Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-22 / 44. szám

(Trianon 15 ) ^5. február ho 22. 3 o m. II bosszú és gyűlölet lázadt fel a szellem és gondolat ellen — mondotta a forradalom és a vörösuralom emlékét felidéző előadásán dr. Borbély Miklós a Frontharcosok összejövetelén Kedden délután hat órakor a harcterek volt hősei, a Frontharcos bajtársak tartották meg össze jövetelüket az Ipartestületi székház nagytermében, hogy az együttérzés nagy eszmei gondolatában tegyenek hitet a bajtársi szellem röl. A frontharcosok hatalmas táborán kivül ott láttuk a hadsereg tisztikarának küldöttségét, amelyben képviselve volt minden fegyvernem. Az összejövetelt Putnoky István ny. ezredes, a Frontharcos Szövetség nyíregyházi csoportjának elnöke nyitotta meg. Gondo latokban gazdag beszédében rámutatott a frontharcosok hivatására, amelynek alapfeltétele az összetartozaridóság ápolása, aminek vérszerződését a világháborúban kötötték. A harctéri bajtársi szeretet szent érzése hozza mindig össze a frzntharcosokat, akik a revízióért és a feltámadásért küzdenek, de küzdenek azért is, hogy a harctéren szerzett jogokat elismerjék. Meleg szavakban üdvözölte a hadsereg j küldötteit, akik ezzel is a Frontharcosokkal való együttérzésüket akarják kifejezésre juttatni. Inotai nyug. őrnagy vezetőtiszt a Szövetség aktuális ügyeit ismertette, majd utána hatalmas tapsok között emelkedett szólásra, az összejövetel előadója, Dr. Borbély Miklós kir. ügyész, a harctereket járt kiváló író, hogy megtartsa előadását a forradalmi idők és a vörös rémnapok emlékeiből. A legutóbbi kommunista főtárgyalás ugy hatott ránk, mintha kisértetek és lidércek elevenedtek volna {meg, mondotta. Ezek az idők már történelemmé kövültek, de azért szükséges vele foglalkozni, hogy emlékezzünk, emlékeztessünk és okuljunk belőle. Ezután szinte filmszerűen peregtek le előttünk az események dátumai, mint valami döbbenetes mementó emelkednek ki a többi hétköznapok sorából. Foglalkozott a háború elvesztésével, a zöld káderekkel és a sajtó uszításokkal és felidézte azt a magyar sorsot megpecsételő eseményt, amikor 1918. október 17-én Tisza István a magyar parlamentben bejelentette, hogy elvesztettük a háborút. Ami ezután következett, a magyarság történetének leggyászosabb napjai. Károlyi gróf megalakítja a Nemzeti Tanácsot és igy érkeztünk el az őszirózsás november elsejei forradalomhoz. Az eszeveszett forradalmi mámorban egy fegyver dörrent, amely kioltotta minden idők legnagyobb államférfiénak az életét, gróf Tisza Istvánnak az életét, akiről már csak később derült ki, hogy ő volt mindvégig a háború legnagyobb ellenzője. A forradalom nem akart katonát látni, még a háború hőseit sem és ezzel a nemzet helyett a nemzetiségeknek játszott a kezére. Károlyi gróf a nemzet akkori gyengeségének volt a megszemélyesítője. November 17-én aztán végleg bekövetkezett a nemzet tragédiája. Azt a nemzetet, melynek katonái ellenséges földeken arattak diadalokat a románok, csehek és szerb martalócok hada lepte el. Ettől kezdve a nemzet tovább süllyedt azon a lejtőn, ahol már nem volt megállás. A gyűjtőfogház kiszabadult kommunistái kikiáltották a tanácsköztársaságot, amelynek rémríapjait annak az 590 embernek az emléke hirdeti még ma is, akiknek bitófa járt ki magyarságukért. De sok száz azoknak az áldozatoknak a száma is, akik kétségbeesésükben önkényesen rohantak a halálba és inkább öngyilkosok lettek, semhogy a rájuk váró borzalmakat elszenvedjék. Ez az uralom hirdette az egyenlőséget és szabadságot és éppen ez volt az, amely olyan gálád módon sárba tiporta azt, amilyenre még a világtörténelemben nem volt példa. Ehelyett uralomra jutott, a magántulajdon megtagadása, a szabadrablás, amiből az akasztófák erdeje sarjadzott ki. A bosszú és gyűlölet lázadt fel a szellem és gondolat ellen. Ennek az útnak lett a vége Trianon. És mi volt mindennek az oka ? — tette fel a nagy kérdést, — amelyre a választ mindjárt megadta : Hiányzott az^áldozatos nemzeti érzés. Elfelejtettük, ha mi nem törődünk magunkkal, nincs aki törődjön velünk. A magyar élet mindég az volt, hogy egyik kézzel az ekét, a másik kézzel a kardot kellett fogni. És mi kiejtettük a kardot, nem gondolva azzal a felelősséggel, amivel a jövő generációnak tartozunk. Ha akkor nem dobjuk el a fegyvert, nem lenne csonka haza, nem lenne Trianon, aminek természetszerű következménye a gazdasági válság, a nyomor. Az elvesztett területeket nem fogják nekünk küzdelem nélkül visszaadni. Ellenségeink reszketnek a leszámolás'ól, mert érzik, tudják, hogy a nemzet