Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-23 / 19. szám
(Trianon 15.) 19;5 január he 2 3 pffg MJ MMBfc qL 3 okUi. Wagner tanulmány Dr. Szigeti Sándor felolvasása a Bessenyei Körben Nem mindennapi kulturélményben volt részük azoknak, akik a Bessenyei Kör iredalmi szakosztályának hétfői munkadélutánján résztvettek. A zenei nagyságok közül is messze kimagasló, mondhatnók zenei szellemi óriásnak, Wagner Richárd halhatatlan emlékének áldozott a felolvasó Dr. Szigeti Sándor Wágner-hódolatától áthatott irásán keresztül az irodalmi szakosztály. Dr. Szigeti Sándor tanulmáuyának bevezetőjében lendületes szavakkal emlékezik meg a nagy germán zeneszerző zsenialitásáról. Majd behatóan értekezik az operáról, ismerteti az opera zenei műfajt, felemlíti, hogy az opera eredete a tizenhstodik századba nyúlik vissza. Tanulmányában részletesen foglalkozik a zene drámai jelentősegével, annak az összes szini válfajokra való hatásával. Megállapítja az előadó, hogy addig, mig az opera-zene általában rádión keresztül is szótakoztató és élvezheti zenét képez, addig a Wágner zene rádión keresztül teljesen megközelíthetetlen már csak abból a szempontból is, mert a Wagner-zene megértéséhez teljes zenei és irodalmi felkészültségre van szikség. Részletesen foglalkozik az elő adó a Wagner müveiben található két ellentétes alkotással, to vábbá a Wagner-nyitányok hangulat festését mutatja be, majd müveinek tartalmát ismerteti tömör, de áttekinthető formában, olyan szuggesztivitással, hogy szinte látni véljük a Wagner operák hőseit s fülünkbe csendülnek az örökszép melódiák. Végül életrajzi adatait ismerteti kronologikus sorrendben, megemlítve minden egyes müvének alkotási idejét is. Az ugy irodalmi, mint zeneesztétikai szempontból rendkívül élvezetes, nagy gonddal és mély zenei kulturáltságra valló rátermettséggel és retorikai szépséggel megirt tanulmányt tüntető tapssal fogadták az irodalmi szakosztály munkadélutánján megjelentek. A nagyértékü felolvasáshoz Dr. Borbély Miklós kir. ügyész, az irodalmi szakosztály másodalelnöke szólóit elsőnek, megállapítva a tanulmánynak nemcsak irodalmi, de zeneismertetési szempontból is abszolút értékét és annak az óhajnak adott kifejezést, hogy ez a tanulmány méltán megérdemli a nagyobb nyilvánosságot is. Ilyen értelemben szólalt fel Szentmiklósi Péter szakosztályi alelnök, valamint Huba János és Dr. Méreyné Juhász Margit is. mig Dr. Horthy István szakosztályi elnök a szakosztály nevében köszönetet mondott az előadónak a nagyértékü tanulmány bemutatásáért. A legkőzetebbi munkadélutánon — e hó 28-án - hétfőn d. u, 6 órakor Dr. Virágh Ferenc lap szerkesztő tart felolvasást. Az irodalmi szakosztály munkássága iránt érdeklődőket mindenkor örömmel látja vendégül a szakosztály. Halálra fagyott az Ér-csatornában a díszmagyar ruhák egykor híres szabója, Szélessy József Megdöbbentő szerencsétlenség történt Nyiregyházán szombatról vasárnap virradó éjszakán. Szélessy József szabómester, aki már évek óta nem dolgozik és hajdani bécsi és pesti munkásságának fényes évei után Nyiregyházán telepedett le, megfagyott az Ércsatornában. Szélessy József 84 éves volt már. Betegeskedett, de hajlott kora ellenére naponként séta útra indult. Sokszor elbeszélgetett egyegy ismerősével, egy egy nagy mult után érdeklődővel. Sokat tudott mondani a milleniumi évek magyarságának életéről, magyar urakról, fényről, pompáról. Most halott mereven fekszik a nagy urak hajdani szabó mestere és haldia borzalmas téli halál. Szélessy szombaton este neki indult a korán sötétbe borult város felé Deák Ferenc utca 68. sz. sz. lakásáról. Másnap vasárnap lesz és Szélessy bácsi meg akart illendőképpen borotválkozni. Az Ér partján haladt és ez a sétaút nem éppen bizalmat keltő, ha sötét van. Nem tudni hogyan de va lószinü, hogy azÉrpartján elfogta szokásos baja, szédült és a Vasgyár utca közelében a hid mellett lezuhant a partról a csatorna fagyos vizébe. A jég beszakadt alatta s ő lemerült a sekély viz ben. Jó meleg ruha volt rajta, jó téli kabát és igy életben .maradt reggelig. De valószínű, segélyért kiálthatott, de hasztalan, nem hallotta meg ezen az elhagyott vidéken senkisem az