Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)
1935-05-07 / 104. szám
2. oluai stda^a. (Trianon 15.) 1935 május hóT. Az ország figyelme Nyiregyháza felé fordul Ma megkezdték dr. Vásáry István debreceni polgármester és társai fegyelmi ügyének tárgyalását Ma délelőtt 9 órára tűzte ki Szabolcsvármegye Közigazgatási Bizottságának Fegyelmi Választmánya a Virányi Sándor alispán fegyelmi (vizsgálóbíró által lefolytatott ismeretes Vásáry és társai féle fegyelmi ügy tárgyalását. A közgyűlési' teremj hatalmas asztalán több mázsát kitevő aktacsomók hevernek. Előtte egy hoszszu zöld asztal, amelyen szintén aktahalmaz van, amibe Vásáry István dr. Debrecen szabadkirályi város fegyelmi alá vont polgármestere rendezget. Dr. Vásáry István polgármester jól szabót fekete ruhában van. — Mintha sápadtabb lenne mint máskor. Mellette ül védője Dr. Tóth Aurél ny. kúriai biró, ügyvéd De eljött a tárgyalásra Dr. Miszti Károly a szintén megvádolt városi főügyész és Borsos József városi műszaki tanácsos is. Kilenc óra körül jár már az idő, amikor a fővárosi és debreceni újságírók is megérkeznek. Lehetnek vagy húszan. Köztük van a Neue Freie Presse budapesti tutudósitója is. Dr. Vásáry István közben kimegy a vármegyeháza erkélyére és mélyen elgondolkozva nézegeti a Bessenyei tér nyüzsgő életét. Egyre izgalmasabban múlnak a percek. A közönség részére fenntartott padsorokban egyetlen kíváncsiskodó van csak Vásáry dr. polgármester öccse Vásáry Gábor földbirtokos. Bevonul a fegyelmi választmány Fél tiz felé jár az idő, amikor a Fegyelmi Választmány Mikecz Ödön dr. főispán elnökkel az élén bevonul. A fegyelmi bizottság tagjai : Seeberg Ármin min. tanácsos pénzügyigazgató, Dr. Kovács Elek ny. közjegyző, Dr. Tesléry Károly kir. vezető tanf. és a távollevő Dr. Ujfalussy Dezső ny. főispán helyett csicseri Orosz Sándor kir. kamarás, földbirtokos póttag. Dr. Mikecz Ödön főispán megnyitja a tárgyalást és utána Sipos Ferenc vm. tb. főjegyző, előadó nyomban belekezd a fegyelmi eljárást megindító miniszteri leirat és az adatok ismertetésébe. ttzv. Vásáry Andrásné és társaival kötött városi haszonbérleti szerződés biztositékának iigye Debrecen város a tulajdonát képező Külső Ohat elnevezésű 3600 kat. holdas birtokára 1928ban nyilvános árverést tűzött ki, a feltételek értelmében biztosítékul egy évi haszonbért kellett letenni. A város a legtöbbet ígérő Klein Sámuel ajánlatának mellőzésével özv. Vásáry Andrásné és társaival kötötte meg a haszonbérleti szerződést. Az ajánlattal együtt letétbe helyezett összeget bérlök még ugyanabban az évben visszavették és azt a haszonbérlőktől egész szolgálati idejük alatt nem követelték. A kivételes elbánásnak hosszú sora következett ezután, a perlések mellőzése, az 1930-31. évben elfogadott, de a kikötött minőségnek meg nem lelelő buza átvétele, szabálytalan szénakölcsönzés, hibás lovak visszavételére kényszerítés mellőzése, nagyértékü kedvezmények nyújtása, az általuk megvásárolt favételár törlésének tényében a kimutatott adatok szerint 350.000 pengő anyagi kár érte a várost, illetőleg ennyi anyagi előnyhöz jutott a haszonbérlő Vásáry-család. Már az indulásnál hiányzik a forgótőke A tényállások és a tanuk vallomásából megállapítható, hogy özv. Vásáry Andrásné és társai forgótőke nélkül kezdtek a haszonbérleti vállalkozáshoz és már az első évben igénybe vették a város segítségét, hogy magukat fenntartsák. A konjunktura elmultával 1929 tői kezdve állandóan haszonbérfizetési halasztási kérelemmel és bércsökkentéssel állottak elő. A közgyűlés természetesen Vásáry jelenléte miatt mindig megszavazta a család kérelmét. Ezután részletesen foglalkozik az előadó ezekkel a terhelő adatokkal. Dr. Vásáry István már helyettes polgármesteri minőségben, majd 1929. december 2-tól kezdődő öt és félévi polgármesterségének ^ideje ,alatt elnézte, hogy özv. Vásáry Andrásné és társai két évi haszonbérlettel |is hátralékban legyenek, perlésük mellőztessék, a haszonbérlet terüeletén levő ingóságokra idegen hitelezők a várost megelőző jogokat szerezzenek. Dr. Siposs Ferenc részletesen ismertette ezután a fegyelmi alá vont tisztviselők és a tanuk vallomásait. A tárgyalás folyamán érkezik meg Dr. Veress Géza városi tanácsos is, aki Borsos József műszaki tanácsos mellett foglal helyet. te Mikecz Ödön dr főispán a legnagyobb tárgyilagossággal ad helyet a