Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)

1935-04-16 / 87. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 193S. április 16 TTT" ^J ^J (Trianon 15.) m_ éTlolTan)i 87 (622) gzá m. * i: rorkesitöség és kiadóhivatal Bethlen-u. 1. "*«*taiakarékl csekkssám 471S9. Telefon 77. * POLITIKÁI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2-50 P, Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Gazdaságpolitika Amióta főként a páriskör­nyéki békék következmé­nyeként az agrárönellátás és a gazdasági elzárkózás ve­szedelmes és kétélű mód­szerei hatalmasodtak el Európában, a gabona lett az agrárországokban, igy Magyarországon is a boldo­gulás alapja, legfőbb forrása. A felfordult világban meg­változott minden téren a régi rend. Azelőtt, ha jó termést adott az Isten, megoldódott minden probléma. Volt ke­nyere, pénze a gazdának, munkája az iparosnak, for­galma a kereskedőnek, nem kellett tartani semmiféle meg­lepetéstől, nem volt semmi baj. Ma már nem elég a jó termés, sőt nem is ez a leg­fontosabb. A fontos ma az, hogy van-e ára a termés­nek, lehet-e jól értékestteni a gahonát? Nagy és nehéz kérdés ez, mert hiszen a vi­lágpiack árhullámzásait nem a kereslet-kínálat természe­tes szabályai irányítják, ha­nem a politika. Ilyen körül­mények közt a gazda, a ter­melő tehetetlen. Hiába min­den fáradozás, ha nem lép közbe az államhatalom, a kormány, amely célszerű belföldi intézkedésekkel és körültekintő külföldi tárgya­lásokkal £és szerződésekkel egyedül biztosithatja a belső áralakulás megfelelő szintjét és a feleslegek jó áron való külföldi elhelyezését. Ebben a vonatkozásban a Gömbös kormány a most folyó gaz­dasági év tanúsága szerint rátalált a helyes útra. A mi­nimális búzaár bevezetésé­vel, a belső árak áralakulá­sát teljesen függetlenitette a világpiaci helyzettől, viszont a római hármas megegye­zéssel exportfeleslegeink szá­mára a világpiaci áraknál jóval magasabb árat har­colt ki. A tények, az eredmények igazolják, hogy a kormány a limitárak megállapításával Egész Európa Magyarországot figyeli: mi lesz a magyar felfegyverkezéssel Párisból jelentik: Párisban a sajtó egyhangúlag elismeri Ma­gyarország, Ausztria és Bulgária jogát a felfegyverkezésre, de a lapok még helyt adnak a kisan­tant aggodalmainak is. Stresaban ebben a kérdésben az a véle­mény alakult ki, hogy majd a biztonság megszervezése után sor kerül olyan katonai szabá­lyok kidolgozására, amelyek bi­zonyos feltételek mellett megen­gedik Magyarország felfegyverke zését is. A római értekezleten májusban ezekre a kérdésekre sor kerül. Magyarországnak ke­'mény harcot kell vivnia a félté­keny és aggodalommal teli kis­antanttal. Benesék azt akarják garantáltatni, hogy Magyarország ne használhassa fel hadseregét a kisantant országok megtáma­dására és ne fordíthassa fegyve­I reit a szomszédos területek ép­sége ellen. Titulescu ideges telefonálása Stresaban a magyar fegyverkezés ellen Londonból jelentik • A Times mai száma nagy feltűnést keltő leleplezést közöl a stresai tanács­kozás kulisszatitkairól. A Times cikkéből bennünket az érdekel, amit Magyarország, Ausztria és Bulgária felfegyverkezésének ügyé­ről ir. Az angol lap szerint Ti­tulescu a stresai tárgyalások alatt órák hosszán át idegesen telefo­nálgatott Genfből és minden kö­vet megmozgatott, hogy Francia­országot a kisantant érdekek védelmére szorítsa. Franciaország meg is tette e téren a magáét, ámde erős ellenfélre akadt Mus­soliniban és az angolokban, kik a magyar érdekek kemény szószólói voltak. A Times szerint Magyarország területmódositással áll elő és ez nehezíti meg a kérdés sima meg­oldását, de az is szóbakerül, hogy ha Franciaország és Olaszország közös nyomást gyakorólnak a kis­antantra, akkor bizonyos