Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 198-222. szám)

1934-09-25 / 217. szám

^Triaitoi^íi^H^^ swíSSSstiP 3 o . rátját, Ferlicska Kálmán dr. ügy­védet választották meg, ügyvezető, iparos-elnök Janovszki Sándor. Bálint dr. felsorolja az alkotó szellemű elnökök sorát és lelkes taps hangzik fel Zomborszky Dániel, Pisszer János, majd ifj. Tóth Pál nevének hallatára. Az előadó rámutat, hogy Tóth Pál elnöki tevékenysége misszió volt, ő teremtette meg a székházat, ő léptette életbe az 1932. évi VIII. törvénycikket, amely reformálja az ipari életet. Ismerteti az ipartes­tületi jegyzőket, az ipartestület elhelyezkedését a Séta-tér 1000. sz. háztól kezdve a modern szék­házig, amelynek megalkotásában Raktvszky Iván dr, Éber Antal dr., Bencs Kálmán dr.-nak van soha meg nem hálálható, törté­nelmi szerepe. Ma 1260 tagja van az ipartestületnek. Legnépe­sebb szakosztálya a cipészszak­osztály 190 taggal. Az 1932 évi törvény alapián megalakult mun­kaügyi bizottság kitűnő elnöke Pisszer János, mig az ipartestü­leti szék Lakner Béla szakavatott vezetésével fejt ki áldásos műkö­dést. Bálint István dr. ismerteti, az ipartestület küzdelmeit. Az ipa­rosság érdekében, elismeréssel méltatja Tóth László aljegyző, iparhatósági biztos munkásságát, majd felsorolja azoknak az ipa­rosoknak nevét, akik 50 év előtt is itt működtek s ma is élnek. Vietórisz József dr. az iparostanoncoktatás ötven évéről számol be Ünnepi érzéssel hallgatja a kö­zönség az ipartestület fél századá­ról szóló, ihletett szavú beszá­molót, majd Vietórisz József dr. c. főig. szárnyaló mondatai hang­zanak fel, amelyek a nyiregyházi fiu- és leány-iparostanonciskola félszázadának irányitó elveit és jellemző eredményeit érzékeltették. 1883. szeptember 17-én alakult meg az iparostanonciskola 293 tanulóval, akiknek létszáma állan­dóan emelkedett 1914 ig. 1922­ben már 1055 volt az iparosta­noncok száma, ma pedig harma dára csökkent, amin gondolkozni lehet és amin gondolkozni kell. ötven éven át az egyházak szívességéből a felekezeti iskolák helyiségében kapott otthont az iparos-tanonciskola, amelynek fel szerelése 24,000 P értékre emel­kedett. Vietórisz József £dr, ezután az állam-, a város-, az ipartestület­tel, a társadalommal való viszo­nyaiban mutatja be az iparosta­noncoktatást és kiemeli Förster Tivadar főigazgató, Tesléry Ká­roly dr. kir. tanfelügyelő lelkes támogatásának jelentőségét. A ta­nonciskolák szelleméről megálla­pítja, hogy a vallásos és hazafias szellem hatja át. Valamikor a rendőrséggel is harcot vivtak az iparostanoncok, ma 98 százaléka példás magaviseletű ennek a ko­moly értékes ifjúságnak. A mult ma példa legyen s küzdjünk az ujabb ötven évért, amelynek mul­tán áldani fogják a Jmagyar terü­leti integritásért való küzdelemre nevelést, amelynek ihletett ténye­zője az iparosoktatás is. Az Iparosifjak Önképző Egyletének félszázados múltja Garay Gyula dr. költői szép­ségű, az intim vonatkozásoknál könnyezésig megható beszámoló­ja, mint hősij éposz hangzik el. Az előadó lelke térdreborultan idézi az egyesületet alapitó édes­apja, Garay-Ferlicska Kálmán és Andracsik József emlékét, majd a hálás elismerés szavaival be­szél Kiss Andor 46 éves tisztsé­géről, lelkes vezéri tevékenységé­ről, Kohn Ignác 44 éves alelnöki, elnöki aktivitásáról. A szellemtör­téneti korszemlélet mélyreható ér­tékelésével festi meg a mult szá­zad nyolcvanas éveinek optimista lendületét, amely Garay-Ferlicska Kálmán és Andrácsik József kéz­fogásának nagyszerű eredménye­ként kelt áldásos életre. Az egye­sület 1884. julius 26-án alakult meg az Angyal-utcai székházban és nem volt olyan hazafias tár­sadalmi és kulturális megmozdu­lás, amelyben részt ne vett volna. Az egyesületi tagság tekintélyt és fényt adott az iparosifjuságnak, amely 1884-ben megalakította azóta isj győzelmesen szereplő műkedvelő színpadi gárdáját is. Garay Gyula dr. részletesen is­merteti az egyesület széleskörű szociális tevékenységét, a közér­dekű kérdések beható tárgyalásá­ban való részvételét, az iparos ifjúsági egyesületek vándorgyűlé­seit. amelyek az 1900-as évekig a faji öntudat, a bajtársias szel­lem ébrentartói voltak. 1890-ben Kiss Andor büszke öntudattal számolhatott be a hét év ered­ményéről, majd jött az 1903-as husz éves évforduló diadalmas éve. Minden szem könyben úszik, mikor Garay Gyula dr. édesatyja haláláról beszél, az 1906 ban fe­ketélő gyászlobogó az iparos if­júság életében hosszú stagnálás fájdalmas szimbóluma volt. 1912­ben Kiss Andor az egyesület re­organizálására terjeszt elő tervet, majd jön a háború, a forradalom, az oláh megszállás, amelynek sö­tét napjaiban az iparos ifjúság hü marad a nemzeti gondolathoz és az egyesület keményen kitart a viharokban. 