. B gazdasági reformoké az elsőbbség Felfogásom szerint, tek. törvényhatósági bizottság, külpolitikai céljaink kell, hogy irányítsák a mai helyzetben az ország belső politikáját is és éppen ezért ugy hiszem, hogy annak első célja nem lehet más, mint amelyet külpolitikai célkitűzéseink között is muíattam, a nemzetünkben rejtő erők megtartása, belső kulturális és gazdasági erőforrásaink fejlesztése. Annak a reformpolitikánák, amelyről éppen az országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolat ban annyi szó esett, minden erőt e két nagy cél szolgálatába kell állítani, akként azonban, hogy a célok elérésére megteremtsük gyakorlati intézkedésekkel azokat a lehetőségeket, amelyek az erők eme konzerválását és kifejlesztését szolgálhatják. Látnunk kell azt, hogy jelenlegi'intézményeink, gazdasági és politikai szervezettségünk még nincsen azon a fokon, hogy tökéletesen kielégíthesse a csonka hazában élő magyarság kulturális és gazdasági erögyarapodására vonatkozó igényeinket. Sok történt ez irányban ugyan az utóbb elmúlt másfél évtized alatt s ahhoz, ami történt, a magyar népnek törhetetlen áldozatkészsége és az áldozatkészségnek igen nagy mértékű igénybevétele volt szükséges. Annak a munka programmnak, amelyet a kormány az újonnan összeült országgyűléssel együtt van hivatva megvalósítani e megvalósítást gyakorlati intézkedésekkel kell, hogy jelezzék, amely gyakorlati intézkedéseknek arányban kell állani azokkal a Jgazdasági lehetőségekkel, amelyeket a lakosság teherbíró képessége jelent. Felfogásom szerint tek. törvényhatósági bizottság a gazdasági élet terén teendő reform intézkedések követelhetik maguknak a rangsorbeli elsőbbséget, annál is inkább, mert hiszen a közjogi reformok terén a tennivaló annál [is inkább kevesebb, mivel ezer esztendős bevált alkotmányos intézményeink ezirányban kellő biztonsággal megszabják a fejlődés menetét. A magyar föld erőforrásainak intenzív kihasználása a magyar agrár társadalom anyagi helyzetének megfelelő adósvédelmi és adósság rendezési intézkedésekkel való rendbehozatala, az ipari és mezőgazdasági termelés összhangjának megteremtése, a munkátlan magyar munkások részére, a szükséges uj és radikális organizáció utján jmunkaalkalom biztosítása, a középosztály erkölcsi és anyagi megmentése, a nemzet vagyonilag tehetetlen rétegei számára szükséges egészségügyi szolgálat megteremtése. ezek azok a célok, amelyek keretén belül megalakítandó törvények és . intézkedések kell hogy a fejlődés menetét jelezzék, Ha ezeket a célokat megfelelő cselekedetekkel fogja szolgálni a lefolyt országgyűlési választásokból kikerült parlament, akkor tényleg joggal fogja magának vindikálhatni a reformparlament jelzőjét. Bármennyire fel is kavarják a képviselőválasztások az azokkal együtt járó küzdelem szükségszerűségénél fogva az ország hangulatát, az kétségtelen, hogy a célok kitűzésében a nagy pártok között alig volt számbajövő eltérés. Uj választási rendszerre van szükség A választási rendszer sajnálatos következménye az, hogy még akkor is, amikor már nem csupán általános nemzeti célok, hanem közelebbi részlet célok tekintetében a pártok között együttértés látszik megállapíthatónak, az azonos vagy rokon célú pártok között is éles és a nép tömegek hangulatát ok nélkül felkorbácsoló harc keletkezik. Ennek a rendszernek hiányosságait azt hiszem, hogy nem egyedül