Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)

1935-05-30 / 124. szám

4 oldal mf M MWnSMSr no (Trianon 15.) 1935 május hó 30 Uzsonna, fogatbemutató Szmolár Mihálynál A Sulyán-bokorban Szmolár Mihály portáján lelkes fogadtatás várja a főherceget. A házigazda üdvözlő szavai után a kir. fenség kijelenti, hogy a magyar föld és nép megismerése életprogrammja. Bejárja az országot, hogy szinről­szinre ismerje földjét, népének lelkét. Itt is érzi, hogy a kötelék közötte és a nép között erősödik. A tanyán kitűnő uzsonna van. Kolbászos rántotta, rozskenyér, sör. — Illata van ennek a kenyér­nek — mondja a kir. herceg a házikenyérre. Közben a 117 éves nyárfáról beszélnek, amely a Szmolár-porta híressége. — Még a Palatínus élt, — mondja elmerengve a kir. herceg, — amikor ez a fa fiatal volt. Szmolár-fának kellene elne­vezni. Az uzsonna után fogatbemuta­tóban gyönyörködnek a látoga­tók, körbe hajtatnak a tanyaiak, elől pompás ötösfogat, a Náda­siaké, a sort szép taligafogat zárja be, Szmolár András ül rajta. Símolár Mihály otthonában a népi himzés és szövés érdekli a főherceget. A ház kisebb eladó­lánya mutatja be a patyolat vász­nakat, amelyek mutatják, él még a szövés, fonás, himzés háziipara a tanyákon. A hímzések tetszenek őfenségének. n negyvennyolcas sza­badságharcról beszélnek a főhercegnek a súlyán­bokori [gyerekek Meglátogatja a főherceg a su­lyánbokori iskolát is. Benkő Sán­,dor tanitót arra kéreti, mondjanak valamit a gyermekek a negyven­nyolcas szabadságharcról. És be­szélnek a fiuk, leányok Széche­nyiről, Kossuthról, Petőfiről, Görgeyről, aki a minap kapott lovasszobrot. Egy kisfiú szinte eljátszik egy irredenta költeményt. A kir. herceg itt is, amint vala­mennyi iskolában, beirja nevét az emlékkönyvbe, bucsuzásakor egy kisleány, Nádasi Juliska csokrot ad át: — Kérjük, szíveskedjék fensé­ged átadni otthon a fenséges kis­asszonyoknak — Átadom a kisasszonyoknak válaszol mosolyogva a főherceg. A Tamásbokori iskolá­ba meglepetésszerűen látogat a főherceg A Sipos, Nagycserkesz bokrok után a Tamás bokorba érünk. Itt Hook Gyula iskolájába ^meglepe­tésszerűen lép be a kir. herceg és kísérete. A gyerekek a cser­készindulót éneklik Majd Hook tanító, akinek szemléltetési tár­gyait és nagyszerű rajzait nem győzik eléget dicsérni a látogatók, a főherceg kívánságára a gazda­ságtanból kérdez. A feleletek készségesek és szakszerűek. Egy kisleány előhozza a szemléltető asztalról a „Székács"-féle, majd a „Bánkuti" búzát, tudják pon­tosan, mi a teendő a vetőmaggal, mi a csávázás, a triőr. Közben a kir. herceg nagy ér­deklődéssel olvassa a fogalmaz­ványokat. Az eleven, kedves han­gulatu irások, amelyek mellett mindenütt illusztráló rajzlapocska van a füzetben, örömmel töltik el a szivét. A tanítói asztal mellett meg­látja a főherceg a 'gyerekektől el­szedett játéktárgyakat. Nagy ha­lomban hevernek ott a kések, tol­lak, gombok, szines kréták, régi és használatos pénz is van kö­zöttük. A főherceg titokban hozzá adja tiz és husz filléreseit az el­kobzott pénzcsomóhoz... — Majd lesz meglepetés — mondja — ha visszaadja a tanító ur, találgatni fogják, hát ez kié... Egy kis kedves és jóságos csiny­tevés az iskolában. Hook Gyulának melegen gra­tulál a főherceg a gyerekek szép tudásához és a szorgalommal fel­szerelt teremhez... II bokrokban a nép sorsáról érdeklődik a kir. fenség A Lakatos, Bánfi, Bundás, Markó, majd a Szeles, Kazár bokrok a szegényebb nép élet­problémájával kötik le a látogató fenség érdeklődését. A társaság a főherceg kívánságára több gazdát felkeres otthonában. A Kazár bo­korban Bogár Mihály, Morauszky István házába mennek be. Ér­dekli a szegényebb tanyaiak sor­sa, küzdelme a főherceget, min­denütt van bátorító,"biztató szava, kedves mosolya, szeretet sugárzik az otihonokba a kir. fenség szi­véből. Ebéd Debrószky Istvánnál Közben megered az eső is, ál­dást hoz a kir. fenség látogatása. A Debrő bokorban vagyunk. Dél van. Debrovszky István házában ebéd várja a fenséget és kísére­tét. Az udvaron virágos sátorban Hegedűs András lacipecsenyét süt. Ez az ebéd főszáma. A csigaleves után lacipecsenye, majd fánk az ebéd, ízlik mindenkinek. A kir. fenséggel alkalmunk van beszél­getni az Alföldkutatás problé­máiról. — Ez a kérdés a boldogult Klebelsberg gróf nagyszerű kez­Mi Akar Ön Telefon: 586. Mert valódi tiszai halászlét Lajos bácsi vendéglőjében vacso­rázni • Rákóczi­utca 6. csütörtökön este a legkitűnőbb tiszai halászmester főzi bográcsban a legkitűnőbb halat. 