Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)
1935-03-10 / 58. szám
&{IXDECIIiIm1F IBr BWP1 iT IP Ifi 9 -Mai. pangott, igy a nagy súlyt jelentő ilyen áruknak forgalma minimális volt. A mezőgazdasági anyagok és az ipariak értéke, megközelítőleg és átlag, 2:15 körül lehetett, ami értékben szintén közel 50 százalékos passivitást mutat a „városközi külkereskedelemi" forgalomban, (Pontos számok nem állanak rendelkezésre. Ha mármost ezt vesszük szemügyre és még figyelembe vesszük a „városközti fizetési mérleg adatait is, akkor nem csodálkozhatunk, hogy Nyiregyháza élete mindinkább nyomorúságosabb kell hogy legyen, „világossá" lesz, hogy miért kell a világítással ,.spórolni", az, hogy miért nem folynak be az adók, miért nem tudnak az adósok kamatot fizetni, miért kell mindenütt „leépíteni", mind több embernek munkanélkülinek lenni, miért szaporodik az inségsegélyre szorulók száma, és igy tovább és igy tovább, miért hal ki a város, miért nem forgalmas a Sóstó, a Korona, az üzletekben az élet, szóval minden, ahová csak tekintünk. A polgármesteri jelentésnek 12 sora, ha meggondoljuk, igy vet fényt, mégpedig igen na gyon világos reflektorfényt arra a beszédre, amelyet ujonan megválaszott fiatal és széleslátásu polgármesterünk, Szohor Pal, a maga pregrammjaként elmondott és amelynek vezérfonala, a realitásoktól áthaiott, városgazdasági területen vonult végig Ugy van ! Ma a megélhetés anyagi gondjai kell, hogy elsősorban enyhülést találjanak, kikutatva az okokat, amelyek a gondterhes barázdákat rakják fel mély redőkben a város, az egyéb közületek, a magánosok és a dolgozni akarók homlokára, hogy az okok ismeretében a javitás utjai is kijelölhetők le gyenek. Néhány számadat és az ahoz fűződő logikus gondolkodás, mellőzhetetlen. Igaza van a polgármestesnek. Nem szabad modern városgazdasági elképzelni, a statisztika tükrének állandó szem előtt tartása nélkül. El kell készíteni a statisztikát min den vonalon, hogy a városi közületi anyagi gondok o^át felkutathassuk künn, a magántevékenység területén, ahonnan a bajok a közületre hatnak vissza. Olyan kölcsönösség áll fenn ezek között, hogy egyoldalú megoldás nem is lehetséges. Nem mosolyoghat a komolyan gondolkodó azon, ha „városi külkereskedelemről" beszélünk. Ez önként tolakszik a maga komolyságával minden gondol kodó elé, ezt nem látni, vagy látni nem akarni, egyenlő a város elsorvadásával. Gondolkodjunk rajta és cselekedjünk 1 MEGHÍVÓ. A Nagykállói Takarékpénztár Részvénytársaság 1935. március hó 21-én délután fél 4 órakor az intézet helyiségében tartandó XII. évi rendes közgyűlésére a tisztelt részvényeseket meghívjuk. Nagykálló, 1935. február 28. Az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Közgyűlési elnök választása. 2 Jegyzőkönyvvezető és 2 tagu hitelesítő bizottság választása. 3. Az igazgatóság és felfigyelőbizottság jelentésével, az 1934. évi zárszámadás beterjesztése és a mérleg megállapítása, 4. Határozathozatal a tiszta jövedelem felett. 5. Az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 6. Az alapszabály szerint kilépő két igazgatósági tag helyének betöliése. 7. Az alapszabály szerint kilépő egy felügyelő bizottsági tag helyének betöltese. 8. Az alapszabályok 4. §-ának módosítása. 9 A fel ügyelőbizottsági tagok tiszteletdijának megállapítása. A közgyűlésen szavazati joggal c«ak azon részvényes bir, aki a részvényét a közgyűlést megelőző legabbb 45 nappal nevére irattá és a közgyűlést megelőző köznap déli 12 órájáig a társaság pénztáránál le nem járt szelvénnyel együit letette. A részvényeket közpénztárak, vagy nyilvános számadásra ]kötelezett vállalatok által, a tulajdonos nevére kiállított letéti jegyek helyettesitik. A részvényesek szavazati jogukat személyesen vagy irá~ban felhatalmazott, szavazati joggal biró részvényes által gyakorolják. Az eredeti mérleg az intézet hivatalos helyiségében a közgyü lés napjáig a részvényesek á<tal meg'ek nthető. 1050 írógép javítás, alkatrész karbantartás SCHW ARTZ műszerész, Bethlen-u. 10. sz. Dr. Kerekes ház. MEGHÍVÓ. A Büdszentmihályi Takarékpénztár Részvénytársaság 1935. március 19-én délután 3 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. Részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az 1934. üzletévről szóló igazgatósági és fe!