Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)
1935-05-15 / 111. szám
ralO fillér. Nyíregyháza 1935. május 15. ^ jS^^Í^ClCl (Trianon 15.) éTfolyam> in (645) gzám < IrorkeBxtóség és kiadóhivatal BethleB-u. 1. Itastatakaréki csekkssám 47139, Telelőn 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2*50 P, Negyedévre 7'50 P Köztisztviselóknek 20 százalék engedmény Pilsudszky Szikla erősségű oszlop zuhant alá, meghalt a lengyelek legendás hőse, Pilsudszky marsall. Ennek a halálbazuhanó szirtnek robaja megmegrenditi minden magyar szivét. Olyan kevés réve van a magyar reménységnek, olyan testvértelenül kering Európa viharában a magyar vágyak galambja, hogy lesújtó fájdalom a számunkra minden barátunk elvesztése. Hát még a nagy északi baráté, a kemény szavú, megingathatatlan jellemű óriásé, Pilsudszkyé. aki fogalommá szilárdult "nevével a biztos támaszt jelentette. Tragikus a nagy államférfiú, a markáns katona halála most, amikor Lengyelország szívósan küzd a francia érdekek egyoldalú 4szolgálatát célzó törekvések ellen, amikor Lengyelország ütközője lett a francia, német ellentétnek. Még élénk emlékezetünkben van az a visszautasítás, amelyet Barthou szenvedett el Varsóban éppen Pilsudszky férfias ellenállása miatt s most, amikor Lavalt a hivatalos fogadtatás leghüvösebb formaságai döbbentették meg a lengyel fővárosban, a már beteg marsall nem is fogadta a franciák követét. Az első hirre, amely beszámolt tegnap délelőtt Pilsudszky haláláról, megremegett a lelkünk. Ki áll tovább ellent a francia mohóságnak, ki mond megálljt annak a törekvésnek, amelynek célja, Lengyelország behódoltatása a párisi politika jármába ? Ki lesz barátunk, számithatunk-e továbbra is arra a a biztatásra, amelyet eddig nyertünk, ha hallgatólagosan is? A lengyel-magyar barátságot a történelem vetélője szőtte s emberek nem téphetik szét. Pilsudszky neve történelmi nagyság s történelmi hőse a magyar históAkik azt hitték 1918-ban, hogy a világ győzelmét tartják kezükben, elvesztették a világ békéjét mondatta Mikecz ÖdBn dr. főispán a vármegye tavaszi küzgyülésén NagykíIM uj főszolgabírója dr. Sipos Ferenc Szabolcs és Ung vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta májusi közgyűlését, amelyre impozáns számban vonultak fel a választások után első izben összeülő törvényhatósági bizottsági tagok, Mikecz Ödön dr. főispán a Nemzeti Hiszekegy imája után a zsúfolt terem feszült és lelkes érdeklődése mellett a következő nagyhatású beszéddel nyitotta meg a tavaszi közgyűlést. II. Rákóczi Ferenc emlékezeti a tavaszi közgyűlésen Mai rendes közgyűlésünk ünnep is egyúttal, mert ez szolgáltatja Szabolcsvármegye közönségének az első alkalmat ahhoz, hogy halálának kétszáz éves fordulója alkalmából megemlékezzék ezeresztendős történelmünk egyik legfényesebb és legtisztább alakjáról, II, Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemről. Ennek a földnek száz és száz emléke beszél a kuruc idők dicsőségéről, a nagy fejedelem harcáról, mely eltiportatásában is megmentette a későbbi évszázad számára a magyarság nemzeti életének lehetőségeit, Ebben az ősi vármegyében, ahol attól az időtől kezdve, amikor Rákóczi kibontotta a hazáért és a haza szabadságáért inditott harc zászlaját, töretlenül élnek azok az eszmék, amelyeket örök példát adó életével avatott szentekké, illő, hogy a törvényhatóság elnöki székéből is megemlékezzem arról a kegyeletről, amelyet halálának második