Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)

1935-04-21 / 91-92. szám

(Triaaon 15.) mS április hé 21. 7 oldai. gának a férfit. Virágné mielőtt ügyével a legfelsőbb biróság is foglalkozott volna, megőrült és az elmegyógyintézetbe fejezte be éle­tét. A földi igazságszolgáltatás Ítéletét elvégezte felette a sors. A másik halálos ítéletet a kö­zelmúltban kértem Filipovszky Fü­löp Sándorra, aki egy vakkoldus vezetőjének a gyilkosa és rablója volt. Sorsa most már a felsőbb bíróságok kezében van. Mit érez az ügyész, amikor halált kér a vádlottra ? — Még a gondolatától is irtó­zom életet elvenni, amikor azt nem adhatunk. Azonban az ügyészt a tárgyalóteremben nem szenti­mentalizmus, nem érzelmek irá­nyítják, hanem a törvény rideg paragrafusa. Lukács ügyész mélyen elgon­dolkozva, még megjegyzi. ín a halálos ítéletnél különben sokkal súlyosabbnak tartom az életfogytiglani fegyházat. Halálos ítélet végrehajtásánál csak egyszer voltam jelen. Az em­det, de magam rőkönyödtem meg a legjobban, mikor a hadbíróság halálra ítélte. Ilyen sikerre nem számítottam. Meg is kértem a hadbiróságot, hogy a jövőben csak védőnek jelöljenek ki, kije­lentettem, hogy a jövőben nem kívánok ügyészi szerepet vállalni. — A másik esetem itt volt Nyiregyházán. Itt már hivatalból vádoltam egy rablógyilkost, akit a biróság halálra is ítélt. Az íté­letet néhai Illés Andor törvény­széki elnök, mint a tanács elnö­ke hirdette ki és nagyon jól em­lékszem, hogy hangja mennyire megcsuklott, mikor a büntetési tételhez ért. Elfogódott volt, pe­dig — mint később elmondotta — már több mint tíz halálbünte­tésnél volt szerepe. Én a vádlot­tat figyeltem és nem csekély meglepődéssel láttam, hogy az nem érezte át a meglepő­dést, ami bennünket elfogott, mert még a szeme sem rebbent meg a súlyos szóra. — Halálbüntetés végrehajtásá­lékezetes edelényi hármas gyilkos Regula Ede miskolci kivégzésénél. Ennek ügyében Ugyanis a főtár­gyaláson mint fiatal joggyakornok kisegítő jegyzői munkákat végez­tem. Dr. Borbély Miklós kir. ügyész: A halálbüntetés eltörlését „kezdjék a gyilkos urak". — Képromboláson kell kezde­nem. Az újságoknak ily esetek­ben állandó nagy cime : „Halált kért az ügyész!" leginkább az újságírói fantázia és a toll len­dületének szüleménye. Mert az ügyész vádbeszédében a „halál" szót nem ejti ki. — Egyébként két ízben voltam ügyésze halálos ítéletnek. Az egyik esetben csak „amatőr" vol­tam. 1917-ben volt ez a harcté­ren, amikor mint süldő jogászt rendeltek ki ügyésznek egy had­bírósági tárgyaláshoz. A vádlott román nemzetiségű katona volt, akit járőreink a két front között fogtak el akkor, amikor át akart szökni az oroszokhoz, .akik éppen a román határon ásták be magu­kat. Nagyon buta volt és reszke­tett a félelemtől. Teljes igyeke­zettel tartottam meg a vádbeizé­nál sohasem működtem közre. Törvényeink csak két esetben ismerik voltakép a halálbüntetést, a hűtlenség és gyilkosság esetei­ben. Szükséges rossz. De ma is áll, amit a francia parlamentben mondott az akkori igazságügymi­niszter, mikor az abolitionistákkal vitázott a halálbüntetés eltörlésé­ről : ,kezdjék a gyilkos urak!" ... Végül csak annyit: minden fog­lalkozásnak, hivatásnak megvan a maga szerepe. Mi ügyészek a közérdeket képviseljük és védjük. Ennek súlyos szava mellett nem számítanak az egyéni érzések. Dr. Paksy István kir. ügyész: A Klein Sándor ügyben feltételeztem, hogy a biró­ság nem ,fog halálos Íté­letet hozni. Dr. Paksy István Jkir. ügyészt a tárgyalóteremben egy főtárgya­lás szünetében szólaltattuk meg. — Halálos ítéletet olyan érte­lemben, hogy megjelöltem volna azt, mint