érzem, s azt hiszem, hogy a tekintetes Törvényhatósági Bizottság osztozik velem abban a felfogásban, hogy a választási rendszer helyére olyat kell iktatni, amely ugy egyki, mint másik oldalon kiküszöböli azokat a visszásságokat, amelyeket ha szerencsére vármegyénkben igen kis számban, de mégis észlelni kellett. Nagy általánosságban ezeket tartottam szükségesnek mai közgyűlésünk tárgysorozata előtt előrebocsátani, és a választások után először összeülő Törvényhatósági Bizottságot arra kérem, hogy e testületben, amely mindég az ősi vármegyénk javáért folyó munka színhelye volt, a jövőben is azzal az egymás iránti megértéssel igyekezzünk működésünket folytatni, amely a vármegye történelmi intézményét a mai és az elkövetkezendő korszakok számára is élő és az ország javát szolgáló erőforrássá avatta. Mikecz Ödön dr. lelkesen fogadott nagyszabású megnyitó beszéde után bejelenti, hogy Szmrecsányi Lajos egri érsek ez év folyamán ünnepli püspökségének 30 éves jubileumát és ebből az alkalomból a törvényhatóság üdvözletét tolmácsolja. Ugyancsak örömének ad kifejezést, hogy a kormányzó úr Őfőméltósága I. o. érdemkereszttel, tüntette ki dr. Geduly Henrik ág. ev. püspököt, amely alkalomból a törvényhatóság üdvözletét tolmácsolja. Meleg szavakban parentálja el a törvényhatóság legutóbbi közgyűlése óta elhunyt tagjait: dr. Kubassy Béla nyug. tiszalöki főszolgabírót, Somogyi István dombrádi ref. lelkészt és Téglássy Béla földbirtokost. Rz alispán félévi jelentése Ezután Mikecz László vm. főjegyző ismertette az alispáni időszaki jelentést. A nagyvonalú ismertetés után Putnoky István ny. ezredes, a frontharcosok elnöke tett indítványt a gázvédelem törvénybeiktatására. Javaslatát a törvényhatóság magáévá tette és azt felterjeszti az illetékes kormányhatósághoz. Ugyancsak az alispáni jelentéshez szólt hozzá Dr. Nánássy Imre ügyvéd is. A jelentésnek a választásra vonatkozó részletéhez fűzött reflexiókat, majd észrevételt tett, amelynek végső konklúziójaként az alispáni jelentést teljes egészében elfogadta. Nánássy dr. felszólalására Okolicsányi Lajos, Virányi Sándor alispán majd Mikecz Ödön dr. főispán válaszolt. Korompay Károly dr. örömmel állapítja meg a jelentésből, hogy a vármegye a járványkórház megteremtését szorgalmazza. majd alkotmányjogi szempontból felveti a kérdést, hogy a Orvosszövetség feloszlatása miatt törvényhatósági bizottsági tagságukról lemondott érdekképviseleti orvos tagokkal mi lesz. Báró Molnár Viktor az alispáni jelentés mezőgazdasági szakmához szól hozzá, amelynek statisztikai adatából kitűnik, hogy az elmúlt év folyamán milyen hatalmas mértékben csökkent, a vármegye jószágállománya. Ebben a folytonosan növekvő szegénységet látja, aminek bizonyítéka az az adat is, hogy az elmúlt évben 42 ezer mezőgazdasági munkás közül a tél folyamán 25 ezer volt a munkanélküli, de 12 ezer munkás még az aratás ideje alatt sem tudott kenyérhez jutni. Majd a szabolcsi képviselőket arra kéri, hogy állandóan tartsák a parlamentben napirenden Szabolcs szegénységét. Barna Bertalan ny. min. tanácsos javaslatot tesz, hogy a törvényhatóság forduljon a kormányhatósághoz, hogy olyan állami hasznos beruházásokat eszközöljön, amelyekja falu katasztrófális pénzszűkét megszüntetik. I 300 éves Pázmány Péter egyetem üdvözlése Dr. Kovách Elek a Pázmány Péter egyetemet 300 éves jubileumát méltatja és