Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-08 / 280. szám

(Trianon lí>. > december no 8 tm^J^ 1*V Iliéit 13 oldal f'^xS^o^apBJBiu ® Z39 \ láust; Aoqai I I ® elsőrangú mennyiségben, és mi­nőségben tartalmazzák a vitami­nokat. És most előttünk fekszik dr. Adorján József debreceni kir. fővegyészmérnöknek „A buza és liSztek vitaminjai" cim alatt meg­jelent 31 oldalra terjedő füzete. Dr. Adorján ebben a komoly ta­nulmányában, a tudós szerénysé­gével, a magavégezte kísérletekkel és kutatásokkal igazolja és szögezi le azt a lényt, hogy : „A tapasztalat szerint sem a magas földrajzi szélességi fokok területein élő növények, sem az egyenlítőhöz közeli részek gyü­mölcsei és főzelékei nem verse­nyezhetnek a mérsékelt égövek enyhe melegü vidékeinek ilynemű termékeivel. Ez alapon hazánk napsugaras alföldje kiválóan ked­vező-viszonyokat nyújt a vitamin képződésre s igy elsősorban van hivatva a felhősebb klimáju nyu­gati és északi Európa vitamin hiányanak a pótlására. Az alföldi róna n pfényben fürdő aranjka lásza a violaszintuli sugarakat alakítja át a szem vitális rétegé­ben vitaminokká." Ebből a jó magyaros nyelve­zettel, száraz, elvont és csak szak­tudósok által érthető leirasoktó 1 mentes tanulmányból tudjuk meg, hogy a magyar buza és lisztek tartalmazzák az ideget tápláló, erősítő B) vitamint, — a grizes lisztekben áll rendelkezésre a nö­vekedést fokozó A) vitamin és a kvarcolt lisztekben leljük meg a csontokat növelő és erösitő D) vitamint. A világversenyben ezeknek a tudományos megállapításoknak állandóan a külföld szeme előtt kellene lebegnie. Ezeknek az igazságoknak az európai közvé­leménybe való átültetésére min­den alkalmas módot fel kell használni. Egyébként Adorján neve, — tudományos munkássága révén, — közismert. Többek közt a ma­lomipar kémiai vonatkozásai cimü müve annak idején gazdakörök­ben országos visszhangra talált. A vitaminokról szóló kis füzete pedig minden, az egészségét sze­rető ember, gazda és terményke­reskedő kezében ott kellene le­gyen. Cs. Péteríly József. 1 I 'jO^pUBÍB ^pn, u»qqpsoíoB^^ ® mm Mivel gyógykezeljük a gyomor és bélférget, valamint a májmételyt? A sertések beleiben sokszor élősködnek hosszú giliszták, ame­lyek állandóan rontják a sertés étvágyát. Némely sertésben oly sok a giliszta, hogy repedésig megtöltik a beleket. A gilisztás sertések nemcsak rosszul fejlőd­nek, de nagy baj az is, hogy nem birják ki a védőoltásokat. A giliszták a sertés beleiben petéznek s az ürülékkel kikerül­nek a peték a szabadba s igy a trágyás alom, vagy legelő révén belekerülnek a peték más serté­sek szervezetébe is. A szopós korban felvett petékből fejlődő giliszták rendszerint arra a korra érik el teljes kifejlődésüket, mikor elválasztjuk a malacokat, tehát 8—10 hetes korban. Ennek alap­ján érthető, ghogy elválasztásig szépek a malacok és jól fejlőd­nek, azután pedig egyszerre vísz­szamaradnak és lesoványognak. A sertések bélférgessége sikere sen gyógyítható egy „kebal" nevü gyógyszerrel Ezenkívül azonban az ólat Jgyakran keli tisztogatni és időközönként fertőtleníteni, mert hiszen az ürülékkel terjed a baj. Lovaknál a gyomorférget egy „gastin" nev szerrel gyógykezel­jük, a bélférgességet pedig „ver­mitán" nevü szerrel. Minden állatnál a májmétely „disztol" nevü szerrel sikeresen gyógyítható. Azt az állatoros szabja meg, melyik állatnak mennyi disztol adható. A korzó látványossága HŐSEK GYÖZÜ virágüzletének színpompás gyönyörű virágai. A pompás szépségű vágott virágok minden fajtája kapható feltűnő olcsó árban. Cserepesvirágok már 1 P tői. Vidéki megrendeléseket pontosan eszközlünk. Telefon 519. Kefeáru 5 legolcsóbb beszerzési forrása viszonteladók részére is Izsay Károlynál Luther-utca 6. szám. Telefon 2-45. Képeskönyvek Dörmögő Dömötör Dugó Dani Csavar Peti kalandjai az Ujságbolban Férfi divatöltönyök, a legutóbbi divat szerint elkészítve elsőrangú tiszta gyapjú külföldi és hazai anyagból. már F 3 85-től átmeneti j-, kabátot r-* 90-től télikabátot P 120-tól GEDINGER mérték után készülnek a legkitűnőbb hazai és külföldi anyagokból: uriszabósága Szarvas-u. 9. Bászler Béla Első nyíregyházi Mélyfúrási Vállalata (Alapítva 1896-ban) Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 32. Teleion 154. szám. Elvállal: Bármely átmérőjű és mélységű artézi kutak fúrását bármilyen talajban — garancia mellett — jutányos áron. Elromlott kutak javítá­sát, szűrőzését és kompresszirozását szakszerűen végzi. M ® Mindezen gyógyszereket elő­állítja a Chinoin vegyészeti gyár Újpesten, Ugyanezen gyár szo­kott felvilágosítást adni, miként kell kezelni bármely állat gyomor és bélférgésségét, csak természe­tesen mintát kell beküldeni az il­lető féregből, mert minden féreg­faj más-más gyógykezelést igé­nyel. Westsik Vilmos A pince penészességéről Ezt a bajt a túlságos nyir­kosság és a szellőztetes hiánya okozza. Ha a talajvíz magasaR jár, akkor gyüjtőárkot, gödröt kell ásatni a pincében, s abból a vizet gyakorta kimeregetni. A másik igen fontos dolog a bő­séges szellőztetés. Ezért, ha kicsi vagy kevés az ablak, na­gyobbat és többet kell vágatni. Végül igen erősen kell a pin­cét kénezni, nemcsak ugy hogy a kéngőz szaga éppen, hogy megérződjék. A hordók gondos letörülgetése szintén szükséges, esetleg ezt gyakrabban is el kell végezni. A boraxal való fertőt­lenítés, amit szoktak ajánlani, nem sokat segít, mert egyrészt csekély a fertőtlenítő hatása, másrészt igen drága, mert csak a töményoldat ad némi ered­ményt. A borax alkalmazása azonkívül azért sem ajánlatos, mert a dongán átivódva borsav jut a borba, amit pedig a bor­törvény szigorúan büntet. Na­gyon hatásos a hordóknak a mésztejjel való időközönkénti bemeszelése. Megjegyezzük azt, hogy erre a célra szódaoldat nem alkalmas. Kisebb lesz a válasz­ték a mezőgazdasági szerszámokban » A Magyar Racionalizálási Bi­zottság két évi munkával elké­szítette a mezőgazdasági szer­számok racionalizálási terveze­tét, amely a közel jövőben szabvány formájában fog meg­jelenni. A cél az, hogy a mai sokféle szerszám helyett keve­sebb, egységes tipusu és ol­csóbb szerszámot gyártsanak. Igy pl. az eddig gyártott 311 különböző ásó helyett csak 11 féle ásót, az ezernél többféle kapa helyett 50 féle tipusu ka­pát, a 91 féle villa helyett hét­féle villát gyártsanak. Az uj tí­pusokat már kipróbálták s igen alkalmasaknak találták. Mit mond minderre a földműves: jó, jó, nem kell az a nagy válasz­ték, az ember kevesebbről is megtalálja a javát, hanem aztán olcsóbb is lenne már az a szerszám.

Next

/
Thumbnails
Contents