Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 173-197. szám)
1934-08-08 / 179. szám
2. oldal. (Trianon 15.) 1934. augusztus hó 15 . Mozaikok a régi Nyíregyháza életéből i. A forró augusztusi naptól tikkadtan rovom a rohamosan fejlődő Nyiregyháza belvárosában a mult emlékeként romantikának beszédes bizonyitékául ittmaradt Ér-utca hepehupás útját. Interjúért megyek. A régi Nyíregyházáról, a szabadságharc utáni idők, a Bachkorszak, a kiegyezés-korabeli idők Nyíregyházájáról akarok a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap olvasói részére interjút az akkori idők egyik legagilisabb városi tisztviselőjének Riszdorfer János főjegyzőnek leányától. Az interjúnak mintha stílszerű keretet akarna adni az Ér-utca. Szeszélyesen ki-beálló házai, rozzant kerítései, a falusi csend, egykét, a kapuban ácsorgó, bámészkodó asszony mintha mind aztakarná érzékeltetni, hogy jó helyen járok, ha a multat akarom feltárni. * Az Ér-utca egy barátságos, meghitt polgári házában töltötte Wagnerné R, Elza, Riszdorfer János egykori főjegyző leánya a nyarat, férjével, innen jártak naponta kétszer a Sóstóra. A szülőföld, a gyermek-álmok, édes-emlékek idevonzzák, ahol alkotó lelkű atyjáról és egy aranyos szivü nagyasszonyról, édesanyjáról beszél neki még ma is minden utca, minden ház és minden fűszál. Az akácok sejtelmes suttogásában a szülök féltő, szerető, becéző suttogását véli hallani. A Sóstó százados tölgyei között elsurranó szellő mintha az édesanya simogató keze lenne, amely játékosan törli le áldó kezeivel homlokáról egy év munkája után a küzdelem előtolakodó redőit... * Hatalmas úti bőröndök között foglalatoskodik egy élénk temperamentumu, rendkívül rokonszenves arcú úrinő. Amint feltekint jöttömre, régi ismerősnek kijáró barátságos előzékenységgel fogad Wagnerné. — Nagyságos Asszonyom, mindenek előtt engedjen meg a megígért interjú előtt, amelyet a régi emlékekről ígért, egy mai vonatkozású kérdést. — Tessék! De mire tudok én magának a máról felelni? Én nem foglalkozom politikával. — Ha megengedi Nagyságos Asszonyom, egy sokkal egyszerűbb de nekünk nyíregyháziaknak sokkal kedvesebb dologról szeretném hallani a véleményét. Hogy tetszik a Sóstó ? — A Sóstó ?! — feleli meglepetten. Pillanatokig nem tud szólni... Arca átszellemül... Szemei ragyognak. A meghatottság drága gyöngyei ragyognak szemében. Leküzdve meghatódottságát, lelkesülten kezd beszélni a Sóstóról. — Félholtan jöttem ide. S látja, ma életvidámán egészséges vagyok ismét. A Sóstó csodás vize, balzsamos levegője újjáteremtett. Nekem mindenem a Sóstó. Strandja gyönyörű. Szebb, bájosabb strandja Pestnek sincsen. Amikor itt töltjük a nyarat s visszamegyünk Pestre, két hónap is elmúlik, amig ismét megszokom a pesti környezetet, olyan mély nyomokat hagy egész valómban. De hisz ez érthető is. Itt éltem le gyermekkoromat Nyíregyházán s az emlékek megszámlálhatatlan sokasága köt ide. Három asszony beszélget — Maguk, akik itthon élnek, közvetlen szomszédságában a Sóstónak, nem is tudják értékelni annak szinte felbecsülhetetlen gazdagságát — folytatja elbeszélését. — Az én gyermekkoromban még 4 forintba került egy kocsi a Sóstóra és még egy óra sem telt el a fürdéssel, már a fiakkeres sürgetett a visszamenésre. Ma egy hét alatt 5 pengőbe kerül a Sóstóra való utazás. — Mi naponta kétszer jártunk ki. Délelőtt a testet üditő vizét élveztük és ebédután a szellemi felfrissülést is jelentő ózondus levegőjét mentünk ki élvezni. — Egy ilyen délutáni üditő sétánk alatt lestem el három aszszony beszélgetését, amely talán mindennél jobban jellemzi annak az alkotó munkának a megbecsülését, amelyet annak a férfiúnak személye iránt viseltetnek mindazok, akik megismerték Nyíregyházát és Nyíregyházának gyöngyét, a Sóstót, aki ezeket a szépségeket mintegy elővarázsolta. — Idősebb hölgy vezeti a társalgást. Könnyes meghatódottsággal beszél az uj köztemető szépségeiről. Nekem sokkal szebb a nyíregyházi temető, mint a Kerepesi temető — mondja az idős hölgy — és nagy hálával gondolok mindig a városnak a vezetőjére, akinek agititása lehetővé tetle, hogy az én drága szeretteim még halóporukban is ilyen csodás természeti szépségekben gazdag helyen pihenhetnek. Ha rajíjtfHBHHBHHHRBnt Birtokbérlet Szatmármegyében, Csengersima község határában fekvő 210 magyar holdas birtokomat — mind szántó — október l-re bérbeadom óvadékkal rendelkező bérlőnek. Bármikor megtekinthető. — Kürthy-tanya. 