Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-22 / 44. szám

(Trianon 15 ) ^5. február ho 22. 3 o m. II bosszú és gyűlölet lázadt fel a szellem és gondolat ellen — mondotta a forradalom és a vörösuralom emlékét felidéző előadásán dr. Borbély Miklós a Frontharcosok összejövetelén Kedden délután hat órakor a harcterek volt hősei, a Fronthar­cos bajtársak tartották meg össze jövetelüket az Ipartestületi szék­ház nagytermében, hogy az együtt­érzés nagy eszmei gondolatában tegyenek hitet a bajtársi szellem röl. A frontharcosok hatalmas táborán kivül ott láttuk a had­sereg tisztikarának küldöttségét, amelyben képviselve volt minden fegyvernem. Az összejövetelt Putnoky Ist­ván ny. ezredes, a Frontharcos Szövetség nyíregyházi csoportjá­nak elnöke nyitotta meg. Gondo latokban gazdag beszédében rá­mutatott a frontharcosok hivatá­sára, amelynek alapfeltétele az összetartozaridóság ápolása, ami­nek vérszerződését a világhábo­rúban kötötték. A harctéri bajtársi szeretet szent érzése hozza min­dig össze a frzntharcosokat, akik a revízióért és a feltámadásért küzdenek, de küzdenek azért is, hogy a harctéren szerzett jogokat elismerjék. Meleg szavakban üd­vözölte a hadsereg j küldötteit, akik ezzel is a Frontharcosokkal való együttérzésüket akarják ki­fejezésre juttatni. Inotai nyug. őrnagy vezetőtiszt a Szövetség aktuális ügyeit is­mertette, majd utána hatalmas tapsok között emelkedett szólásra, az összejövetel előadója, Dr. Bor­bély Miklós kir. ügyész, a harc­tereket járt kiváló író, hogy meg­tartsa előadását a forradalmi idők és a vörös rémnapok emlékeiből. A legutóbbi kommunista főtár­gyalás ugy hatott ránk, mintha kisértetek és lidércek elevenedtek volna {meg, mondotta. Ezek az idők már történelemmé kövültek, de azért szükséges vele foglal­kozni, hogy emlékezzünk, emlé­keztessünk és okuljunk belőle. Ezután szinte filmszerűen pe­regtek le előttünk az események dátumai, mint valami döbbenetes mementó emelkednek ki a többi hétköznapok sorából. Foglalkozott a háború elvesztésével, a zöld káderekkel és a sajtó uszítások­kal és felidézte azt a magyar sorsot megpecsételő eseményt, amikor 1918. október 17-én Tisza István a magyar parlamentben bejelentette, hogy elvesztettük a háborút. Ami ezután következett, a ma­gyarság történetének leggyászo­sabb napjai. Károlyi gróf meg­alakítja a Nemzeti Tanácsot és igy érkeztünk el az őszirózsás november elsejei forradalomhoz. Az eszeveszett forradalmi mámor­ban egy fegyver dörrent, amely kioltotta minden idők legnagyobb államférfiénak az életét, gróf Tisza Istvánnak az életét, akiről már csak később derült ki, hogy ő volt mindvégig a háború legna­gyobb ellenzője. A forradalom nem akart kato­nát látni, még a háború hőseit sem és ezzel a nemzet helyett a nemzetiségeknek játszott a ke­zére. Károlyi gróf a nemzet akkori gyengeségének volt a megszemélyesítője. November 17-én aztán végleg bekövetkezett a nemzet tragédi­ája. Azt a nemzetet, melynek ka­tonái ellenséges földeken arattak diadalokat a románok, csehek és szerb martalócok hada lepte el. Ettől kezdve a nemzet tovább süllyedt azon a lejtőn, ahol már nem volt megállás. A gyűjtőfog­ház kiszabadult kommunistái ki­kiáltották a tanácsköztársaságot, amelynek rémríapjait annak az 590 embernek az emléke hirdeti még ma is, akiknek bitófa járt ki magyarságukért. De sok száz azoknak az áldozatoknak a száma is, akik kétségbeesésükben önké­nyesen rohantak a halálba és in­kább öngyilkosok lettek, semhogy a rájuk váró borzalmakat elszen­vedjék. Ez az uralom hirdette az egyenlőséget és szabadságot és éppen ez volt az, amely olyan gálád módon sárba tiporta azt, amilyenre még a világtörténe­lemben nem volt példa. Ehelyett uralomra jutott, a magántulajdon megtagadása, a szabadrablás, ami­ből az akasztófák erdeje sarjad­zott ki. A bosszú és gyűlölet lá­zadt fel a szellem és gondolat ellen. Ennek az útnak lett a vége Trianon. És mi volt mindennek az oka ? — tette fel a nagy kérdést, — amelyre a választ mindjárt meg­adta : Hiányzott az^áldozatos nem­zeti érzés. Elfelejtettük, ha mi nem törődünk magunkkal, nincs aki törődjön velünk. A magyar élet mindég az volt, hogy egyik kézzel az ekét, a másik kézzel a kardot kellett fogni. És mi kiej­tettük a kardot, nem gondolva azzal a felelősséggel, amivel a jövő generációnak tartozunk. Ha akkor nem dobjuk el a fegyvert, nem lenne csonka haza, nem lenne Trianon, aminek természet­szerű következménye a gazdasági válság, a nyomor. Az elvesztett területeket nem fogják nekünk küzdelem nélkül visszaadni. Ellenségeink reszket­nek a leszámolás'ól, mert érzik, tudják, hogy a nemzet a sok vi­szontagság