területi engedménnyel a kérdést kedvező­en oldhatnák meg. Németország sarokba szorítja a franciákat élesen riposztozó válaszával Európaszerte nagy szenzációt kelt Némelország válasza fran­ciaországnak a Népszövetség elé terjesztett Emlékiratára. A néme­tek sorra veszik az Emlékirat ér­veit és éles riposztozással a sa­rokba szorítják a francia diplomá­ciát. Az Emlékirat — mondja Né­metország — az első pillanatban a panaszirat hatását teszi, de be­hatóbb megfigyelésnél kitűnik, hogy nem egyéb mint egy vádlott ügyes és körmönfont védekezése. A németek hangoztatják, hogy Franciaország, mikor panaszt tesz a német fegyverkezés ellen, elfe­lejti, hogy ezt a lépést Francia­ország kikényszeritett, mert hisz a lefegyverzési kötelezettségét nem­csak, hogy nem teljesitétte, ha­nem valósággal játszott a döntés­halogatábával, sőt közben erősen fegyverkezett s a katonai szolgá­lati időt két esztendőre emelte fel. Németország kénytelen volt ennek láttára fegyverkezni, amikor látta, hogy a többi állam sem teljesiti leszerelési kötelezettségét. Ami azt a vádat illeti, mintha Németország a versaillesi szerző­jó gabonaértékesitési politi­kát folytatott, viszont he­lyesnek bizonyult a mini­mális búzaárak megszünte­tésének két hónappal ez­előtt történt bejelentése is. Ezzel vált lehetővé ugyanis, az olasz és osztrák kontin­gens leszállítása a kincstár nagyobb megterhelése nél­kül, míg a minimális ár to­vábbi fenntartásával a kész­letek tulajdonosai bizonnyal spekulációs tartózkodást ta­núsítottak volna, abban a tudatban, hogy nem kell a minimális kisebb áraktól félni. dést megszegte volna, utalnak a németek arra, hogy Franciaország nem akar tudni a versaillesi szer­ződés megfelelő bevezető sorairól, amely sorok a békét és biztonsá­got garantálják. Németország jog­gal várta, hogy ezt a garanciát rá is alkalmazzák, ami nemcsak, hogy nem történt meg, hanem en­nek éppen az ellenkezője történt. Németország mindaddig tétlenül várt mig megvolt a remény arra, hogy a lefegyverzési kötelezettsé­get a hatalmak végrehajtják, ám amikor ennek kilátása sem volt már meg, visszanyerte cselekvési szabadságát. Franciaországot a kétéves katonai kötelezettség be­vezetése megfosztja attól a jogtól, hogy panaszt tegyen a Népszö­vetségi Tanácsnál Németország ellen. Franciaország megfeledke­zik á locarnoi szerződés zárótéte­léről, amely kimondja a leszerelés haladéktalan végrehajtásának kö­telezettségét. Litvinov éles támadásra készül Németország ellen A Reuter Iroda jelenti. A genfi értekezleten Laval felfogja olvasni a francia Emlékiratot és javasolni fogja az albizottság megválasztá­sát, amely a teendők módozatáról határoz majd. Utána Simon lord, Aloisi báró szólalnak fel, uiajd Litvinov és Benes is szót fog kérni. Litvinov éles támadásra készül Németország ellen. A kis­antant diplomatái Genfben tar­tózkodnak és izgatottan tárgyalják az eshetőségeket. Általában nagy a bizalmatlanság Litvinov és Be­nes körében Németországnak a keleti paktumhoz való csatlako­zás kérdésében. Ma reggel öt órakor meghalt Popovics Sándor Ma reggel öt órakor életének 75. évében meghalt Popovics Sán­dor a Nemzeti Bank volt vezér­igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, az euró­pai hirü pénzügyi szaktekintély. Temetés időpontját és részleteit illetően még ebben a pillanatban nem történt intézkedés. Grosz bankár elájult a mai tárgyaláson A Grosz-féle valutaügy mai fő­tárgyalásán a vádlott Grosz ban­kár rosszul lett és elájult. A men­tők a rabkórházba szállították és a bíróság a tárgyalást elnapolta. Időjárás Változó felhőzet, sok helyen eső, északnyugati szél várható némi hőemelkedéssel. Éjjelenként Iegfeljebip a talajmentén várható 1—2 napon át még kisebb fagy.

Next

/
Thumbnails
Contents