Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)
1935-04-12 / 84. szám
6. oldal flfcll liiiMHIÍBlff (Trianon 15.) 1935 április bó 12. MEZOOA2PASA6 Aktuális dohánytrágyázási kérdések Irta: Hank Olivér. A m. kir. Dohány jövedék legutóbbi időkben tett azon intézkedései, melyek egyrészt a dohánytermelésre használható területeket szigorúan elhatárolták, másrészt a dohány trágyázása tekintetében is korlátokat szabtak, időszerűvé teszik, hogy a dohánytermelő gazdaközönség behatóbban foglalkozzék a dohánytrágyázás kérdéseivel és pedig a terméshozam emelése és a minőségjavítás szempontjából egyaránt. Közismert tény, hogy a dohánytermelésre minősített talajok kijelölése különös figyelemmel eszközöltetett arra, hogy azok humuszban tulgazdagok ne legyenek. Természetes következménye volt ennek, különösen homoktalajokon, hogy a termésátlagok nagymértékben csökkentek. Kétségtelen, hogy az 1934. év katasztrófális eredményeit nemcsak ez, hanem az egyéb terményekben is súlyos károkat okozott aszály is okozta. Ezen elemi csapástól függetlenül is be kellett azonban következnie a dohány-terméshozamok csökkenésének az említett oknál fogva. A m. kir. Dohányjövedék törekvése, melyet a talajminősitési eljárással váltott valóra, bizonyos mértékig érthető. Érthető pedig azért, mert különösen száraz időjárás mellett a televényben gazdag talajon durva szövetű, roszszul égő dohány terem, ami Jaz ilyen körülmények között mindig megállapítható magas klórtartalomra vezethető vissza. De a sovány, humuszban és tápanyagokban szegény talajon sem ad a dohány jó minőséget. Ily talajokon növekedése lassú, kényszeredetten érik, a levelek törékenyek lesznek s rozsdás, fakó szint kapnak. ;Azt, hogy az ilyen tartalmatlan, rossz minőségű leleveíekből emellett a hozam is alacsony, talán említenem sem kell. A dohány megkívánja, hogy a talaj jó erőben legyen s könnyen felvehető tápanyagokban gazdag. Ha "már most a talajminősitési eljárás dohánytermelésünket oly humuszban szegény, sovány, tápanyagokban hiányokat szenvedő talajokra szorította, hol ennek minden káros következményének mutatkozni kell, ebben az esetben ezen, ha nem akarjuk az 1934. évi katasztrófát — ha csak kisebb mértékben is ismét átszenvedni — segítenünk kell. Az első segítség ilyen esetekben, amit a Jövedék vonatkozó szabályai is megengednek — az őszi istállótrágyázás, vagy őszi zöldtrágyázás. Az istállótrágyának tavaszi alkalmazását, nemkülönben zöldtrágya növényeknek tavaszi alászántását a Jövedék tilalmazza. A szerves trágyákkal azonban a legtöbb esetben megközelítőleg sem tudjuk kielégíteni azokat az igényeket, melyeket a dohány felvehető tápanyag-készlettel szemben támaszt. Az ősszel adott istállótrágya többnyire teljes mértékben biztosítja a dohány foszfor- és nitrogén-szükségletét. Az ősszel alászántott zöldtrágya pedig minden körülmények között biztosítja a dohány nitrogén-szükségletét s mellette foszfor adagolásáról is csak akkor kell gondoskodnunk, ha e tekintetben megállapithatólag hiány mutatkozik. Ha azonban az őszi istálló-, vagy zöldtrágyázás bármily okból elmaradt, ugy a nitrogén- és foszforigényes talajokon ezen tápanyagokat műtrágyákkal juttatjuk a dohánynak tavasszal, igy pl. Péti sóval és Superfoszfáttal. Ez esetben azonban nélkülöznünk kell a szerves trágyák biológiai hatásából származó előnyöket. Másként