Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-11 / 281. szám

(Trianon 15.; 1^34 december 11 Li ptay Jenői 3 >ul« A szabolcsi jegenyefák, a tiszaháti ciprusok mélyen hajlanak az őszi ködben, a pazonyi Berta telep nektárt termő vesszői, mint tépett hegedühurok fájdalmas sikoltással sirnak be a decemberi éjszakába, a nyirfa gondos szeretettel ápolt lombjain átvonaglik a fájdalom : az életet adó, életet és virulást inspiráló ur, az alkotó, a teremtő ember, a homoksivatagon oázist, az asztalokra kenyeret, a családokba vidámságot, a szőlő bogyókba édességet, a társaságokba kedvet, humorzamatot, a templomok tornyaiba zengő harangot, a didergő szegénységben ál modó faluba ovodát, iskolát, egyesületekbe vitalitást, élni tudást művész lelkekbe, iró szivekbe üde örömet varázsló ember, Liptay Jenő m. kir. gazdasági tanácsos, a szabolcsvármegyei törvényhatósági bizottság örökös tggja, arragyar mezőgazdasági kultura büszkesége, ezrek szivének „Jenő bácsija" nincs többé. Ott fekszik fehéren, ezüstüs hajának becsület-glóriájával a Liptay-palota termében. Édesen izes magyar szót, a szivbe tüzet csiholó magyar humort, a lelkekbe szeretet es jóság lángját lobbantó, bölcs életigazságokat hirdető ajkán a halál jeges némasága. Arany kalászokból font koszorú van kö zelében, gazdasági alkalmazottainak kegyeletét hirdeti. A kalászok között, mint az áldott, a mosolygó magyar ég, búzavirágok kékje hinti a mosolyt, a sziv sugarát, amely mindenhol felvillant, ahol csak járt. ahol csak beszélt ez a csodálatos ember, a magyar faj, a magyar föld, a magyar me zök, a magyar Tiszapart-nak ez a büszke inkarnációja, Liptay Jenő. Évek óta aggódó féltéssel láttuk ereje csappanását, szava zenéjének halkulását, mozdulatainak bizonytalanságát, hetvenes éveinek erőhanyatlását. Tudtuk, árva fiúból lett árváknak kenyeret adó jóltevője, tudtuk, sivatagot életre keltő csodatevő, tudást, tapasztalatokat, érzéseket és eszméket, igazságo kat. magasztos és ronlhatatlan elveket termelő életember volt, aki maga százak ideg és szivéletét átélte, tudtuk, hogy másokért lángoló fáklya volt, amely világított és melegitett, de közben magamagátfogyasztotta nagyszerű miszsziós útján : mégis remegtünk érte, féltettük és imádkoztunk, hogy adjon a jó Isten áldott életéhez méltó hosszú éveket a számára, s most, hogy haláltusája hírének kö dös foszlányai érkeztek, felsírt a lelkünk. „Jenő bácsit" még iit szerettük volna tudni, hallani, látni körünkben hosszú éveken á'.Jenő bácsi mindig kedveset, szépet, jót tett azokkal, akit szeretett, de most sebet ütött a szivünkön. Halhatatlan erők igazgatták, halhatatlan energiák sugároztak szavaiból és tetteiből. Elete örökké való erkölcsi törvények igazolása, alkotásaiban soha nem lankadó hév, törhetetlen akarat, változatlan etikai világrend váltódott életre s most döbbenve állunk a nagy ellentmondásnál: a teremtő ember enyészetté, halállá lett. Elmerengve, szorongó szívvel nézzük fehér tetemét az üvegkoporsón át: nem, ez a hervadás csak olyan tünemény, mint a dércsípte levelek hullása: a törzs, a fa kihajt, rügyet fakaszt tavasszal. Jenő bácsi lelke, igazságai, jóságot hintő szivének melege örökéletű javak, ennek a fajnak, ennek a nemzetnek lelki kincsei, amelyeknek olyan tiszta és üde, olyan energikus megnyilatkoztatója volt Liptay Jenő. A sémiből teremtett anyagi javakat, amelyeket szellemi erkölcsi erőkkel keltett életre és ezeket a javakat az erkölcsi, az érzelmi tökéletesedés érdekében kamatoztatta. A legérdekesebb, a legcsodálatosabb magyar volt, akivel valaha is találkoztunk. Ellentmondása fajunk hibáinak, gyémántosan tiszta és szilárd, fénylő megnyilatkoztatója erényeinek. Virágzó, kincseket érő földjei, birtokai, vagyona ' volt, amikor azt a kérdést vetette fel, miként lehetne az eldobott gyut'ásdoboAAAAÁ Ajándéktárgyak: Manikűr Fésű és Parfümkazetták igen nagy választékban kaphatók a Központi Drogériában Zrínyi Ilona-utca 7. szám. Telefon 237. zokat hasznosítani: Összefogott volna minden