Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-07 / 55. szám

2. oldal. (Trianon 15.) u> 5 március hó 7 Mi mentheti meg Nyiregyházát ? n józan takarékosság, az állami segitség fokozása — mondotta Szohor Pál polgármester programmbeszédében Tegnap délben a választás eredményének kihirdetése után Szohor Pál polgármester nagy beszédet mondott, amelyben felölelte a város közönségét érdeklő legfontosabb kérdések egész komplexumát. A polgármester a következőket mondotta: Méltóságos Alispán Ur ! Tekintetes Képviselőtestület! Az első szavaim a hála szavai a tek. Képviselőtestülethez, azért az érdemen felüli megtisztelteié sért, amellyel engem Nyíregyháza város polgármesterévé megválasztani méltóztattak. Nyíregyháza város társadalmának minden rétege tudja, hogy én szerelmese vagyok ennek a városnak, hogy én másfél évtized óta szóval és Írásban, itt a hivatalban és künn az életben, mindenü t ennek a városnak szép jövendőjét hirdettem, hirdetem any nyira, ahogy ez a lelkemből sarjadzott ki, hirdettem ugy, hogy már szemrehányás is ért érte, de olyan szerelem lebegett előttem mindig ez iránt a város iránt, melynek szülötte vagyok, hogy én attól sohasem fogok tudni elszakadni. Ma a polgármesterség nem dicsőség, hanom nehéz küzdelem mely rea sági életi!] egyháza dalmi és A polgármesteri állás, tekintetes Képviselőtestület, nem dicsőség ma, hanem nehéz, erős kemény munka s az, akit a képviselőtestület bizalma a polgárme-teri székbe állított, legyen elkészülve, hogy hosszú évek során nem rendelkezik egy nyugodt pillanattal ' mert meg kell ki^denie a borzai ' gazdasági válsággal, j^czedett egész gazdakülönösen Nyirflv 'gazdasági, társakulturális életere is. Méltóztassék megengedni, hogy egy-két adatot kiragadjak a város helyzetéből, hogy jképét igyekezzek megrajzolni a képviselőtestületnek azoknak a nagy feladatoknak, amelyek megoldásra várnak. Nekünk 4,600 000 peigőt meghaladó adósságaink vannak, melyeknek terhei alatt kell nyögnünk. De ez még nem volna baj magában, a baj az, hogy bevételi hátralékunk 1,450000 pengő, a kiadási hátralékunk ,pedig 1,520.000 pengő, vagyis évi költségvetésünknek 70 százalékát kellene behajtanunk, hogy a mult évet fedezni tudjuk. Aki el tudja képzelni, hogy mit jelent ez a másfél millió [pengő hátrálék, me lyet ugyszóiván mindennap kö vetelnek a várostól, meg fogja érteni, hogy ez a polgármesterség nem dicsőség, hanem nagy, nehéz közdelem, szin e emberfeletti erőt és odaadát követel s amelyet én csak azért vállaltam, mert városomat mindenek fölött szeretem, s a bajok okát mindennél jobban ismerem. A bajok okai A bajok okai a világgazdasági válság és a mi speciális helyze tünk, mely országunk feldarabolása folytán reánk nehezedett. Nagy nehézségeket ró reánk az, hogy az államhatalom az évek során sok olyan terhet helyezett teánk, mint például a rendőrségi hozzájárulás és más egyéb terhek is, melyeket békében mindig az államhatalom végzett. s A' Egyes bevételi ágak, mint pál & ^^jisdául a borfogyasztási adó csökV tf V® ^ v , ienése. ^ ^Egyes bevételi forrásainkat nem <£> jj? jniiyeljük ki teljesen, mint pélk hu-fogyasztási adónal. >• s?' a* minden itt nyert fillér nem v ° ^jetg&t annyit, mint a jelzett más* / félmillió pengő hiány, mellyel meg kell küzdenünk. Nem fej lesztettünk ki olyan takarékossá got a múltban, melyet ki lehetett volna fejlesztenünk, de nem fejlesztettek ki más közületek sem, melyeknek a legmesszebb menő takarékosság a felada a. Ez a takarékosság, melyet végre kell hajtanunk, nem népszerűségi takarékosság lesz és nem nép szerűséget keres majd az a polgármester, aki igyekszik működésébe belevinni ezt a takarékosságot ott, ahol csak szabad és lehet. Mert bárhol egy fillért Iecsök: kenteni, ezer magánérdekbe és*

