Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-09 / 33. szám

(Trianon 15 ) i'9<5. február hó 9. 3 oldal. ii

; \ gondolat, hanem a magyar erők összefogását, minden magyar boldogulását kívánja előmozdítani - hangoztatta vitéz Elekes Gáfcar vármegyei titkár, a szabolcsi szervezetek megteremtője Az uj idők uj eszméit hirdető négy napos vidéki út harmadik napján Tiszabercel, Gáva és Vencsellő községeket kereste fel Mikecz Ödön dr. főispán a Nemzeti Egység szabolcsvármegyei elnöke, Köllő Gábor központi kiküldött, v. Elekes Qábor vm. titkár és Lipthay László köizeti elnök. Az első gyűlést Tiszabercelen tartották meg hatalmas érdeklődés mellett. A gyűlésre érkező vendégeket Bihari Sándor üdvözölte, akik zugó éljenzés közben vonultak be a gyűlés színhelyére. A gyűlésen ott láttuk vitéz Mi kó Bertalan főszolgabírót Dr. Benyó Bertalan szolgabírót, Urbancsik Ernő dr, körzeti titkárt, Csavniczky István rk. plébánost, Korócz László ref. lelkészt, Oláh Ká roly paszabi ref. lelkészt, Dr. Veress Sándor paszabi főjegyzőt, Liszkai József főbírót, Kiss József paszabi főbírót, v. Tarr Mihály közs. titkárt, Dr. Belicza József ügyvédet. A gyűlést Németh Gusztáv elnök nyitotta meg, majd Mikecz Ödön dr. vármegyei elnök mondott nagy hatást keltő beszédet. Beszéde során bejelentette, hogy a berceliek régi kívánsága, hogy a temető felé vezető utat kikövezzék. teljesedésbe ment, mert a munkálatokat az inségmunka alap terhére rövidesen megkezdik. Köllő Gábor több mint egy órás beszédben mutatott rá az ország politikai és gazdasági helyzetére, majd beszédét a vezér szavaival fejezte be. — Bajban van a nemzet, tehát egy táborba hivők mindenkit vallás felekezet és társadalmi különb ség nélkül, aki a nemzetért akar küzdeni, dolgozni. A vezér nevének említésénél percekig zúgott a taps, az éljen. Vitéz Elekes Gábor tartolt azután a nagy nemzeti összefogásról beszédet. Ne feledje el senki—mondotta, hogy a Nemzeti Egység nem pártpolitikai gondolat, nem szétválasztó gondolat, hanem a magyar erők egybe fogását s az egybefogás után minden magyar boldogulását kívánja előmozdítani. A gyűlés után a főispán és kísérete meghallgatta az egyes emberek ügyes bajos dolgait, aztán tovább indultak Vencsellőre. I Vencsellon ezer ember ajkán hangzott íel a Nemzeti Egység indulója Amikor a vendégek megérkeztek a község elöljárósága élén Uray György főjegyző üdvözölte Dr. Mikecz Ödön főispánt. Dél felé járt az idő, amikor a gyűlést Szummer Mihály közs. főbiró elnök megnyitotta. A többsEáz főnyi közönség sorában ott láttuk Ko vács István róm, kat. Pintér And rás gör. kat. espereseket, Orosz Tamás ref. lelkészt, Scholtez Osz kár malomlulajdonost. A gyűlés során Dr. Mikecz Ödön főispán, vármegyei elnök, Köllő Gábor és vitéz Elekes Gábor szólallak fel. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt gyűlés végén ezer ember ajkán oangzott fel a. Nemzeti Egység indulója. A gyűlést a községházán társas ebéd Mvette, amelynek során Kocsis István róm. kat esperes, Orosz Tamás ref. lelkész, Dr. Mikecz Ödön főispán, Pintér Andor, Köllő Gábor és Elekes Gábor szólaltak fel. Kozma Gábor gazda hazafias szellemre inspiráló versét adta elő. Losonczy Dénes a központból kisüldött szinész, Kozma Andor „Karthagó* cimü versét szavalta el nagy tetszést aratva. Szüntesse meg a magyarok Istene a széthúzás átkát Délután 4 órakor Gáván tartottak gyűlést. A vendégeket Vatturális feladatáról beszélt. Dörgő tapsok kíséretében fejezte be meggyőző erejű előadását azzal, hogy szüntesse meg a magyarok Istene a sz thuzás átkát. Losonczy Dénes és felesége sok derűt keltettek kis jelenetükA