öreg ember kiáltozását. Reggel találtak rá a járókelők. Értesitették a mentőket, akik kf is vonultak, de a tüzoliók közbelépésére volt szükség, mert az öreg szabó mester teste valósággal befagyott az cr csatorna vizébe. Az elalélt jeges ruháju embert bevitték a Vasgyár utcába egy házba és ott élesztették, majd beszállították a kórházba. Itt mindent megtettek a szerencsétlenül járt öreg ember megmentésére, de minden hiába való volt. Szélessy József félóra múlva a beszállítás után kiszenvedett. Szombatról vasárnapra virradó éjszakán, amikor a borzalmas szerencsétlenség történt nagy hideg volt Nyiregyházán s a hőmérő a reggeli órákban 16 fokott mutatott. Ebben a dermesztő hidegben kellett a hajdan hírneves iparosnak a csatorna jegébe fagyva feküdni. Nem csoda ha a 84 éves szervezet nem birta a szenvedést. Szélessy József szerencsétlensége ügyében a rendőrség megin diíotta a nyomozást. A holttestnél talált iratok valósággal muzeális értékű okmányok a régi iparos^világ idejéből. Égy vándorlói igazolvány, amelyet még a Helytartótanács 1816 évi rendelete alapján állítottak ki, népszámlálási igazolvány, amely szerint Szélessy résztveít a bécsi 1884. évi népszámláláson, igazolják a szerencsétlenül járt iparos múltjának egy-egy érdekes fejeze tét. Valaha gazdag ember volt Szélessy Pesten, talán Bécsben is volt háza Most is takarékoskodott és zsebében 90 pengő 50 filiérnyi pénzt találtak. Budapesten a mult század kilencvenes éveiben nagy szabósága volt Szélessynek, akinek a nevét az udvarnál is ismerték és hercegek, mágnások nála rendelték pompás diszmagyarjaikat. Később tönkre ment a szabóság, a háborúban pedig elvesztette a vagyona megmaradt részét is Szélessy József s csak a romjaiból élt egykori jólétének. Az utóbbi évekbea idevonta szive szülővárosába Nyíregyházára. A városi szegényházban helyezkedett el, de csakhamar újra kikívánkozott a városba. A Deák Ferenc-utcában vett lakást magának és innen indult utolsó útjára a dermesztő hidegben, szombaton este. Szélessy József holttestét felboncolták. Holttestén nem voltak külsérelmi nyomo's erőtlen, öreg, elaggott ember volt a sokat szenvedett csalódott iparos, Szélessy József, akinek sorsa mintha bus tragikus szimbóluma volna sok magyar sorsnak. A nagy közkedveltségnek örvendő ístvánaknai Álacskai szén a legolcsóbban beszerezhető Molnár fatelepen D£breceni utc aTeiefo n m •mSHmHHBHHHBl Révész Imre előadása a Leánykálvineumban Rákócziról Szerdán, január 23-án délután 5 órakor kezdődik az iskolai liceális előadás a Leánykálvineum tornatermében, amelyet a Nagy Fejedelem emlékének szentel az intézet. Dr. Révész Imre lesz az ünnepi előadás szónoka. Egészen felesleges Révész professzorra a figyelmet felhívni, mert az ő előadásai mindig táblás házat szoktak jelenteni a Kálvineumban. Az agilis rendezőség az előadás bekeretezésére ének és zeneszámokat is felvett a műsorra és ezek közül kiemeljük Veress Lajos sátoraljaújhelyi segédlelkész énekszámait, melyeket ő maga fog gifárkisérettel ellátni. Az előádás díjtalan. Minden érdeklődőt szívesen lát az Igazgatóság. II kufsteini vár magyar rabjának leánya a ravatalon Mirbach Hugóné grófnő szül. gróf Haller Ilona, aki a világosi fegyverletétel után az aradi vár dohos falai között született s később Kufsteinba került édesatyjával, most halt meg. A hős lelkű grófnő később Erzsébet királyné udvarhölgye, Mirbach gróf felesége lett és a világháborúban hét fia küzdött, egy el is esett közülök, Szombathelyen temették el a családi sírboltba, ott álmodik a | URAM IR • FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. A Kedd, szerda Közkívánatra < z uj rokonf Előadások mindennap 3, 5, 7 és 9 órakor. IMIMitMMtMMHMtIMMWB* Haller grófok erdélyi birtokáról, a fejéregyházi sirról, ahol Petőfi vére szentelte meg a rögöket. a külföldiek díjmentes be- és kijelentése A belügyminiszter most kiadott rendelete szerint a külföldiek érkezésének és távozásának rendőri bejelentésére szolgáló űrlapok ártérités ellenében való kiszolgálása 1935. évi január hó 15-ik napján megszűnt. Ezen időponttól kezdődően ingyen bocsájtják az igénylök rendelkezésére. Keletbélyegzők kaphatók lapunk kiadóhivatalában
