Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-14 / 37. szám

Ara 10 fillét, Nylrgyháza, 1935 február 14 # •• r (Trianon 15.) ,„. é„ olja m, 37 (6M) Má m. * LSUtOVtök §*ef-k3S>tő8ég éi kiadóhivatal Bethlen-u. 1. *«i*>tak&réki csekkHsám 47139= Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * n védelem kiépítése Debrecenben mozgalmat indítottak, amelynek értel­mében átiratban kérik a tör­vényhatóságokat, vármegyé­ket, városokat hasonló ál­lásfoglalásra. A mozgalom célja a magyar légvédelem megszervezése. Előadásokat tartottak, ahol megvilágítot­ták a csonka ország polgá­rainak döbbenetes helyzetét. Védtelenek vagyunk a kö­rülöttünk hemzsegő ellenség gyűrűjében. Nekünk néhány kereskedelmi repülőgépünk vari csupán, a cseheknek, oláhoknak, szerbeknek két­ezernél több. Háborús kon­fliktus esetén az első órák­ban temetővé változtathat­ják pusztiló gázbombáikkal a magyar városokat és fel sem sorakozhatnánk a vé­delemre, máris legyőzöttek volnánk. Ez nem félelem, ez a rideg számok beszéde. Nincs más hátra, mint a védekezés. Fel kell szerelni a polgárságot a gázharc el­viselésére. Ügy kell beren­dezni a lakásokat, hogy légi háború esetén védelmet nyújtsanak. A«külföldön már igy is építkeznek. Magának a városoknak kell megkez­deni az akciót, amint a vi­lágításról, a vízellátásról köz­müvek gondoskodnak, a légi támadások elhárításáról is a közmüvekkel kell gondos­kodnia a közületeknek. Na­gyon okos, előrelátó a deb­receniek mozgalma és két­ségtelen, hogy országos he­lyesléssel találkozik. A másik fontos kérdés az általános védkötelezettség kérdése. Már Lengyelország nyíltan állást foglal a ma­gyar védkötelezettség lehe­tősége mellett. Németország után, amelynek védelmében uj döntés küszöbén állunk, megváltoznak a trianoni szer­ződés rendelkezései is. A Duna völgyének erőviszo­nyai megváltoznak, a kis­antant politikájának is fron­tot kell majd változtatni. Abesszínia nem akar elégtételt szolgáltatni Párisból jelentik. Francia hiva­talos ;körök remélik, hogy az olasz—abesszíniai konfliktust si­kerül háború nélkül megúszni. Franciaország határozottan Olasz­ország mellett áll a konfliktus kérdésében s bizonyos aggoda­lommal ; kiséri a fejleményeket. Remélik, hogy Olaszország mér­séklete elsimítja a háborús ve­szélyt, ami Olaszország pénzügyi " helyzetére katasztrófális hatású lehetne, sőt megingathatná a Bal­kán államok pénzügyi helyzetét is. Rómában is megerősítik azt a hirt, hogy Mussolini ellensége a háborúnak s csak a végszükség esetén döntene a háború mellett. Ezzel a magatartással szemben viszont Abesszínia nem akar elég­tételt szolgáltatni Olaszországnak, mert véleménye szerint semmiféle sértést sem követett el. Az abesz­sziniai kormány felfogásával szem­ben a király hajlandó volna az ügyet a Népszövetség döntése alá bocsátani. A tengerbe zuhant és elmerült Amerika legnagyobb hadiléghajója Newyorkból jelentik. San Fran­ciscótól körülbelül 160 kilométer­nyire a tengerbe zuhant a Macon nevü amerikai óriási léghajó. A léghajó a haditengerészet gyakor­latán vett részt. A katasztrófát a rossz látási viszonyok s a tenger feiett dühöngő erős szél okozta. A vihar a magassági kormányt le­tépte, a léghajó orra felemelkedett s a következő percben az óriási hajótest farával a vizbe zuhant. A léghajó 83 főnyi személyze­téből 81-et sikerült megmenteni. A Macon az Acron testvérhajója volt, amely tudvalevőleg 1933-ban hasonló körülmények között pusz­tult el. A Macon hadiléghajó 235 mé­ter hosszú gép volt, 950 kilo­méter hosszú utat tudott