Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 223-248. szám)

1934-10-03 / 224. szám

4. oldal. TÍRYIDÉK (Trianon 15.) 1934. október hó 2

. Értesítjük a mélyen tisztelt közönséget, hogy üzletünket Vay Adám utca 2. szám alól a Takarékpalota Bessenyei-téri oldalára, bank bejárata mellé ETEY bőrönd, bőráru szaküzlet áthelyeztük KEPE S

órás, ékizerész Zálogjegy beváltó A nyíregyházi ipartestület 50 éves jubileumának margójára Irta: Burger Ferenc ipartestületi előljárósági tag, Régen figyelem az ipartestület életét és vezetését s annak a többi társipartestületekhez való viszonyát s ez késztet arra, hogy írásban is bizonyos reflexiókat fűzzek ahhoz a gyönyörű ünnep séghez, amely városunkban a napokban lezajlott. Meggyőződésem szerint nem lehet olyan könnyen elsiklani azon nagyszerű eredmény felett, amely óly .hatalmasan bontakozott ki a jubileumi ünnepségen és a mult emlékeinek a felidézésében, amelyről a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlapis méltóképen megemlékezett. Keresni kell azokat az okokat és erőket, amelyek a félszázados évforduló keretét és jelentőségét felszínre hozták, amely sikerek biztosítását én az ipartestület vezetőségében látom. Köztudomásu ugyanis, hogy nagyon kevés ipartestület fejt ki olyan eredményes közérdekű tevékenységet, mint a nyíregyházi ipartestület, mind a haza, mind az össziparosság érdekében. Lássuk mindjárt az elnököt. Ifj. Tóth Pál elnök az a közéleti férfiú, aki állandóan szivén viseli a kézmüiparosság sorsát és jövőjét és átérezve az iparosok helyzetét, bátor és nyilt harcosa az iparosság komoly sérelmeinek. Kevés ez a hely és alkalom az ő érdemeinek felsorolására, annyit azonban bátran mondhatok, hogy amikor más nyugodtan alszik, ő akkor is azon töpreng, hogyan védje meg iparos társainak érdekeit és könnyítse terheit. De gondja van az ifjúságra is! Súlyt helyez arra, Dr. Garay Gyula elnökkel együtt, hogy azok, az Iparos Ifjak Egyletében hazafias szellemben nevelkedjenek s ha mindenütt követnék példáját, nem lennének az országban szélsőséges elemek. Szerencsés gondolat volt tőle szerintem az ipartestületi dalárda megalakítása is, amely felette alkalmas arra, hogy annak munkás tagjait elpolgárositsaj és hazafias érzését fokozza. Röviden tehát ifj. Tólh Pál csupa sziv és lélek, agilitás és hazaszeretet s boldog lehet az a testület, amely vezetőjévé választotta. Méltó munkatársa az elnöknek Magéra József ipt. jegyző, aki jobbkeze a vezérkarnak és szakszerűen végzi el az irányításból reá bízott feladatokat, ötven éves jubileumot ültünk, de azt hiszem, hogy az elmúlt félszázad alatt még nem volt ilyen szorgalmas, agilis, népszerű és képzett jegyzője az ipartestületnek, mint az ő személye és munkássága. Bámulatos az a türelem és szolgálatkészség, amellyel a késő esti órákig mindenkor rendelke zésére áll az iparosságnak s a legnagyobb előzékenységgel és önzetlenül látja el a tagokat tanáccsal, intézi adó s egyéb apró ügyeiket, amelyek elvégzése tulajdonképen nem is tartozik a hatáskörébe. Amellett, hogy a törvény keretein belül kivétel nélkül mindenkinek igyekszik eleget tenni s kérését elintézni, nagy ügybuzgóságot fejt ki a közérdekű iparos ügyekben, igy az ipartestületi dalárda megszervezésében is, amelynek éppen ő az egyik lelkes harcosa és fáradhatatlan támasza. Hogyan Mihály alelnök agilitását, népszerűségét és emberséges jószivét mindenki ismeri; Mayer István alelnök pedig kul-. turális tevékenységével és közismert előadóképességével szerzett magának méltó nevet az ipartestületben. Hasonló elismeréssel kell nyilatkoznom az ipartestület többi tisztviselőiről, akik valamennyien készséges támogatói mind az elnökségnek, mind az iparosságnak. Lakner Béla vezetése alatt ki tűnőén működik az ipartestületi Szék, Pisszer János vezetése alatt kitűnően működik a munkaügyi bizottság, amelyeknek tagjai mindenben megfelelnek a hozzájuk fűzött reményeknek. Szerencsésen van összeállítva az elöljáróság is, amely ugyancsak hasznos tevékenységet fejt ki a kor kívánalma szerint és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az elnökség munkájának eredményét fokozza. Ebben a vezetőségben látom én a jubileumi ünnepség sikerének lényegét s a jövő félszázad küzdelmeinek a zálogát s bár az iparosság ugy érzi, hogy manapság