kiszabandó büntetést, soha nem kértem és nem is fo­gok kérni, mert a büntetés meg­jelölése az ügyész részéről a bün­tető perrendtartás értelmében fe­lesleges. — Ezzel ellentétben más or­szágokban, mtnt például Német­ts Franciaországban az ügyész­nek nyilatkoznia kell az alkalma­zandó büntetés neme és tartama tekintetében is. Az bizonyos, hogy amikor az ügyész a gyil­kosság bűntettében való bűnös­ség megállapítását kéri, számol a halálos ítélet hozatalával is. Ilyet már én is kértem és pedig a nagy port felvert Klein Sándor­féle gyilkosság ügyében.* — Itt azonban feltételeztem azt, hogy ha a biróság a kért minő­sítést meg is állapítja, halálos ítéletet nesn fog hozni. — Amennyiben rákerül a sor, függetlenül benső érzéseimtől, kötelességemet, ugy az ilyen íté­let kérésénél, mint annak végre­hajtásánál, az akasztásnál telje­síteni fogom. — Őszintén kívánom azonban magamnak, hogy ilyen helyzetre ne kerüljön a sor. Megszólaltattunk több büntető fyj&a mÁsf­jogászt is, hogy mit mondanak a védők, azt külön cikkben közöl­jük majd. Liszt Ferenc 81 éves nyíregyházi tanítványa most adta élete utolsó koncertjét Newyorkban Biborné Epstein Karola hatalmas sikeréről nagy beszámolót közülnek az amerikai lapok Az Amerikai Magyar Népszava március 22-i száma van előttünk. Hatalmas cikk számol be arról a nagyszabású ünnepségről, ame­lyet a Pro Hungaria Nők Világ­szövetségének newyorki osztálya március 15-én rendezett. A lelkes ünnepély műsorából különösen megkap bennünket egy név, Bi­borné Epstein Karolináé. Biborné Epstein Karola ez a hófehérhaju matróna, aki ma a világmetropolis kőrengetegei kö­zött éli emlékekben és egy művészi mult gazdagságában — ittfelejtett életét, innen indult el tőlünk. Idevaló, a szabolcsi föld szülötte és alig van a régi generációból valaki, aki ne em­lékezne Biborné Epstein Karola Liazt Ferenc élő tanít­ványára. Epstein Karolának a leánya kinnt él Amerikában és ö vitte ki innen édesanyját, a Bocskai-utcai laká­sából, amely tele volt a hallha­tatlan emlékű Liszt Ferenc relik­viákkal. De ugyanezen a műso­ron szerepelt a magyar zenemű­vészet másik korban agg, de lé­lekben fiatal művésze a 84 éves Serly Lajos. Az újságcikk többek között ezt irja: A hófehérhaju rendkívül ked­ves külsejü Biborné Epstein Ka­rola zongorán játszotta „Hódolat Kossuth Lajos emlékének" cimü saját szerzeményét. Bámulatos erő és fiatalos lelkesedét szólt a zon­gorából és szárnyalt a hallgató szivek felé. Nyolcvan éves ez a drága, szép nagyasszony, de szo­rosan és elválaszthatatlanul a fia­lokhoz tartozik, nemcsak lelkese­désével, hanem állandó érdeklő­désével is. Nem szemléli az éle­tet, a fiatalok életét, hanem éli. Az ő élete a mai élet is. Nem maradt meg a múltban érdeklő­désével, hanem megy tovább előre együtt lépked a fiatalokkal. Ez a titka bámulatos, értékes szép fiatalságának. Az újságíró a nagysikerű elő­adás után meginterjúvolta a nép­szerű Linka nénit, aki könnyező szemekkel csak ennyit felelt: — Ez volt a hattyúdalom, töb­bé nem lépek nyilvánosság elé. Életem hátralevő idejét gondolat­ban az én édes Nyíregyházámon fogom tölteni, ahova fiatalságom, sikereim emlékei fűződnek. A nyír­egyházi temetőben vár egy sír­hely a nővérem sírja mellett. Hogy látom-e még egyszer az én édes nyiri városom, ezt nem t«­dom... LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HIRLAF'-BAN HIRDETÓ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK­SÉGLETEIT | Téli bundák nyári gondozását Szentm i klóssy jutányos áron vállalja. Róka-boák minden színben olcsó árban kaphatók Horthy Miklós-tér 6. szám. j

Next

/
Thumbnails
Contents