1 nagy adag halpaprikás 1 nagy adag rántott harcsa kenyérrel 60 fillér kenyérrel 80 fillér Nagy pohár Dréher sör 24 fillér Nagy pohár Szent-János 30 fillér Kitűnő borok I Kerthelyiség nyitva ! Jó cigányzene I deményezése után most Gömbös Gyula miniszterelnökkel a mi kezünkben van — mondja a fen­ség. Sorra járom az ország vala­mennyi vidékét, tanulmányozom a népéletet, látni akarok mindent, hogy ismerjem a szükségleteket, a tennivalókat. A nyíregyházi bo­korrendszer rendkívül érdekes, itt ez a világ kertes, ligetes, poé­tikus... A mi poétánk, Vietórisz József sorait idézzük a fenségnek : Nyír­ség, szép kertje szép hazámnak, Te drága föld, kinccsel teli... —- Igaza van a költőnek, — mondja a fenség, kincses, szép világ ez, népe derék, megérdemli a fáradságot, a törődést velők... Debrovszkyéknál is szép szőt­teseket mutatnak a kir. hercegnek, Debrovszky Istvánné egy gyolcs törülközőt, amelybe a nemzeti szin van dísznek beleszőve, a kir. her­cegnek ajándékoz, aki meleg kö szönettel fogadja a bokortanyák háziiparának dokumentumát. Ked­ves emlékem lesz erről a szép vidékről... A repülőtér, a homok­kisérleti telep Ebéd után a Füzes, Dankó bokrokon át a repülőtérre érkezik a kir. herceg és kísérete, itt meg­tekintik a hangárokat és gyönyör­ködnek a gépek bravúros telje­sítményeiben, majd a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara homok­kisérleti telepét tekinti meg a kir. fenség. Vestsik Vilmos tanár ka­lauzolása mellett nagy érdeklő­déssel figyeli meg a főherceg a különböző vetésforgó, a zöld és műtrágyázás eredményeinek jól szemlélhető bizonyítékait, a ter­mést és elismeréssel adózik a kí­sérleti telep nagyszerű teljesít­ményéről. A következő állomás Felső­pázsit, Garai György remek fek­vésű, kitűnően gondozott szőlője és gyümölcsöse, amelynek táj­hatásaiban, kulturképében nem győzünk eleget gyönyörködni. Garaiék virággal díszített ottho­nában délutáni uzsonna: habos kávé, vaj, méz, kalács, a tanyai háziasszonyi művészet remekei. Itt Vestsik Sára tanárnő pompás rózsacsokrot nyújt át a kir. fen­ségnek, aki szívélyesen búcsúzik Garai mintaszerű gazdaságából, vendégszerető házából. Molnár Viktor erdőgaz­dasága, a Lászlótanyai kisgazdacsoport bérlet, vacsora a Sóstón Az autók a késő délutáni órák­ban a városon át a Nyirjesre sietnek, ahol Molnár '.Viktor báró fogadja a fenséges vendéget. Itt a kir. herceg az érdekes lombfás erdőgazdaságot tekinti meg majd a László tanyai feles gazdálko­dás kérdéseinek tanulmányozá­sára a László tanyára érkezik kí­séretével. A kis Csengery Ildikó csokor­ral fogadja az intézői lak bejára­tánál a „fenséges bácsit". Csen­geiy Tibor bemutatja a kir. her­cegnek a felesgazdálkodás terv­rajzát, majd megtekintik a tanya tőbb épületét, a ragyogóan tiszta istállókat, a lakásokát. József ferenc dr. főherceg ér­deklődéssel és látható rokon­szenvvel foglalkozik a kisgazda feles gazdálkodásnak ezzel a rend­Kerékpározók figyelmébe Kerékpár köpenyek Super extra minőségben P 5 9 0 Garancia mellett. nuíó­TRBKTOR Takarékpalota Vay Ádám-utcai oldal. szerével, amely a nagybirtok elő­nyeit egyesiti a kisbirtok kvali­tásaival. A rendszerre vonatkozó ismertetést, amelyet Csengery Ti­bor olvas fel a főhercegnek, örömmel fogadja és kéri Csen­gery Tibort, hogy küldje fel hozzá másolatban, mert ennek a László tanyai gazdálkodási rendszernek tanulságait hasznosítani kell or­szágos viszonylatban is, különö­sen most a telepítés megoldásá­nál. Nemes szabolcsi borral koccin­tanak a látogatók Csengery Tibor otthonában, majd a Sóstóra vo­nul a fáradságos túrában, a lel­kekre, szivekre áradó élmények­ben telt nap után a kir. herceg. ­A fürdő bejáratánál Soltész Kor- | nél biztos jelentkezik a kir. fen­ségnél. Papp Lajos konyhája a szakácsművészet remekeivel fo­gadja a fenséges vendéget. Gyö­nyörű est van, a kir. herceg a sóstói tölgyek szépségét dicséri... Szohor Pál polgármester város­történeti kérdéseket világit meg a fenség érdeklődésére. A sóstói ze­nekar magyar nótákst játszik. A kir. herceg nótája is belezeng a szép májusi estbe: Szép, búsongó Fráter nóta... Este tiz óra fele jár, amikor a kir. herceg búcsúzik kísérőitől és a néppel, a magyar földdel való szerető foglalkozásra példát adó nap után sédeni Ambrózy György­gyei Tuzsérra utazik... Szava, mo­solya, szeretete sokáig itt él még a szivekben. IEBRECGHBE |A TI/2ANTULI IPARI­KIAlnLimV és áruminta­Wg/KPRA "1935* JUNIUS MGf 6-16. FÉLA'RU UTAZA7 ÜNNEPI GYORJVONATOK JEGYEK A MENETJEGYIftODÁKBAN. Fizessen elő a Nyirvidék­Szabolcsi Hírlapra.

Next

/
Thumbnails
Contents