a sok viszontagság után megtalálja önmagát. Aaért van szükség az egymás megbecsülésére, az egymás megértésére és a frontharcosok erényeinek ápolására, hogy a vörösuralom rémnapjai, örökkön élő emlék maradjon csak. Befejezésül azt kivánja : bár telítené meg a magyar közéletet az a fegyelem, bajtársiasság, együttérzés és egyetakarás, mely annak idején a lövészárokban és rajvonalban társadalmi és egyéb különbség nélkül ugy összeforrasztott bennünket. Dr. Borbély Miklós több mint egy érán át tartó előadását 'hatalmas tapssal köszöntötte a hallgatóság és az előadásért Putnoky István mondott köszönetet. Ezzel a nagysikerű összejövetel véget ért, amelyet minden hónapban megismételnek. Két ibrányi kisgyermek borzalmas füsthalála A nyomor sokszor láthatatlanul szedi a maga áldozatát, különösen a gyermekek sorából, kiknek a szüleit elszólítja az otthonból a kenyérkeresés gondja és a magára hagyott gyerekek körül ott settenkedik a sokszor életet pusztító veszedelmek réme. Tegnap Ibrányból kaptunk jelentést egy megdöbbentő gyermektragédiáról. Márton Ferenc napszámos két kis gyermeke az ötéves Ferení és a hároméves Erzsébet magára gyújtotta az ágyat és a füsttől megfulladtak. A két szerencsétlen kis gyermek édesanyja már a kora hajnali órákban, amikor a gyermekek még aludtak, elment mosni az egyik uriházhoz. A gyerekeket édesapjukra bizta, aki a tél nagyrészét, munka hiányában létlenül töltötte. A késő délutáni órákban Márton elment a kútra ivóvízért. Alig volt oda husz percig, amikor visszatért, megdöbbenve látta, hogy sürü füst ömlik ki a szobából. Amikor belépett, a sürü füst ugy betöltötte a szobát, hogy csak |percek multán fedezte fel gyermekei szörnyű tragédiáját. A gyerekek, eddig ki nem derített módon az ágyat meggyújtották és a lappangó tűz füstjétől megfulladtak. A kis Ferenc valószínűleg menekülni próbált, de nem találta meg az ajtót, mert a szoba egyik sarkában találták meg holttestét. A kis Erzsike pedig az ágy mellett egy darab kenyeret szorongatva a kezében, a földön feküdt. A halál olyan orozva lepte meg, hogy a szája még tele volt kenyérrel, amit nem tudott lenyelni. Mártonnénak a szomszédok vitték hirül a szörnyű hírt, gaminek hallatára eszméletlenül esett össze, ugy hogy csak hosszas injekciózás után sikerült az orvosnak eszméletre tériieni. A nyomozás megindult annak tisztázására, hogy nem terheli e az apát gyermekei tragikus elvesztéséért gondatlanság. Az ügyészség a két kis gyermek holttestének az eltemetésére az engedélyt megadta. IÜRRMIR | FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Csütörtök, péntek < ARANY Brigitte Helm és Háns Albérs óriás filmje. J Előadások minden nap 3, 5, 7 és 9 órakor. < Háziasszonyok! Megjelent a Dr. OETKER-gyár uj fényképes RECEPTKŐNYVE, melyet kívánságra ingyen és bérmentve küld Dr. OETKER-gyár Budapest, VIII., Conti-utca 25. szám. Megverték a lemez dobálók, mert 2 pengőt elnyert tőlük Szlovenszki András királyteleki gazda a Széna-téren arra lett figyelmes, hogy az egyik szekér mögött három ember lemez dobálással játszik. Egyidejig figyelte a játékot és amikor azt látta, hogy a szerencsés próbálkozó, akiről kiderült, hogy falazó, állandóan nyer, ő is kipróbálta a szerencséjét. A „Hol a piros, itt a piros" társaság természettanához tartozik, hogy a szerencséjét próbáló játékost először nyerni hagyják és amikor kedvet kap nagyobb összeggel játszani, attól kezdve minden tétet elveszítenek vele és a rászedett áldozatukat, — aki megy a pénze után— teljesen kifosztják. Szlovenszkóban azonban, rossz médiumra akadtak, mert amikor az első létnél nyert két pengőt abba hagyta a játékot. Az öröme azonban nem sokáig tartott, mert alig tett néhány lépést, hogy eltávozzon, a három ember neki esett és ugy elverte, hogy orrán-száján folyt a vér. Segélykiáltozásaira a rendőr elfogta a három Iemezdobálót, Dojcsák Zoltánt, Fai kas Sándort és Józsefet és előállította őket a rendőrkapitányságon. —A oünvádi eljárás megindult ellenük, de tiltott szerencsejáték cimén felelősségre vonják Szlovenszkit is. Pénteken délután lesz Szalay Sándor kémiai és fizikai kísérleti előadása Szalay Sándor reálgimnáziumi tanár, a nyíregyházi amatőrfényképészek egyesületének rendezésében, pénteken délutánjfél 7 órai kezdettel az ev. Kossuth reálgimnázium fizikai kísérleti termében, (Emelet nyugati oldal) a brómezüstről fizikai és kémiai kísérleti előadást tart. Az előadás iránt az amatőrfényképészek körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az Egyesület nem tagokat is szívesen lát az előadáson. Belépődíj nincs,