centennáriumán a nagy fejedelem történeti alakja iránt érzünk. Csonka országunk keserű sorsa nem engedi meg, hogy ennek a kegyeletnek virágait a kassai dómban nyugvó megszentelt hamvakhoz eljuttassuk, ugy hiszem azonban, hogy lélekben velem együtt a tekintetes Törvényhatóság minden egyes tagja az ő halhatatlan emléke előtt tiszteleg. Kérem a tekintetes Bizott. ságot, ennek külső kifejezést csendes felállásunkkal adjunk. A közgyűlésen résztvevők megilletődve állanak fel és kegyelettel emlékeznek a dicsőséges múltra, majd Mikecz Ödön dr. főispán a következőkben folytatja beszédét. Bejelentem, hogy dr. Kiss Péter törvhat. bizottsági tag ur fog jelen közgyűlésünk során határozati javaslatot előterjeszteni II. Rákóczi Ferenc emlékét medörökitő állásfoglalásunkat illetőleg, én e javaslathoz előre hozzájárulok és kérem, méltóztassanak majd őt azzal a tiszteletadással meghallgatni, amely a fejedelem emlékéhez illő. I magyarság harca a sarkaiból kiforgatott Eurépa közepén Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Évtizedek óta nem kezdődött talán ilyen nehezen a tavasz mint ebben áz esztendőben s ezt példázza valahogyan a magyar élet sorsát is. Még nincs két évtizede, de szinte történelmi méretű időnek érezzük azt, amióta ez a nemzet a felforgatott, sarkaiból kibontott Európa közepén várja az egész világ népeinek megváltást hozó igazság napjának keltét. Valamikor csak azt 'éreztük, hogy a béke szerzői a magyarság jobb sorsot érdemlő .nemzetével szemben követték el a trianoni igazságtalanságot, ma már minden látó szemnek látni kell, határainkon innen és tul egyaránt, hogy azok, akik azt hitték 1918-ban, hogy a világ győzelmét tartják kezükben, elvesztették a világ békéjét. Mi, akik fegyver nélkül állunk, az állig fegyverkezetten is remegő győztesek között, nem tudjuk megérteni, miért sötétedik állanriának is. Szobieszky lengyel király mentette meg Bécset a török veszedelemtől és fellépésével megindította az ozmánok kiűzésének folyamatát. Lengyelország most is közbe fog lépni a barbárság ellen, amelynek levegőjében Triánon erőszaka jöhetett létre. Pilsudszky Lengyelországa is felemeli tiltakozó szavát, ha üt az óra, Pilsudszky marsall katonái, Bem tábornok utódai harcolni ^fognak a közös magyar-lengyel határért. dóan az európai horizont, miért kezdik kis- és nagyhatalmak akkor, amikor az emberiség millióinak a békés termelő és életet jelentő munka lehetőségére van elsősorban szüksége, épen ennek a munkának útjában álló elrontott helyzet fenntartására kell csoportosítani minden erejüket. Bízunk a történelem igazságszolgáltatásában A mi nemzetünk ma kicsi ahhoz, hogy a külpolitika változó konstellációiban irányitó szerepet kaphasson, tudjuk ma azonban azt, hogy a mi belső, kényszer nélküli hozzájárulásunk nélkül a Duna völgyének politikai és gazdasági kérdései, amelyek megoldatlanságában a világot duló válság egyik főokát kell látnunk, — meg nem oldhatók. Épen ezért felfogásom szerint politikánknak a jelen helyzetben más célja nem lehet, mint a Kárpátok medencéjében élő népek között a közös munka, közös kultura és közös civilizáció zászlóvivője legyen. E mögött a zászló mögött a munkának és harcnak [sok millió magyar katonája fekszik és mi, akik egy ezer éves mait tapasztalatai után kell, hogy bizzunk a történelem igazságszolgáltatásában, bizzunk abban is, hogy a mesterkélt és hazug állapotok fenntartására irányuló erőlködések helyére, amelyek csődjét a