indítványozta, hogy a közgyűlés átiratban üdvö zölje az ünneplő egyetemet. Indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadják. Koder Géza a gazdák nehéz sorsáról és a terményértékesités nehézségéről beszél. A gazdasági kérdések gyökeres és gyors megoldását és a Máv. fuvartarifa megreformálását kéri. Felszólalására Mikecz Ödön dr. főispán bejelenti, hogy a kereskedelmi kormányzattól legutóbb vett értesítése szerint az eddig 120 milliós cseh burgonya kontigens helyett 350 milliós kon~ tigens átvételéről tárgyalnak, amely tárgyalás előreláthatólag sikerrel is fog járni. R közgyűlés felállással áldoz Rákóczi emlé kének Ünnepélyes percek következnek ezután. Mikecz László vármegyei főjegyző meleg szavakban emlékezik meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának 200-adik évfordulóiáról, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg. A nagy fejedelmet méltató szavakat a közgyűlés állva hallgatja meg. Ugyancsak Rákóczi fejedelem emlékének áldozott Kis Péter polgári róm. kat. esperes, aki nagyszárnyalásu gondolatokban gaz10 dg. mazsola . 24 fin. tO dg, dióbél . 28 „ 10 dg, mogyoróból 32 „ 10 dg. mandula . 36 „ V» kg, kakaó . 80 ,. Vs kg. csokoládé 110 „ tO dg. teavaj 26 „ Batta Testvérek fűszer és csemegekereskedése Takarékpalota Telefen 78 lillililg dag beszédben idézte a közgyűlés elé Rákóczi szellemét. A szava nyomán felzúgott taps és éljen felemelővé tette az emlékezés magasztos perceit. A törvényhatóság örökös tagjait választották meg ezután. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az elnöklő főispán javaslatát és a törvényhatóság örökös tagjául dr. Kállay Miklós volt m. kir. földművelésügyi minisztert és Bányay Jenő nagyprépostot választották meg. Sipos Ferenc lett a nagykállói járás föszolgabirája Fél egy órakor Mikecz Ödön dr. főispán újra megnyitja a közgyűlést és közli, hogy a jelölő választmány három pályázót jelölt a nagykállói főszolgabírói állásra. Ezek: 1. Horváth József dr. tb. főszolgabíró, 2. Sipos Ferenc dr. tb. főjegyző, 3. Pöppel Sándor dr. tb. főszolgabíró. A főispán két szavazatszedő ^bizottság alakítását javasolja, májd a gyűlést a választás tartamára újra felfüggeszti. A szavazatszedő bizottságok elnökei Olchváry Pál dr. és vitéz Elekes Gábor. A szavazás és a szavazatok megszámlálása fél kettőig is eltart. Ekkor a gyűlés megnyitása ütán Mikecz Ödön dr. főispán bejelenti a szavazás eredményét. Eszerint leadtak 374 érvényes szavazatot. Ebből Sipos Ferenc dr. 182, Pöppel Sándor dr; 97, Horváth József dr. 95 szavazatot kapott s igy a nagykállói kerület főszolgabirájává Sipos Ferencet választotta meg a törvényhatósági bizottság. Az uj főszolgabíró nyomban letette az esküt Mikecz Ödön dr kezébe, majd az ünnepélyes aktus után folytatták a közgyűlési pontok letárgyalását. Mikecz László dr főjegyző felolvassa vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök levelét kinevezése és kormányának megalakítása, to • vábbá vitéz leveldi Kozma Miklós belügyminiszter leiratát kinevezése tárgyában. A leiratokat a közgyűlés éljennel fogadja és elhatározza, hogy a, miniszterelnököt és kormányát ragaszkodó szeretettel és bizodalommal üdvözli. A közgyűlés lapzártakor tart. időjárás A szél gyengülése, keleten a felhőzet csökkenése, a talajmenti fagyveszély fokozódása várható, sőt egyes helyeken másfél méter magasságban is lehet gyenge fagy.