pusztuló, minden könnyelműen pazarolt értéket és ahol járt, lába nyomán, ahol beszélt, szava nyomán élet sarjadt, több, igazabb, nemesebb élet. Jobb gyümölcs, lombosabb kert, vallásosabb, igazabb magyar. BuzgóJ<atólikus volt, de tisztelője, segítője, dicsérője és gondozója minden más felekezetű nek és neve fénylő testvéri név volt 'valamennyi felekezetű szemében. Magyar volt Széchényi szelle FRANCK PÓTKÁVÉT VÉGY. a magyar mezőgazdát, a magyar munkást, a magyar ipart segited! mében, elméleti tudással és gyakoriali érzékkel. Alegérzője és vezetője minden igazságnak és tettre váltója annak, amit elméleti igazságként hirdetett. Élete, eredményei, sikerei olyan példát mutatnak a felfelé ivelő, alkotó akaratnak, hogy tanítani kellene Liptay Jenő életét, szorgalmát, takarékosságát, biztos megfontoltságát, azt hogy az" egyén lemondása, szisztematikus gazdasági életprogramja miként válik a köz, az egyház, a nemzet ja vára. Liptay Jenő élete nevelő erők kisugároztatója. Prédikátor, aki tettekben példás, akinek igehirdetése nyomán jólét fakadt, mosoly derült, meleg gerjedt az otthonokban. - Volt palotája, aranyló bora, termő szőlője, dus kalászt érlelő földje, kincse betétekben, trezorokban, de mindez egy garast sem jelentett a mellett a tiszta gyémántkristály mellett, ami az ő most kihűlt, áldott szive volt. Gyászlobogók lengenek a pénzintézetek, kaszinók, egyházi kapuk, a városi, a vármegye, az iskolák, ovódák ormain, de felemelőbb, fájóbb, zokogóbb az a beethoweni sirám, amelyet a pazonyi, tiszanagyhalászi, bakonszegi parasztok otthonában zen dül ma meg, amelyet az egyház harangjai sirnak, amelyet iskolások, ovodások, cserkészek ajka suttog. — Nemzeti értékeket reveláló élet volt Liptay Jenő élete, most, mikor ennek az életnek hatalmas törzse lesujtottan zuhan a magyar rónára, nemzeti csapás ennek a hatalmas egyéniségnek elvesztése. Vásároljon hirdetőinknél / | D n ISI I *0 Hétfő, kedd, szerda, csütörtök UKniiin ' ^ BUZflVIRÜG FIL MSZINHAZ Előadások vasárnap és hétköznap 3, 5, 7, 9 órakör. VAY ÁDÁM-IJ. 4. TELEFON 11. SZ. a legújabb magyar film. Főszereplők: Ágai Irén, Erdélyi Mici, Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán, Rátkai Márton Élete Liptay Jenő élete tanulságos, energiákat lobbantó érdekes élet. Belegrád tanyán született 1858 október 'll-én. Édesatyja Desseffy Kálmán rózsási gazdaságában jószágigazgató volt. Mikor meghalt, öt árvát hagyott hátra. Liptay Jenő 13 éves volt. A gróf hálából még egy évig tanitatta. Elvégezte Aradon és Kassán az akkor hat osztályból álló reáliskolát. Szeretett volna még tovább tanulni. „Leszel fiam praktikáns!" — mondotta a gróf. Először Vencselőn, [majd Rózsáson, azután Bashalmon. Az atyafiak között nem akadt senki sem, aki elfogadta volna az öt árva gyámságát. A vencsellői parasztgyám volt a gyámjuk. Atyja halála után elfordultak tőle a tisztek is. Mostohaanyja volt. Előbb Oroson, majd Bashalmán praktikánskodott. Ifja korában minden jövedelmét szaklapokra költötte és egyre képezte magát. Reviczky jószágigazgató csakhamar felismerte képességeit és magához vette. Ekkor vette át gróf Pongrácz Jenő a Dessewffy- birtokok kezelését. 1881. évben. Pongrácz grófnak feltűnt az ügyes praktikáns és egy magyaróvári gazdasági akadémiát végzett gazdatiszt helyett őt alkalmazta. Liptay Jenő ekkor 24 éves sem volt és Pongrácz gróf oldala mellett ő lett a jószágkormányzó. Pongrácz gróf nagyon megszerette, nélküle semmit sem tett. 1883-ban már tiszttartó lett és ekkor megnősült. Nőül vette Szilvássy Bertát, Szilvássy János, Kállay Béni eszlári bérlőjének a leányát. A hozomány 16,000 forint volt. Ekkor volt.^eladó a Homolkay-féle birtok Tiszanagyfaluban, ezt 12,000 forintért megvette. 140 kat. hold. Birtokát az uradalom vette ki bérbe és Lip tay továbbra is az uradalomban maradt. Nagyon szerény életet élt. „Senkinek nem köszönhetek semmit és senki soha nem adott nekem semmit!" — mondotta sokszor. Pár év múlva eladóvá vált a timári Vadászszállás nevű kincs-