ü£yelő-bizott sági jelentések tárgyalása. 2. Az 1934. évről beterjesztett mérleg megállapítása, az 1934. évi nyereség, valamint a felmentvények megadása feletti határozat. 3. Az alapszabály 17. § ának módosítása a közgyűlési meghivó és tárgysorozat közzétételéről. 4. Szabályszerűen bejelentett nditványok tárgyalása. 5. Elnök által 3 jegyzőkönyvhitelesítő kijelölése. Az Igazgatóság. Jegyzet: A felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleg és jö vedelem kimutatás az igazgatóság és felügvelő bizottság jelentésével együtt 8 nappal a közgyűlés előtt az intézet helyiségében megtekinthető. Kivonat az alapszabályból: I Szavazati joggyakorláshoz meg I kívántatik, miszerint az illető részvénye a közgyűlés megnyi tásáig szelvényeiv-1 együtt az intézet pénztárába letéve legyen. MEGHÍVÓ. A Rakamazl Takarékpénztár Részvénytársaság 1935. évi március hó 20 án dél után 5 órakor Rakamazon saját helyiségében tartandó XXIV. évi rendes közgyűlésére melyre a t. részvényesek meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Közgyűlési elnök választása. 2. Jegyzőkönyvvezető és 3 tagu hitelesítő bizottság választása. 3. Igazgatósági jelentés a le folyt üzleti évről. 4. Az 1934 évi mérleg előterjesztése, annak megállapítása, ez zel kapcsolatosan a felügyelőbizottság jelentése. 5. Határozathozatal a tiszta jövedelem felett. Hentes és mészáros üzletemben mindennap frissen készült virstlit. mindennemű ízletes felvágottat szolgálok ki. Hentes és mészáros áruban csak elsőrendű árut bocsátok nb. vevőim rendelkezésére. Olcsó ár.k Előzékeny szolid kiszolgálás. ifi. Hegedűs András he n£* mészáro s KORONA-ÉPÜLET. TELEFON 347. 6. Az alapszabályok 31. §-a értelmében 3 igazgatósági tag választása. 7. Az alapszabályok 4. és 18. szakaszainak módosítása: 4. § A részvénytársaság hirdetményeinek kö/zététele. 18. § A közgyűlési meghivó és tárgysorozat közzétételei. 8. Az alapszabályok 19. §-a értelmében beadott esatleges indítványok. Kelt Rakamazon, 1934. feb. 26. Az Igazgatóság. Az alapszabályok 20. § a értelmében a közgyűlésen szavazati joggal csak azon részvényes bir, aki a részvényét a közgyűlést megelőző 3 nappal a társaság pénztáránál, vagy a Nyíregyházi Takarékpénztár-egyesületnél le nem járt szelvényeivel együtt letette. 1049 fi Chevra Kadisa 78. évi jelentése A nyíregyházi Chevra Kadisa izr szentegyl.t most adta ki 78. évi jelentését Ezen évről évre megjelenő fü'.et megnyugtató bzonyitéka annak, hogy az emberek szivében mi is él az emberszeretet, a jótékonyság erénye. Az egyesület szociális munkájának irányára az idézett prófétai mottó világit rá azonnal : „Nem egy Atyánk van-e minduyájunknak, nem egy Isten teremtett e bennünket, miért hűtlenkedik hát egyik testvér a másik ellen hogy megszegjük őseink szövetségét?" (Maleachi 2. 10 ) A jelentés részleteiből megállapítható, az elvek gyakorlása is. Az uj alapítványok létesítése, a lelkes, áldozatos nyomorenyhitő akciók, az ügyvivők odaadd, fáradtságot nem ismerő munkálkodása biztosítják a Chevra zajtalan, igaz emberi tevékenységét. A már negyven év óta a tisztikar élén álló Scbvartz Ede elnököt bensőséges ünneplésben részesítette a választmány 70 születésnapa alkalmából. Hogy a kegyelet ápolása elsőrendű feladatát képezi a Cbevráuak, az már a jelen és első lapjain olvasható, ahol megilletődött szavakkal emlékezik meg az elmúlt év halottairól, — kiemelve Ungár Lajos, Land >u Jakdb, Grósz Ignác, Práger Károly és Sarkadi Adolfné érdemeit. Részt vesz a város gyaszában is, melyet nagyérdemű polgármesterének Dr. Bencs Kálmánnak tragikus halála okozo t. Függelékül közli a jelentés Dr. Bernsteín Béla főrabb nak az 1934 évi kőz gyüiést megelőző Mentiszte eten tartott emiékbeszédét. Alapítványi emléknaptár és temetői rendszabályok zárják be a Fricdmann Bertalan jegyző ál tal szerkesztett jelentést. Fizessen elo a NylrvldékSzabolosl Hírlapra. E rzsébet Királyné-Szálló BUDAPEST, IV., EGYETEM-UTCA 5. SZÁM. (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye. 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházbari cigányzene. Leszállított árak 1 Az Erzsébet pince a főváros legszebb sörözője! Szabó Imre tulajdonos