tenni egyfolytában. Először azt hitték, hogy robba­nás okozta a katasztrófát s csak mikor a kapitányt is kiemelték a tengerből, derült ki, hogy a ma­gassági kormány hibájából kelet­kezett a katasztrófa. A halottak közül az egyik a rádióstiszt, aki a katasztrófa pil­lanatában 40 méter magasból a tengerbe ugrott s elmerült, a má­sik áldozat pedig egy katona, aki nem tudott idejekorán elmene­külni s a léghajóval együtt me­rült el a hullámsirban. A léghajó 4 és fél millió dol­lárba került. A világ legnagyobb léghajója volt, sokkal nagyobb, mint a Zeppelinek. Amerikában őszinte megdöbbenést okozott a katasztrófa. Szerbiában még nincs nyngalom A Manchester Guardian hosszú cikk keretében foglalkozik a ju­goszláv állapotokkal 9 megálla­pítja, hogy a horvátok és a szer­bek között még nem jött létre a béke. Előfizetés í hóra 2-50 P, Negyedévre 7 50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény i I ll'HIP.ll" IlIlM A minisztereinek holnap mond beszédet Illetékes helyen nyert értesülé­sünk szerint Gömbös Gyula mi­niszterelnök holnap, csütöltökön este fél 9 órai kezdettel mondja el nagy beszédét a rádióban. A beszéd elé nagy várakozással te­kint a politikai világ. A beszéd egy órán át tart. Betemetett egy házat a hófúvás A zemplénmegyei Ricse község határában egyedül áll Szabó Ist­ván gazdálkodó háza. A hófúvás annyira betemette a házat, hogy lakói csak a kéményen át tudták elhagyni. A veszedelemre figyel­mesek lettek a közeli tanyák la­kói s nagy erőfeszítés árán 50 méter hosszú alagutat vágtak a kemény hóban a házig s ezzel si­került a biztos pusztulás előtt áíló családot megmenteni. A kultuszminiszter Rómába utazott Hóman Bálint kultuszminiszter ma délután Rómába utazott, hogy aláirja az olasz-magyar kulturális szerződést. A Borbély Maczky—Eckhardt párbaj epilógusa Borbély Maczky Emil, Borsod­vármegye főispánja az elmúlt év­ben kardpárbajt vivott Eckhardt Tiborral. A párbajban mindketten megsebesültek. Most vonta fele­lősségre a főispánt a budapesti büntetőtörvényszék párbajvétség cimen s két napi államfogházra itélte. Időjárás Délnyugati, nyugati szél, 'nyu­gaton és északon kisebb havazás várhaló. A hőmérséklet az Alföl­dön, északon és nyugaton, to­vábbá a hegyekben mérséklődik. A magyar katonanemzet, nem szabad megtagadni tőle, hogy ősi hagyományait mel­lőzve tengesse életét. A had­seregnek nagy népnevelő kihatása van, amelyet ma magyar szellemben, nemzeti céloktól vezettetve végez és az egész nép műveltségének fokozását várhatjuk a véd­kötelezettség engedélyezé­sétől. Mi hálásak vagyunk len­gyel barátainknak, hogy ezt a kérdést Jilyen határozott­sággal felvetették. Nem aka­runk támadni, de a véde­lem elemi jogáról nem mond­hatunk le. Trianon tilalmát, mint szuette tilalomfát, ki­kezdte az idő. „Ütve átal­utnál egy csekély halomba", fáradtan és unottan áll. Az őrök, akik vigyáznak szi­lárdságára, épségére, szigorú tilalom voltára, már maguk sem hisznek magukban. Na­gyokat riogatnak, nagyokat mondanak, revizióellenes csetepatékat rendeznek, de ez mind ugy fest, mint a sötétben fütyörészés, a féle­lem bátor álszinü jele. Sürögnek-forognak a bal­káni konferenciázás bábjá­tékosai, de passzivitásuk mind nyilvánvalóbb. Nekünk az aktiv élet kell, mi küz­deni és győzni akarunk. Törődjünk védelmünkkel, követeljünk a fegyverkezés szabadságát, Életet követe­lünk vele, az élethez pedig joga van mindenkinek, aki élőnek született, de különö­sen joga van egy ezereszten­dős nemzetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents