Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-16 / 13. szám

(Trianon »15.) 19-5 január hó 16 ^JáflMIflftíl m SZnn^fiBÉUr AK m^m^^nvirmmrm ••11 3 Báró Butller Sándort választotta elnökévé újból a vármegyei cserkész intéző-bizottság A Szabolcsvármegyei cserkész Intéző Bizottság vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta évi rendes tiszt - újító közgyűlését a városháza kis tanácstermében Kollonay Zoltán vezető tiszt elnöklete alatt. A közgyűlésen a IX. cserkészkerületet Rábold Gábor kerületi vezető tiszt képviselte, a szervező testületek képviseletében dr. Streicher Andor szatmári alispán, Margócsy Emil főigazgató, Névery János dr. és Zsolnay Vilmos igazgatók vetlek részt, ezenkívül csaknem valamennyi vármegyei cserkészcsapat képviseltette magát. A közgyűlésen más irányú elfoglaltsága miatt nem jelent meg báró Buttler Sándor I. B. elnök s helyettese Tamáska Endre sem, ezért a közgyűlést Kollonay Zol tán vezette le, aki a közgyűlést megnyitó szavaiban elsősorban arról a kettős veszteségről emlékezett meg, amely a szabolcsi cserkészetet érte két lelkes barátjuk és támogatójuknak, Liptay Jenő gazdasági főtanácsosnak, majd nemsokka! utána Dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármesternek az elhunytával. A cserkészek a magukénak is ismert két haloltjuk emléke előtt egy perces néma felállással hódollak s emléküket jegyzőkönyvökben örökítették meg. Az elmúlt évi titkári jelentést Mélykúti Ernő főtitkár olvasta fel. A jelentés után a tisztikar megválasztására került a sor. A tisztújítás idejére az elnöklést Dr. Strei| cher Andor alispán vette át. A közgyűlés egyhangú bizalmát fejezte ki báró Buttler Sándor személye iránt A választás megejtéseelőtt Mély kuti Ernő főtitkár bemutatta báró Buttler Sándor levelét, aki korára és egészségi állapotára való hí vatkozással nem hajlandó tovább vezetni a vármegye cserkészügyét. A közgyűlés, mint ahogyan az a cserkésztisztikar körében is egy hangú állásfoglalás volt már korábban, báró Buttler Sándor lemondását nem fogadta el, nem pedig azért, mert azokat az ön magára túlzott mértékben megállapított kifogásokat, amelyekkel lemondását igazolni akarta, a közgyűlés nem látta beigazoltnak, de főként azért ragaszkodott továbbra ís személyéhez, mert benne látja azt a férfit, aki szívvel-lélekkel vezetésre hivatott egyéniség, igazi cserkész, aki nem puszta cimnek tekinti az elnökséget, hanem kötelességnek is. A közgyűlés bizalmát, szeretetét juttatta kifejezésre báró Buttler Sándor iránt s ezt azzal is bizonyítani akarja, hogy minden munkájában támogatni fogja fokozott mértékben. A közgyűlés ezután megválasztotta a tisztikar többi tagjait. Helyettes elnök Tamáska Endre, vármegyei vezeíőtiszt Kollonay Zoltán, főtitkár Mélykúti Ernő, öregcserkész előadó Dr. Hoffmann Béla, kiscserkészelőadó vitéz Tass Gyula, leventeelőadó Gábry Bertalan, sajtóelőadó Máczay Lajos. Teljes jogú I. B. tagok: Baloghy László közs. főjegyző, Dr. Polinszky Pál kulturtanácsos, vitéz Rajháty Sándor alezredes, Dr. Streicher Andor alispán, Szohor Pál főjegyző, Dr.Tóth László vm. főjegyző, Szatmáry László. Tanácskozási joggal meghívott tagok: Dr. Antal Imre, Domokos Sándor, Erlich Antal, Dr. Erdőhegyi Ferenc, Horváth József, Kemény Péter, László Zoltán, Margócsy Emil, Dr. Névery János, Papp Ignác, Porzsolt István, Dr. Tóth József, Varga Ferenc, Zsolnai Vilmos, Aradvári Béla, Báthory György, Bedeő Sándor, Bogdán Ferenc, vitéz Derencsényi Miklós, Dr. Klekner Károly, Lénárt István, Mauritz Ottó, Pisszer János, Dr. Rézler Gábor, Dr. Tesléry Károly, Tőrös Pál, Dr. Vietórisz József. Zsolnai Vilmos indítványára a közgyűlésen elhangzott jelentéseket teljes egészében jegyzőkönyvbe foglalják. Margócsy Emil a nyári táborozás kérdését tette szóvá s a közgyűlés elhatározta, hogy akkor, amikor ennek végleges megbeszélésére kerül a sor, nemcsupán a tisztikar, hanem a szervezőtestületek elnökei is [összeülnek ja minél sikeresebb tábor megteremtése érdekében. Dr. Hoffmann Béla felszólalására Streicher Andor alispán támogatásáról biztosította a cserkészet ügyét s kijelentette, hogy gondja lesz azokra a cserkésztisztekre, akik a jegyzői tanfolyam kötelékében a cserkészet ügyével is foglalkoztak, hogy vármegyéje községeiben sikeres szervező műnket végezhessenek. II párisi iamboreera készül a magyar cserkészet A tárgysorozat végeztével Rábold jGábor kerületi vezetőtiszt üdvözölte a szövetség és a debreceni cserkészkerület uj tisztikarát s egyben elismeréssel szólt arról az egységes álláspontról, mely egyedülálló a IX. cserkészkerületben, s amely állásfoglalás nagyban biztosítja a kerület jó munkáját. Személyesen is meghívta a vármegyei intézőbizottság s egyes csapatok tagjait a vasárnapi debreceni kerületi közgyűlésre. Ezen a közgyűlésen állapítja meg a kerület az 1935. évi egységes munkaprogram mot. Már annyit most is jelzett a vármegyei vezetőtiszt, hogy 1935ben nem avatkozik be a kerület a csapatok nyári táborozásába, 1936 ban azonban összevont tábort kell rendezni, hogy kiválogassák a legjobb cserkészeket az 1737. évi világnagytáborozásra, amelyet minden valószínűség szerint Páris mellett rendeznek meg. Lengyelország és Franciaország vetélkednek a jamboree-ért, de bizonyosabbnak tekinthető máris a franciák óhajtásának a teljesítése. A vármegyei intézőbizottság megértéssel és testvéri kézfogással üdvözölte Rábold Gábor ulján a kerületet s a közgyűlés ezzel véget is ért. Vásárlás közben kilopták a pénztárcáját A szombati hetipiacon Rausz Mária nyíregyházi lakos a Bessenyei téri piacon vásárolt. A piacnak, a Halcsarnok melletti részén nagy volt a tolongás s ezt egy zsebtolvaj ki is használta. Rausz Mária belekerült a piaci tolongásba és a zsebéből kilopták a pénztárcáját. Az egész heti bevásárlásra szánt pénzét vitték el s a kétségbeesett asszony a piaErika „S" az igazi Portable írógép fölénye: 86 betű ! Háromszoros sorváltás 1 Automatikus szalagváltás! Ára P 175 + fá. a. 12 havi részletre is kapható! Vételkötelezettség nélkül bemutatja DICKER GYÚLD con hangos sírással panaszolta el bánatát. Feljelentésére a rendőrkapitányság megindította a nyomozást. Figyelmeztetjük a piacokon vásárló gazdaasszonyokat, hogy ne tartsák a kabátjuk külső zsebeiben a bevásárlásra szánt összegeket, mert ezzel csak a zsebtolvajok munkáját könnyítik meg. Hz elmúlt évben 48 esetben vonultak ki a tűzoltók Vitéz László Árpád tűzoltóparancsnok most készítette el a nyíregyházi tűzoltóság 1934. évi működéséről szóló statisztikai adatokat. Ezek a számok is olyanok, amelyek nemcsupán ténybeli adatokat tartalmaznak, hanem meditációra is alkalmat nyújtanak. Gondolkozni is lehet afelett, hogy miért kellett egyik-másik esetben kitörnie a tűznek s miért pusztult el annyi vagyonérték, holott meg is lehetett volna akadályozni azokat. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 48 esetben vonultak ki a tűzoltók, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott embereknek. A tüzesetek száma az előző évivei szemben tizzel emelkedett. Nagyobb tüzeset 23 szor fordult elő. amikor tetőtüz, malomtüz, faraktártüz és kazaltüz pusztított, A legtöbb esstben, összesen 8 ízben gyújtogatás okozta a tüzet. De ott szerepelt az okok között az építési szabálytalanság, kéménybe épített {gerenda is. amelyeknek a megakadályozása tehát elkerülhető lett volna, ha az építési szabályrendeletet betartják. Természetesen sűrűn szerepel a különféle gondatlanság is. A legtöbb tüzeset a délutáni órákban történt, azután este 8 tói éjfétig. Legkevesebb volt a tüzeset a hajnali 4 órától reggel 8 óráig terjedő időben. Érdekes az is, hogy a különféle fecskendőkkel, szerkocsikkal, vizeslajtokkal megtett utak végösszege — nem is hinné az ember - 1218 kilómétert és 600 iüRRMIR X FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. Ma, kedden EMMY • : : métert tesz ki. A tűzesetnél elhasználtak 932 000 liter vizet. Nyiregyházán 44 esetben volt tűz, 73.895 pengő károsodással, mig a vidéki 4 tüzeset alkalmával, amikor a mi tűzoltóink nyújtottak segítséget 59.080 pengő károsodás történt. Biztosítás utján megtérült Nyiregyházán 67,268 pengő kár, mig a vidéken 58.000 pengő kár. Az adatok egyben reá mutatnak arra is, amit nem mond meg a jelentés, hogy tűzoltóink hivatásuk magaslatán állanak, hiszen a károsodás egy pár hatalmas tüzeset eredménye volt, mint amilyen a malomégés, a nagy kazlak égése, ugy hogy a többi, számszerint nagyobb esetre kevés kárösszeg jut, ami csak azzal magyarázható, hogy a tüzet minden esetben sikerült idejekorán ugy lokalizálni, hogy nagyobb érték nem pusztulhatott el. Nyíregyháza tis év előtt 1925. január 16. Az ujfehértói gyilkosság ügyében itélt a kir. tábla, Szabolcskit két és félévi fogházra Ítélték. Gaál Gyula és Beleznay Margit január 22 re jelentik be nyíregyházi fellépésüket. Egressy András, egy Amerikába szakadt nyíregyházi magyar szülő városnak térképét kéri. Horváth Mihály budapesti orvosprofesszor előadást tartott a Bessenyei Kör liceális szakosztályában. A Nyirvidék nagy cikket ir Vozáry Aladár tolából a Imunkácsi vár turulmadarának eltávolításáról. Heltai Hugó társulata a Marica grófnőt játsza.