1 közgazdasági érdekbe ütközik s el vagyok készülve rá, hogy itt ellenzéket fogok találni azoknál a javaslatoknál, melyeket a város éidekeben véghezvinni javasolok. Hogy lehet segíteni a város bajain? Adósságaink mint mondottam 4,600.000 pengőt tesznek ki, a kiadási hátralékokkal együtt 6 millió 100 000 pengőt, de ezt a tartozást a hatalmas nagy kamatterhek teszik naggyá. Békében volt a városnak nagyobb adóssága, de arra évi kamatban a tőketörlesztéssel együtt 5 százalékot fizettünk, ma pedig 6 és fél százalék csak maga a kamat, s azt sem tudjuk megfizetni, azért nehezedik különösen nagy sulylyal reánk. Ezen kölcsönterhünk méltányos megváltoztatására min dent el kell követnünk. Hol van hát a segítség, tekintetes Képviselőtestület ? A segítséget önmagunkban és az államhatalomban kell keresnünk. Melyek volnának azok az utak, s hogyan fogunk tudni segíteni ? Mindenek előtt a legszigorúbb takarékossággal. Mi azt tartjuk, hogy mindenek előtt és mindenütt jelt kell látnunk a legnagyobb takarékosságnak, ugymondhatnám az ésszerű takaré kosságnak. Ennek a gondolatnak kell vezetnie minden lépésünket, mert a kivezető ut csak a takarékosság utján vezethet. Fokozhatók-e a város bevételei ? A második, ami talán nem hangzik elég jól a polgárság előtt a bevételeink fokozása, ami nem uj adónemek kitalálásában, hanem a meglevő bevételi ágak helyesebb kihasználásában kell, hogy megnyilvánuljon. A húsipar képezi egyik ilyen bevételi ágát a városnak, melyet kiépíteni óhajtok, mert itt olyan kihasználatlan területek, vannak, hogy megfelelő kiépítés mellett lehetségesnek tartom, hogy a polgármester esetleg le is szállíthatja az alaptételeket anélkül, hogy a bevételeink csökkennének. Es én azt gondolom, hogy nem lehetséges az, hogy egy bizonyos réteg viseljen súlyos terheket, ugyanakkor pedig egy másik kivonja magát a fizetés alól, olyan fizetés alól, ami alatt a másik nyög. Tehát utána nézünk, hol vannak ilyen területek, ahol a város biztosithatja bevételét. Tudnék még sokat mondani ilyen pildít, ahol hasonló eredményt érhetünk el. A következő lépés a költség vetés reális összeálitása és annak szigorú betartása. A költségvetés, ha irreális, nem lehet gazdálkodni, ha pedig nem tartju ségvetést, csaknőévn ány, amely odavezet, adási hátrálék ma pengő. a költa hia ki00 000 Helyezzük korszerű alapokra a város gazdái Végül meg kell említenem, hogy a város gazdálkodását korszerű alapokra kell helyezni. Azt értem ezen, hogy a város életében addig nem volt szokás a különböző bevételek és kiadások pon os sta tisztikai kimutatása, ami Jvolt az elmúlt években, mitkell kiepitenünk, mit kell megszüntetnünk, amint ezt épen a közelmúlt napokban a városok kongresszusának egy nagyszerű előadása keretében olvashattuk, s amit nekünk is meg kell valósítanunk," mert tudnunk kell nemcsak, hogyan működnek egyes ágazatok más városokban, hanem saját városunkban is össze kell hasonlítanunk a jelent az elmúlt évekkel és viszont, hogy a kellő és szükséges változtatásokat eszközölhessük. Ezek volnának azok a segítségek, melyeket önmagunkban kell elvégeznünk. Nagyobb állami támogatásra van szükségünk A másik segítség az államhatalom, mely kell, hogy rendet teremtsen a város életében. Az első, amit az államhatalomtól kérünk, hogy vegye le vállainkról azokat a terheket, melyeket a városra rótt, mint például a rendőrségi hozzájárulást, mely sohasem volt városi feladat. Rendeznünk kell az állammal a laktanya ügyeket is. 'Béke időben százezer korona bevétele volt a városnak a laktanyák bérebői, most pedig nincs jegy fillér sem, sőt ugy áll a dolog, hogy még a laktanyák adóját is nekünk kell agyobb s/.ükegyházán semmi, mi] nincs, ellenben kirótl nyák után az összeá lékokat. Ami békébe! viszonyok kö'ött bizl pengő bevételt jelentet! jelent semmit. Az inségenyhitésnéM állami támogatásra volí ségünk. Aki tudja micsoda rettenetesen nehéz ennek a kötelességünknek eleget tenni, ha kz ínségesek hatalmas táborát fijí.y^i&jib; vesszük és látjuk, ho>y "azoknak száma állandóan növekedik, mert folyton többen és többen vannak, akik kényszerülnek azt igénybe venni s szinte köztudatba ment, általános nézetté vált, hogy nemcsak a munkaképteleneken, haVAROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ Szerdától vasárnapig Budapesttel egyidöben Premier szerdán saja Mindnyájunk életének része az a mult, mely e film varázstükrében életre kel Előadások hétköznap 5, 7 és 9, vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. A

z OMÍK pasztőrözött TER-VfVJ Naponként friss megbízható. és teljesen nem a munkaképeseken is, mert munkát kapni nem képesek, rajtuk a közületeknek kell segíteni. 140,000 pengőt kapott"az idén erre a célra Nyíregyháza, közbe kell járnunk, hogy ezt az összeget eme jék fel s Nyíregyháza városát jobban támogassák. Legfájdalmasabb a forgalmi adó kérdése. 1928 ban a város forgalmi adó részesedése 210.000 pengő volt, 1935 ben pedig 10.000 pengő. Az állami köitségvet- sben azt tapasztal jék, hogy 1928 ban az állam 114 milliót, 1935 ben pedig 92 millió, a csökkenés tehát 20 százalék, ugyanakkor pedig Nyíregyházának 95 százalékkal csökkent a forgalmiadó részesedése 7 év előtt még 210,000 pengő, az idén pedig 10000 pengő várható 1 Nem lehet egy varos életét fenntartani, ha az átengedett javadalmak ilyen mértékben szállnak le. A minisztériumban (Folytatása a 6-ik oldalon.)