2 OMTK pasztőrözött TER-VRJ Naponként friss és teljesen megbízható. ÉBHHHBÍSMBI ben. A gyűlésről jól sikerült fényképfelvételeket készített Elek József p. ü. tisztviselő, aki a túrán a fotoriporteri szerepet töltötte be. Éjfél felé járt az idő, amikor a propaganda ut lelkesedéstől fáradhatatlan kiküldöttjei visszaérkeztek Nyíregyházára. Eber Antal dr. a tavaszi építőmunka megindításáért tay Sándor főjegyző üdvözölte, utána pedig a nagyfelkészültséggel betanított ref. dalárda énekelte el a Nemzeti Egység indulóját Térjék József karnagy vezénylete melfett. A gyűlést ifj Bácskái János elnöki megnyitója vezette be, majd Dr. Mikecz Ödön főispán, vármegyei elnök, Köllő Gábor í és vitéz Elekes Gábor tartottak I beszédet. A gyűlést műsoros előadás követte, amelyen ott láttuk Mikó Bertalan főszolgabírót, Kai la Zsigmond h. főszolgabírót, Kastally Dezső közs. titkárt, Baráth Imre ref. félkészt, Gyarmalhy Béla jegyzőt, Bujdosó Pál főállatervost, Szunner István közs. főbirét, Dr. Kalló Sándort járásorvost. A nagyszerűen sikerült műsor szereplői Rozgonyi Lajos, Egri Borbála. Sándor János, Bakó Jolánka, Mihalcsik Etelka, Deák Ilona, Kovács Géza, Harankó Ferenc és Bakó Sándor voltak. A ref. dalárda jobb énekszámokat adott elő. Köllő Gábor a magyar falu kulA Vállalkozók Lapja megszólaltatott több törvényhozót és nyilatkozatukat kérte a tavaszi építőipari munkameginditásáról. A képviselők sorában Nyíregyházán különös érdeklődésre tarthat számot Éber Antal dr-nak, Nyíregyháza országgyűlési képviselőjének nyilatkozata, aki a következőket mondotta: — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaia részletes felterjesztésben fordult a kormányhoz, amelyben azt kivánta, hogy a mult évi tatarozási rendeletnek azok a változtatásai, amelyek az uj rendeletben foglaltatnak, semmisittessenek meg, vagyis, hogy a tatarozási adókedvezményt változatlanul ugy tartsák fenn, mint ahogy a mult évben is érvényben volt. Ez azt jelenti tehát, hogy a beépített összegnek nem 40—50 százaléka, hanem az eredeti 60 százaléka térüljön vissza négy év alatt. És hogy azok az ujabb teehnikai nehezítések, amelyek az uj rendeletben foglaltatnak, töröltessenek. A mi álláspontunk az, hogy ha már az uj bérházak építését a nemzeti töke kimélése szempontjából nem részesitik a régi méretű adókedvezményekben, akkor viszont a házátalakitást és a tatarozást, mint az épitőiparágnak úgyszólván egyedüli foglalkoztatását, változatlanul fenn kell tartani. — Ha a mult évben valóban oly mértékben követtek volna el visszaéléseket, mint azt a pénzügyminisztérium állítja, abban az esetben természetesen gondoskodni kell arról, hogy az átalakítási munkálatok folyamata alatt megfelelő ellenőrzés történjék, de ez nem lehet ok arra, hogy az építőipar egyetlen munkaalkalmát is beszüntessük. Ellenkezőleg, a kamaránk külön előterjesztéssel 'élt a szállodai átalakítások és ta. tarozások adókedvezményeiről is és ezt is sürgetni fogjuk ugy munkaalkalom nyujjása, mint idegenforgalmi szempontból. Magyarország éSete számokban Az országos statisztikai hivatal zsebkönyve most jelent meg Magyarország 1933. évi adatairól. A zseDkőnyv szerint 1933 ban 2334 autó- és motorkerékpár baleset volt az országban. Más jármüvek 2700 balesetet okoztak. Ebből a vasúti balesetek száma 440 volt, 140 embert gázolt a vonat halálra. Igen sokan dobták el maguktól az életet 1933-ban, összesen 5813-an. A legtöbben a huszadik és huszonegyedik életévük között. Érdekes, hogy a 70 évnél idő sebbek közül is 467-en lettek öngyilkosok. Az összes öngyilkosok még igy is csak 2 2 százalékát teszik az elhunytaknak, amelyeknek a száma 129.913 volt. Eb««99099»8»l09»60«eM»tlM»9(9a9l}0M»0MSC««»MI»« " Február 9—12-ig Szombattól keddig * fURRNIR I FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Csillag ragyog az égen...§ Josef Schmidt egyetlen szenzációs filmje. Ma utolsó nap Poklokon keresztül 999999999909999K99999999999999999999999999999 bői 67.206 volt a férfi és 62.707 a nők száma. 1429 volt az olyan birtok, amelynek nagysága 500-tól 1000 holdig terjedt. 657 birtok nagyobb ezer holdnál, de nem éri el a kétezer holdat, míg az ennél nagyobb, de az ötezer holdnál kisebb birtokok száma 3740. A gyári munkások száma négyezerrel csökkent, míg a munkásnők száma ötezerrel emelkedett. Tiz évvel ezelőtt 5965 autó és motorkerékpár volt az országban, mig 1934. októberében 24.095 a motoros jármüvek száma, úgyhogy átlag az ország 367 lakosára jutott egy-egy autó, vagy motorkerékpár. Az elmúlt év november végén 335.748 rádióelőfizető volt, mig egy évvel ezelőtt hétezerrel keve sebb volt a rádiózók száma az országban. Liszt raktárkönyv kapható lapunk kiadóhivatalában.