áll a helyzet a kálival. A dohány egyike a legkáliigényesebb növényeknek- Ennek ismerete annyival is inkább fontos, mert a terméthozam nagysága igen sok esetben atlól függ, hogy van-e a talajban annyi felvehető kálium, hogy a növény a többi rendelkezésre álló tápanyagokot is kellőképpen kihasználhassa. Más szóval: igen sok esetben a kálium lévén a dohány igényei szempontjából minimumban a talajban, a természethozam emelkedésére ily esetekben csak kálitrágyázás segítségével számithatunk. De nemcsak a terméshozam alakulása szempontjából fontos a káli, hanem sok tekintetben meghatározó tényezője a minőségnek is. Ez a magyarázata annak, hogy a németek dohánytermelésük minőségi megjavítása érdekében csak igen mérsékelt nitrogén és foszfor trágyázását engedélyeznek (30— 35 kgr. salétrom-műtrágya és cca 60 kgr. Superfoszfát kat. holdanként), ezzel szemben kénsavas káliumból kat. holdanként 200— 250 kgr. használatát írják elő. Meg kell említenem, hogy a német talajok nagyrésze kétségtelenül káliigényesebb is, mint a mi középkötött és kötött talajaink legnagyobb része, bár Doby vizsgálatai azt mutatják, hogy hazánkban is sokkal több a káliigényes talaj, mint azt a múltban gondoltuk. Annyit azonban kétségtelenül tanultunk a németektől, hogy kerülik a túlságos nitrogénbőséget, mert ez a leveleket durvává, vastaggá teszi s a foszfortrágyázásban is mértéket tartanak, mert a foszforbőség viszont az éghetőség rovására megy. Az azonban vitán felül áll, hogy a dohány a káliból veszi fel a legtöbbet s a káli hiányát sinyli meg legjobban, nemcsak a hozamban, hanem a minőségben is. A legtöbb esetben tehát kálitrágyázással emelhetjük a dohány terméshozamát, anélkül, hogy az a minőség rovására jmenne, sőt kálitrágyával ellensúlyozhatjuk az istálló-, illetőleg nitrogéntrágyák káros hatását s e réven érhetünk el jobb szineződést, jó égőképességet, azaz jobb minőséget, aminek ellenértéke a jobb osztályozásban kell, hogy mutatkozzék. Minderre, — nyiregyházi beszédjében gróf Bethlen Pál, a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke is rámutatott, amikor a következőket mondotta: ,Mi, mai modern gazdák, nagyon jól tudjuk, hogy a friss trágya árt a dohány minőségének, de azt is nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy csak néhány példát émlitsek, hogy pl. a homoki dohánynál egy legkésőbb október lig leszántott, holdanként legfeljebb 100—120 q érett istállótrágyától. vagy |pl. egy kevés, de okosan és szakszerűen alkalmazott kálitrágyától ne féltsük ezt a növényt, ezektől nem lesz a dohánynak semmi panasza, semmi bántódása. Ezek a dolgok csak egészségére válnak annak a dohánynövénynek." De ugyancsak Bethlen Pál gróf mutatott reá arra, hogy bár a jövedék eladatlan dohánykészlete az utóbbi időben örvendetesen apadt, mégis még mindig cca 6000 vagon készlet van a nyakunkon. Ugyancsak Bethlen Pál gróf mutatott reá arra, hogy olyan dohányt kell termelni, amilyen dohány értékesíthető is. A dohánytermelés minőségi fejlesztésének egyik utja, amint a fentebb Jelőadottakból kitűnik, a dohánynövény megfelelő tápanyag ellátás kulcsa többnyire a káli. Éppen ezért a káli trágyázással kapcsolatban szem előtt tartandóknak kívánom a következőkben a figyelmet még felhívni. Nálunk kálitrágyaként fő'cg a 40 százalékos kálisó ós a kénsavas kálium jönnek számítása. A 