1919-ben és 1920­ban uj lendülettel indul meg az egyesületi élet, amely ma, az er­kölcsi válság idején magasan lo­bogtatja a megújhodás vágyának és akarásának lobogóját. Báró Kruchitia Károly üdvözlő beszéde Garay Gyula dr. impozáns be­számolója után megkezdődnek az üdvözlések, amelyek sorát a ke­reskedelmi miniszter szószólója, báró Kuchina Károly min. taná­csos nyitja meg a következőkben: Köszönetét fejezi ki az üdvözlő szavakért és kimenti a más el­fogultsága matt távol levő Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert, majd gondolatokban gazdag beszédben méltatja az ipartestület és a jubiláló egye­sületek munkásságát. A jabileumnak nem csak az a célja, — mondotta — hogy abból a mult tanításait levonjuk, hanem hogy a jövőbe irány­elveket lássunk. Különösen fon­tos ez ma, amikor a technika fejlődése és a forgalom csökke­nése miatt a kézmüiparosság két malomkő között őrlődik Ma csak azok a közületek érvénye­sülnek, amelyeknek hozzáértő vezetőjük van. A nyiregyházi ipartestület vezetősége felismerte a kötelességét és hazafiasan, önfeláldozóan]és odaadóan küzd az iparosság jobb jövőjéért. •z igazi hazafiság nem­csak a géppuskák ropogá­sából, hanem a pörölyök és kalapácsok zajából is kicsendül. Ma a hivatásukat jól betöltő vezetőknek orvosoknak és lelki­buvároknak kell lenni, hogy ne csak felismerjék, de gyógyí­tani is tudják a bajokat. Az fi feladatuk hogy megértessék, h°gy * gépek harcában egyetlen versenytárs a jobb minőségi termelés. Örömmel állapítja meg, hogy a nyíregyházi ipartestület az elmúlt fél évszázad alatt kitudta vívni a társadalom összességé­nek megbecsülését. Fabinyi Ti­hamér kereskedelemügyi mi­niszter és a maga nevében is kéri az Isten bőséges áldását az iparosság további munkás­ságára. Szavait szűnni nem akaró tapssal köszönti a közgyűlést és Telefon 11 * URÍNIA FILMSZÍNHÁZ VAY ÁDÁM-UTCA 4. « Telefon 11 Szeptember 26-tól, szerdától Budapesttel egyidőben, a magyar sztárok filmje Az uj rokon A főszerepekben: PERCZEL ZITA, TURAY IDA, KABOS GYULA, GOMBA­SZÖGI ELLA, Gózon Gyula, Delly Ferenc, Vaszary Piri, Pethes Sándor, Ákos Erzsi, Pethő Attila A legvidámabb, legmulattatóbb magyar film ! Hétfőn és kedden a nagysikerű Rothschildok kerülne k színre Nem fog pusztulni a baromfi, ha az iilatonrotilag aján­lott Míraculum-Oro véd­jegyű baromfi fertőtlenítő szert fogja alkalmazni. E szer használati utasítással a Központi Drogériában kapható. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utea 7. Telefon 237. lelkesen ünneplik Krucbina bá­rót a kereskedolmi minisztérium iparososztályának kiváló ve­zetőjét. Ezután sorra hangzanak az egyházak, a világi hatóságok, intézmények képviselőinek üd­vözlő beszédei. Klekner Károly dr. a róm. kath. egyházi tanács é> kép­viselőtestület nevében mond üdvözlő beszédet. A róm. kath. egyházat is istenfélő iparosok alapították meg, legyen a nyíregy­házi ipartestület a vallásos meg­újhodás hirdetője. Kopcsó János ai ág. h. ev. lelkész áldó szavait tolmácsolja és mély meghatottságot keltett, mikor édes atyjának, az ötven­éves mult tanujának áldását tolmácsolja. Kovács Elek a nyiregyházi ref. egyház nevében mond üdvözlő beszédet, bőséges si­kert, eredményt kérve Istentfii a nagyratartott egyesületre. Bernstein Béla dr. izr. főrabbi a szentírás igéit szólaltatja meg és azt kéri, hogy Isten kegyelme vezérelje az iparosok egyesüle­tét építő munkásságában. Éber Antal dr.: Fabinyi Tihamér miniszter az iparos érdekek hivatott harcosa Most Éber Antal dr. képvi­selő szólal fel, aki nagy tetszés, sel és lelkes tapssal fogadott beszédében a budapesti Kereske­delmi és iparkamara üdvözletét tolmácsolja majd az iparosok ak­tuális problémáinak ismertetésére tér rá. — El kell mondanom, hogy Fa­binyi kereskedelmi miniszter az iparos érdekek hivatott harcosame­leg szeretetet tanúsít a kisiparos­ság iránt, aminek mindennél több bizonyítéka, hogy már külün ügy­osztályt szervezett, amelynek ve­zetésével báró Kruchina Károlyt bízta meg. (Éljenzés.) Reméljük, hogy ennek rövidesen kedvező előnyét látjuk. Sürgős segítségre van szükség, mert nemzeti tragédiákon ke­kesztül, egyre jobban sor­vad a kisiparosság A statisztika megdönthetetlen adataival támasztotta alá, hogy a I s Budapest-salgótarjáni gépgyár kályhái és tűzhelyei igen nagy választékban Mindenféle nagy raktára. Az üzletnagyobbitásra való tekintettel igen olcsó árak. háztartási I Telefon 9 0. I —— Wirtschafter Ármin Vaskereskedése cikkek és egyéb vasáruk I I I

Next

/
Thumbnails
Contents