megvádolt tisztviselők irat felolvasása iránti kérelmének. Az első pont letárgyalása után fél 12-kor 5 perces szünetet rendelt el az elnök. Szünet alatt Vásáry polgármester a hírlapírókkal beszélgetett az erkélyen és látszólag a legnagyobb nyugalommal várja a fejleményeket. Szünet után a bérleszállitás idején kért gazdasági szakértői jelentést ismertették. A tárgyalást 2 órakor hagyták abba és azt holnap reggel folytatják. Az iratok ismertetése ' előreláthatólag két napon át fog [tartani. A magyar dalkultusz ünnepe Vencsellön Tegnap délután bensőséges ünnepség keretében ülte meg a Vencsellői Ref. Énekkar fennállásának negyedszázados évfordulóját. Az ünnepség, amelyen résztvettek a környéki községek dalárdái is, délután istentisztelettel kezdödött, amelyen Barát Imre gávai ref. lelkész beszélt magasan szárnyalóan a dal hivatásáról és megszépítő erejéről. Az istentisztelet után a közönség a ref. iskola udvarán felállított szabadtéri színpadhoz vonult. Megjelentek Uray György dr. főjegyzővel az élükön a gávai és vencsellői hatóságok és egyesületek képviselői, az egyházi, polgári és katonai társadalom reprezentánsai. Az ünnepségen az ibrányi ref. dalárda Takács Ferenc karnagy vezetésével gyönyörű előadásban Fohász-t adott elő, majd Orosz Tamás vencsellői ref. lelkész mondott ünnepi beszédet, hatásosan mutatva rá a dalárdák szerepének jelentőségére, az énekkarok működését hátráltató és elősegítő motívumra. Az ünnepi beszéd után a gávai ref., az ibrányi ref., a tiszaberceli ref., a vencsellői ref. férfikarok, majd a tiszaberceli rk vegyeskar adott elő különböző számokat. Egymást váltották a dalárdák és egymást váltották a szebbnélszebb énekszámok. Bámulatos fegyelmezettséggel, nagyszerű intonálással és harmonizálással, gondos dinamikai hatások alkalmazásával énekeltek a dalosok, a nép fiai, akiknek lelkét megszépítette a dalkultura. A karnagyok: Takács Ferenc ibrányi, Térjék József gávai, Kádár István tiszaberceli, Szabó Lajos vencsellői ref. |és Bajzák Ernő berceli róm. kat. tanítók a legnagyobb elismerést érdemelnek odaadó munkásságukért. A nagyhatású hangverseny után Scholtz Oszkár elnök a magyar dal nemzeti jelentőségét lendülettel méltató beszéde után a vendég dalárdáknak díszoklevelet adott át a vencsellői dalosegyesület nevében, majd Aradvári Béla tanár, lapunk munkatársa a vármegyei iskolánkivüli bizottság megbízásából köszöntötte az ünnepelt dalárdát és kifejtette, hogy a népi nemzeti megújhodás előkésziiésében rendkívüli jelentőségű, úttörő érdemük van az érzelmeket, a kedélyt nemesítő dalárdáknak. Ezután átadta Szabó Lajos ref. tanitó, karnagynak a népművelési bizottság díszoklevelét amelyet Virányi Sándor alispán, Tesléry Károly kir. tanfelügyelő, Süle Dénes népművelési titkár irtak alá. Az ünnepség után a vendégeket Orosz Tamás fogadta vendégül, majd este társasvacsora volt, amelyen Görbe kitűnő zenekara játszott. A vacsora sikerében jelentős szerepe volt Mátyás Gábornénak. A vencsellői ref. dalárda ünnepén résztvett Csavnyiczky István berceli r. kat. lelkész is. aki kitűnő vegyeskarát kísérte Vencsellőre. Ez a vegyeskar remekelt a Kodály stilusu magyar népdalfeldolgozások bemutatásával, éppúgy amint az ibrányi dalárda kivált a magyar hallgató nóták színezésével. Az anya- és csecsemővédelemnek szolgálunk, Nagymama" előadásán ba ott leszünk holnap a Holnap este nyolc órai kezdettel adják elő a Stefánia önzetlenül fáradó kitűnő műkedvelői Csiky Gergely Nagymama cimü vígjátékát. A játék szereplőiről már megemlékeztünk és bemutattuk, hogy a város legjobb tehetségei vonulnak fel a közönség igaz művészettel való szórakoztatására. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy milyen nagy szolgálatot teszünk az anya és gyermekvédelemnek, ha ott leszünk a Stefánia holnapi előadásán a Városi Színházban. A Stefánia ugyanis, amelynek működése Nyíregyházán számokban kimutathatóan embermentő és nemzetvédő munka, akciót indított az anyaotthon megalapítására. Hogy egy ilyen otthon mit jelent a szegénységben, a mai rettenetes ínségben, nem kell hangsúlyoznunk. Megható az az áldozatkészség, amellyel a Stefánia segítségére siettek társadalmunk legjobbjai az ^eddigi adományokkal. Hozzájuk hasonlóan nemes cselekedet lesz, ha elmegyünk a holnapi előadásía, mert ennek jövedelme a még hiányzó összeget teremti elő az anyaotthon céljára.