után megtalálja ön­magát. Aaért van szükség az egymás megbecsülésére, az egy­más megértésére és a fronthar­cosok erényeinek ápolására, hogy a vörösuralom rémnapjai, örökkön élő emlék maradjon csak. Befejezésül azt kivánja : bár te­lítené meg a magyar közéletet az a fegyelem, bajtársiasság, együtt­érzés és egyetakarás, mely annak idején a lövészárokban és rajvo­nalban társadalmi és egyéb kü­lönbség nélkül ugy összeforrasz­tott bennünket. Dr. Borbély Miklós több mint egy érán át tartó előadását 'ha­talmas tapssal köszöntötte a hall­gatóság és az előadásért Putnoky István mondott köszönetet. Ezzel a nagysikerű összejövetel véget ért, amelyet minden hónapban megismételnek. Két ibrányi kisgyermek borzalmas füsthalála A nyomor sokszor láthatatla­nul szedi a maga áldozatát, kü­lönösen a gyermekek sorából, kiknek a szüleit elszólítja az ott­honból a kenyérkeresés gondja és a magára hagyott gyerekek körül ott settenkedik a sokszor életet pusztító veszedelmek réme. Tegnap Ibrányból kaptunk je­lentést egy megdöbbentő gyer­mektragédiáról. Márton Ferenc napszámos két kis gyermeke az ötéves Ferení és a hároméves Erzsébet ma­gára gyújtotta az ágyat és a füsttől megfulladtak. A két szerencsétlen kis gyermek édesanyja már a kora hajnali órákban, amikor a gyermekek még aludtak, elment mosni az egyik uriházhoz. A gyerekeket édesap­jukra bizta, aki a tél nagyrészét, munka hiányában létlenül töl­tötte. A késő délutáni órákban Márton elment a kútra ivóvízért. Alig volt oda husz percig, ami­kor visszatért, megdöbbenve látta, hogy sürü füst ömlik ki a szo­bából. Amikor belépett, a sürü füst ugy betöltötte a szobát, hogy csak |percek multán fedezte fel gyermekei szörnyű tragédiáját. A gyerekek, eddig ki nem derített módon az ágyat meggyújtották és a lappangó tűz füstjétől megful­ladtak. A kis Ferenc valószínűleg me­nekülni próbált, de nem találta meg az ajtót, mert a szoba egyik sarkában találták meg holttestét. A kis Erzsike pedig az ágy mel­lett egy darab kenyeret szoron­gatva a kezében, a földön feküdt. A halál olyan orozva lepte meg, hogy a szája még tele volt ke­nyérrel, amit nem tudott lenyelni. Mártonnénak a szomszédok vit­ték hirül a szörnyű hírt, gaminek hallatára eszméletlenül esett össze, ugy hogy csak hosszas injekció­zás után sikerült az orvosnak eszméletre tériieni. A nyomozás megindult annak tisztázására, hogy nem terheli e az apát gyermekei tragikus el­vesztéséért gondatlanság. Az ügyészség a két kis gyermek holt­testének az eltemetésére az enge­délyt megadta. IÜRRMIR | FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Csütörtök, péntek < ARANY Brigitte Helm és Háns Albérs óriás filmje. J Előadások minden nap 3, 5, 7 és 9 órakor. < Háziasszonyok! Megjelent a Dr. OETKER-gyár uj fényképes RECEPTKŐNYVE, melyet kívánságra ingyen és bérmentve küld Dr. OETKER-gyár Budapest, VIII., Conti-utca 25. szám. Megverték a lemez dobálók, mert 2 pengőt elnyert tőlük Szlovenszki András királyteleki gazda a Széna-téren arra lett fi­gyelmes, hogy az egyik szekér mögött három ember lemez do­bálással játszik. Egyidejig figyelte a játékot és amikor azt látta, hogy a szeren­csés próbálkozó, akiről kiderült, hogy falazó, állandóan nyer, ő is kipróbálta a szerencséjét. A „Hol a piros, itt a piros" társaság ter­mészettanához tartozik, hogy a szerencséjét próbáló játékost elő­ször nyerni hagyják és amikor kedvet kap nagyobb összeggel játszani, attól kezdve minden té­tet elveszítenek vele és a rászedett áldozatukat, — aki megy a pénze után— teljesen kifosztják. Szlovenszkóban azonban, rossz médiumra akadtak, mert amikor az első létnél nyert két pengőt abba hagyta a játékot. Az öröme azonban nem sokáig tartott, mert alig tett néhány lépést, hogy eltá­vozzon, a három ember neki esett és ugy elverte, hogy orrán-száján folyt a vér. Segélykiáltozásaira a rendőr elfogta a három Iemezdo­bálót, Dojcsák Zoltánt, Fai kas Sándort és Józsefet és előállította őket a rendőrkapitányságon. —A oünvádi eljárás megindult ellenük, de tiltott szerencsejáték cimén fe­lelősségre vonják Szlovenszkit is. Pénteken délután lesz Szalay Sándor kémiai és fizikai kísérleti előadása Szalay Sándor reálgimnáziumi tanár, a nyíregyházi amatőrfény­képészek egyesületének rendezé­sében, pénteken délutánjfél 7 órai kezdettel az ev. Kossuth reálgim­názium fizikai kísérleti termében, (Emelet nyugati oldal) a bróm­ezüstről fizikai és kémiai kísérleti előadást tart. Az előadás iránt az amatőrfényképészek körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az Egyesület nem tagokat is szí­vesen lát az előadáson. Belépő­díj nincs,

Next

/
Thumbnails
Contents