2586-2 tam állna, én ott, a virágokkal, rózsákkal ékesített téren helyezném el a szobrát. — Óh, tévedsz, drága nénikém — feleli a fiatalabb hölgy — az alkotó munka érdeméül én is szobrot emelnék, de én ide helyezném a strand közelébe, a park meghitt környezetébe, hogy mindazok, akik a Sóstó mesés pompájú parkjában és a strand éltető erőt, életkedvet adó vizében felüdülnek, mindig maguk előtt láthassák annak az alkotó szellemnek megtestesülését, akinek mindezeket köszönhetik. — A harmadik hölgy megértően, arcán a lelkesedés nemes hevületével intett az elismerő szavakra beleegyezőleg, —... Én csak azt sajnálom — mondja elmerengve Wagnerné — hogy az én drága jó szüleim nem láthatják s nem gyönyörködhetnek ebben a gyönyörű panorámában, ahol minden rózsa egy Szomorú levél érkezett Nyíregyházára. Moravszky Juliánná, aki Magyar Juliánná név alatt mint táncosnő került Egyiptomba, szomorú dolgokat irt hozzátartozóinak. Megírta, hogy rabszolgasorsban sínylődnek a magyar artisták, akiket hangzatos ígéretekkel csábítottak ki Kelet sötét és piszkos lebujaiba, amelyek homályos zugaiból a bün, a nyomorúság és az éhség leskelődik a támasz és segítség nélkül álló szerencsétlenekre. Azt hiszik a lelketlen leánykereskedők hiszékeny áldozatai, hogy fényes varieték tagjai lesznek, ahol keleti uralkodók, angol és francia tisztek társaságait mulattathatják. Uralkodók helyett szenynyes burnuszba öltözött kufárok, gyarmati tisztek helyett káplárok és őrmesterek fogadják őket. Rövid idő alatt kinzó és kilátástalan nyomorúságba süllyednek. A sivár helyzetben a szörnyű megalkuvás, a nagyratörő tervek összeomlása sem javit a sorsukon és végkép elpusztulnak a távol Kelet erkölcsi szemétdombjain. Az alexandriai magyar főkonzul felszólította a magyarországi artistaegyesületet, hogy tagjainak tiltsa el az Alexandriában működő Harison csoporthoz való szerződést. A csoport ellen számos panasz merült fel. — Székelési zavarok, vastagbélhurut, puffadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosszullét esetén a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserűvíz a gyomor és a bélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmirigyek működését élénkíti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Gyomor- és bélspecialisták a Ferenc József vizet, ugy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel alkalmazzák. talpig férfi alkotó erejéről beszél... — No látja, hogy kizökkentünk az eredeti utunkból. Hiszen maga a régi Nyíregyházáról akar interjút, én meg e helyett a máról untatom itt magán keresztül lapjának olvasóit szentimentális ábrándozásommal. Bán Ezekben a panaszokban Kabos Etel és Bencze Rózsi magyar artistanők elmondották, hogy a Harison csoport vezetője, Rossin Virgil és oláh felesége a legdurvábban bánnak velük. Szerződésük szerint 2000 piasztert kellene kapniok. de egyetlen fillért sem kapnak és máshová sem engedik elmenni a szerencsétlen ariistanőket. Ütik, verik őket. Tűrhetetlen az életük. Egyetlen orvossága van, nem szabad kiengedni a hatóságoknak Alexandriába a magyar táncosnőket, akik pedig ott vannak, haza kell szállítani, ha kell kényszerutlevéllel is. A disznó szétroncsolta az öngyilkos ember lábujjait Orosz György 75 éves bökönyi gazda, aki csak nemrégen került ki a nagykállói elmegyógyintézetből, tegnap délután a disznóól gerendájára felakasztotta magát. Már esteledett, amikor feltűnt az öreg gazda távolmaradása. Keresésére indultak és a disznóólban egy gerendára felakasztva meg is találták holttestét. A szerencsétlen ember holttestén, ha csak kicsit későbben fedezik fel, már a disznók lakmároztak volna, mert cipőjét így is teljesen felfalták és lábujjait szétroncsolták. Az öreg gazda halálának oka elmegyengeség, A nyíregyházi ügyészség a temetési engedélyt megadta. R szezonvégi feltűnő olcsó, leszállított áraim augusztus 10-ig érvényesek! Férfi ingek P 1 *98 tői Női hálóing P 1'98-tól Nyakkendők ... 6 fillér Freskó és oxford ingek... P 2-48 „ Férfi príma hálóing ... P 360 Gyapjú és cérna felső gyermekNői kombiné P 1-18 „ 5 rétü gallér régi fazonban 10 fillér harisnya 16 fillér Fürdődresszek félárnál olcsóbban! Barna divatáru üzlete Tl a y r éÍ pdmf»«ca 2. Egyiptomba csábított nyíregyházi artistanő levele szörnyű sorsáról Rabszolgasorsban sínylődnek a magyar artistanők