mostoha gyermekként kezelik, mégis az az érzésem, hogy ha a nemzet minden egyes tagjában olyan önzetlen hazaszeretet lobogna, mint a magyar iparosban, már régen visszaszereztük volna Nagy-Magyarország régi és integer határait, amelynek mielőbbi eljövetelét valamennyien hisszük és reméljük. Nyugodtan alszik, mert Csiilagszesszel irtotta a poloskát. Kapható kizárólag BRÜLL SIMON festékáruházában Telelőn 143. „Takarékosság* tagjainak bevásárló hélye. Egy érdekes gyászjelentés a lAsa-Muzeumban Rokosinyi Antal pénzügyi tanácsos rendkívül érdekes, a magyar családok nemzeti öntudatára és büszkeségére jellemző gyászjelentést szolgáltatott be a Szabolcsvármegyei Jósa Muzeumnak. A gyászjelentés, amely harminckét évvel ezelőtt, 1902. október 7 én, a ma már cseh megszállás alatt 1 vő Homonnán kelt, özv. Vitéz Antalné szül. Doby Zsuzsa asszony elhunytát adja tudtul és Doby Antal homonnai kir. sótárnok bocsátott közre, hírül adván, hogy áldott, jólelkű testvérnénje, Doby Zsuzsanna meghalt, elhunyt 1932. október 6 án Petneházán halt meg. Ami a gyászjelentésnek külúnö nös érdekességet ad, az a korhű jellemzés, amelyből kitűnik, hogy az elhunyt asszony azoknak a legendás hősöknek egyike volt, akik feláldozták az életűket és vérüket a szabadságért vivott élet-halálharcban A gyászjelentés ezt a következő sorokban mondja el : „Az önfeláldozó hü nők közt csillagként ragyog boldog nővérem, ki az 1848-49 i politikai nagy földrengés alatt — mint hős honvéd vett részt, részint a hitvesi hűség, részint a hazaszeretet szent érzelmeitől ösztönöztetve. A szelíd női kedélyt óriási akaraterő váltotta fel, első férje, Szabó Antal oldalán végig küzdötte Bem alatt az erdélyi nehéz hadjáratot. Férje Nagyszeben bevételénél, ő pedig Piskinél kapott súlyos sebet és a bukás után csak két hó múlva került szülőföldjére, Vitkába a brassói kórházból. A szegény nőhonvéd azt az óriási utat gyalog tette meg, elcsi gázva, elrongyosodva került haza, hogy midőn megérkezett a falu népe alig ismert reá. És 53 év múlva azon a napon hunyta le örökre a szemét, amely napon a magyar nemzetre az aradi gyásznap szakadt. Rokosinyi Antal pénzügyi tanácsos a Jósa-Muzeumba adta be a magyar nő hősi lelkét hirdető gyászjelentést. Miért mindent a Bessenyei térnek? Hozzászólás a piacrendezés kérdéséhez B. lapjuk vasárnapi számában olvastam a piacrendezésre vonatkozó ujabb szakosztályi javaslatot, mely a gyűlés elé kerül. Engedtessék meg, hogy ezen javaslatra vonatkozólag egy néhány megjegyzést tegyek. A polgármesteri javaslat, melyet a szakosztály magáévá tesz egy rendőrségi beadvány alapján készült, amely azonban — meggyőződésem szerint — teljesen tévesen ítéli meg a helyzetet és jelöli meg a megoldás útját. Mert amikor a Vay Ádám utcát rendkívül forgalmas útnak deklarálja, figyelmen kiviil hagyja azt a kézenfekvő és megcáfolhatatlan tényt, hogy a Bessenyei téren átvonuló Rákóczi utca, a Nyvkv. járatokkal súlyosbítva jóval szűkebb és sokkal forgalmasabb. Tehát ennek az útnak két oldala még kevésbé alkalmas piac céljaira, mint az előbb említett Vay Ádám utca. De nem alkalmas a Bessenyei térnek déli oldala piac céljaira azért sem, mert a hősök szobrának a közelléte és a vármegyeháza közvetlen szomszédszága igazán nem az a környezet, melyben a zajos és szennyes piacnak* helye volna. De ennek a kis térnek szabadon tartására szükség van azért is, mert — főleg nyáron — a Sóstóra igyekvő helybeliek és idegeneknek várakozóhelyül szolgál és valóban nem kellemes, ha az utazó publikumnak a piac eladói és vevői között kell elvegyülnie. Szerény véleményem szerint, de a köz érdekében is a Bessenyei tér déli oldalát (ahol Nyvkv. állomás van) teljesen szabadon kellene hagyni s a napi piacot a Takarékpalota oldalára és halcsarnok köré kellene elhelyezni. Amenynyiben ez a hely elegendő nem volna, ugy a Vay Ádám utcán és a Bencs László téren van elegendő hely a Bessenyei térről ki-.z®rult piac részek számára. Ne akarjunk minden piacot a Bessenyei térre összezsúfolni. Juttassunk másoknak is, akik ép olyan adófizetői ennek a városnak, mint a Bessenyei tériek. Wő. — Zongoraórákat ad háznál Kováoh Árpád polg. fmiskola Bethlen-utca 20. l(k r* í í Bessenycí-tér mert jót olcsón j 15. szám ott vehet ŐSZRE már most kezdje meg vásárlásait ?z Olcsó Áruházban i