40 százalékos kálisó azonban klórtartalma miatt csak ősszel, de legkésőbb télen szórható ki, mert tavaszi kiszórás esetén a klőrvegyületek nem mosódnak le idejében az altalajba, illetőleg altalajvizbe, s ez nemcsak a dohány minőségére lesz igen káros hatással (éghetőség), hanem emellett a hozamot is csökkentheti. Ha tehát 40 százalékos kálisóval kívánjuk a dohány káliszükségletét fedezni, ugy azt feltétlenül késő ősszel kell a termelésre kijelölt táblára kiszórnunk.) Ezzel szemben a kénsavas kálium tavasszal is alkalmazható a dohány alá. ^Sajnos, drágább, mint a 40 százalékos kálisó, de aki etmulasztotta legkésőbb február közepéig a 40 százalékos kálisó alkalmazását, annak mégis ehhez kell folyamodnia, ha a kálitrágyázás előnyei dohánytermelésében megállapítani kivánja. Az alkalmazandó kénsavas káli meneyiségét illetőleg tájékozásul megemlitem, hogy 100—120 kgr. a szokásos adag. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy az ilyen receptszerü megállapítás legtöbb esetben nem helytálló. Hogy a káliszükséglet mértékére nézve megbízható adalhoz jussunk, két utat kell választanunk. Az egyik metódus az, hogy táblánként különböző adagokkal beállított káli mütrágyázási kísérletekkel tapasztalati uton állapítjuk meg a rentabilitás szempontjából is legmegfelelőbb adagolandó mennyiséget. A másik metódus egyszerűbb, de csak tájékoztató adatokat szolgáltat. Az illetékes vegykisérleti állomás ugyanis talajvizsgálat alapján hozzávetőleges tájékoztatást tud nyújtani a szükséges kálimütrágyamennyiségre nézve. A kénsavas kálit a dohány kiültetése előtt szórjuk ki s hogy a tavaszi szántás talajszáritó hatását elkerüljük, csupán mélyen alá boronáljuk. Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. K. 8208—1935. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a folyó évi védhimlőoltásokat a városi tisztiorvosok a polgári leányiskola tornatermében május és junius hó vasárnapjain — pünkösd kivételével — fogják elvégezni. Felhívom az oltásra kötelezett gyermekek eltartóit, hogy gondozottjaikkal a jelzett helyen és időpontban okvetlenül jelenjenek meg. Nyíregyháza, 1935, április 4. Szohor Pál s. k. 3* polgármester. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HIRLAP"-BAN HIRDETŐ CÉGEKNÉL SZERZI BE SZÜKSÉGLETEIT iiprm hifdetéwi Jómegjelenésü legalább 4 középiskolát végzett keresztény fiatalember kereskedő gyakornoknak felvétetik. Cím a kiadóban. Gyümölcsfák szakszerű permetezését egész évre, vagy esetenként vállalom. Fapermetező gép naponkénti használatra kölcsönad. Nánáasy féregirtó, Kos8uth-utca 9. Apróhirdetések 10 szóig 30 fillér, minden további ss6 1 fillér, állást keresőknek 10 szóig 60 fillér, minden további szó 6 Hllét Vasúthoz közel 2 szoba-konyhás lakás irodáaak, vagy garzönlakásnak május l-re kiadó. — Madách-utca 16. 1512-10 Mindenes szakácsnőt hosszú bizonyítvánnyal felveszek. Cim az Ujságboltban. 123 Mtgbizható bejáró mindenes keresek hosszú bizonyítványokkal azonaalra. — Cim a kiadóban. Parketthez értő főzőmindenest keresek 15-ére. Pénzügyi palota I. emelet, 3. ajtó. 1326-3 A szerkesztésért felelős: Dr. O ARA Y GYULA A kiadásért felelős ; a Szabolcsi Hírlap Lapkiadó Betéti Társaság, Kováoh B. és Tártai kiadótulajdonos. Kéziratokat lifwn éraücA mag és natn achink Nyomatott a „Mwkw" nyomdába* Nyíregyházán, Beresényí-u. 3 sz.