Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 147-172. szám)

1934-07-17 / 160. szám

2. oldal. (Trianon 15.) 1934. julius bó 88. galmukat és igyekezzenek azon, hogy az a jó viszony, amely megvolt a jegyzők és az ügyvédek között továbbra is fennmaradjon. A mult gyűlés határozatainak végrehajtását illetően sajnálattal látja, hogy a határozatok nem vezettek célra és nem valósíthatták meg őket. A fogyasztási ellenőrök alkalmaztatása sem vált ugy be, amiként itt a gyűlésen az elmúlt évben gondolták, mert a pénzügyminiszter az alkalmaztatást a behajtott adónak csupán 8—10 százalékáig engedélyezi a tényleg befolyt eredmény figyelembevételével. Ma pedig ez az eredmény igen csekély. Megemlékezik Héry János Bartos László ujfehértói jegyző szolgálatának negyedszázados ünnepéről, amelyen megjelent a vármegye főispánja s alispánja és itt rámutat arra, hogy jól esik a jegyzői karnak, hogy a vármegye urai nemcsak rendelkezések megtételénél vannak ott, hanem akkor is, amikor a jegyzői érdem előtt kell meghajtani az elismerés zászlaját. Megemlékezik az apagyi kulturház felavatásáról is, ahol résztvett és ahol azt látta, hogy a szép siker jegyzői munka eredménye. Ebből az alkalomból is üdvözli Barthos László ujfehértói, Radnai apagyi jegyzőt és Fényes Gyula apagyi ^földbirtokost, a jegyzőegyesület tiszteletbeli tagját. Végül lelkes szavakkal a hitre, bizakodásra hivja fel társait a jegyzők elnöke, hitre a szebb jövőben, amelynek útját a jegyzői kar kitartása elősegíti. A jegyzőgyülés határozati javaslatai Az elnöki jelentést éljenzéssel, hozzászólás nélkül fogadja el a közgyűlés, majd Osváth adóügyi jegyző felolvassa a határozati javaslatokat, mindenütt előrebocsátván a részletes indokolást. A jegyzők kérik, hogy a javadalmi földeket újra értékeljék, mert 1926. óta, amikor az értékelés megtörtént, a terményárak nagymérvű csökkenése azt eredményezte, hogy a jegyző, aki ilyen földek alapján kapja fizetését, jövedelmének kétharmadrészét elvesztette. Kérik az állami tisztviselőkével egyforma elbánást a fizetés folyósítása érdekében, mert a mai állapot demoralizálóan igazságtalan. A jegyző túlnyomóan állami feladatjszolgálatában dolgozik. Utalják ki fizetését ugy, mint az |állami tisztviselőkét. A köztartozások behajtásánál ne legyen a jegyző vádló és védő egyszemélyben, ne legyen végrehajtó, hanem mint régen volt, a falu apja, szociális feladatok zavartalan végzője. Az adó behajtását pénzügyi tisztviselő végezze. Ennél a kérdésnél vita volt. Baloghy László nyírbátori főjegyző, Rácz Gyula dr. pénzügyi tanácsos, Héry János elnök behatóan megvilágították ezt a kérdést. Hangoztatták, hogy a jegyzőnek (fontos feladata a fizetési képesség elbírálásánál az egyéni körülmények megvilágítása s hogy a jegyző nem vonható ki ebből a munkából, azonban ^sürgősen szükséges megfelelő segéderő nyújtása, amint ezt Baloghy főjegyző indítványozta. Kérik a jegyzők az uj rendelet módosítását, a jegyzői tanfolyami időnek és az ideiglenes beosztásoknak beszámítását, miié egyébként birói döntés is van már. Kérik 'a községi tartozások konvertálása érdekében megfelelő kormányintézkedés megtételét, mert az adóhátralékosok is kedvez ményt kaptak, aminek hatása van a községi tartozásokra is. Kérik, hogy mentesítsék a községet mindennemű iskolai tehertől. Vesse ki az állam a kulturadót, amire fizessenek a társulati és kereseti adó után is. Baloghy László nyírbátori jegyző itt rámutat a nyugdíjjárulékok nagy terheire, amelynek csökkentését joggai kérik a községek. A határozati javaslatukat azzal fogadják el, hogy megküldik a társegyesületeknek, a főispánnak, az alispánnak, a törvényhatóságnak^ vármegye országgyűlési képviselőinek s felsőházi tagjainak. Kizárnak egy tagot az egyesületből A számadások elfogadása után az elnökség indítványára Vargha József csobaji segédjegyzőt, aki Papp Barna vezetőjegyzőt egy szeneslapáttal olyan súlyosan inzultálta, hogy súlyos sérülést okozott és aki ellen bűnvádi eljárás is megindult ezért s akit elis ítélt a bíróság, kizárja tagjai sorából az egyesület. Az indokolás kimondja, hogy a kizárást meghallgatás nélkül kellett elhatározni, mert arra nincs mentség, hogy egy jegyző inzultálja hivataltársát. Egy érdekes inditvány A közgyűlésen érdekes indítványt fogadnak el. Baloghy László javasolja, írjon fel az egyesület a kultuszminiszterhez, hogy rendelje el a középiskolákban a tanulók levelezését idegen országok tanulóival. Ennek érdekében rendelje a filatéliával, a bélyeggyüjtéssel való rendszeres foglalkozását. Mert a filetélia ad alkalmat arra, hogy a diákok a külfölddel levelezhessenek. Ennek a magyar igazság propagálása szempontjából van óriási jelentősége, amint ezt Baloghy László a maga fiainak levelezéséből látja. A javaslatot, amely élénken jellemzi azt, hogy jegyzőink lelkében az anyagi válság küzdelmes napjaiban hatalmas erővel él a magyar igazságért való eszmei harc vágya, lelkes éljenzéssel fogadja el a közgyűlés, amely ezzel véget is ér. • Mikecz Ödön dr.: Ma a községi közigazgatás a magyar hajó kemény páncélja A közgyűlést a sóstói vendéglő nagytermében társas ebéd követi. A banketten Héry János elnök lelkes szavakban mutat rá, hogy mindenütt inog a föld, nálunk rend és nyugalom van, amelynek őre Magyarország hős Kormányzója. A jegyzői kar lelkesült éljennel ünnepli a Kormányzót. Baj na Bálint dr. főjegyző Mikecz Ödön dr. főispánt köszönti ihletett szavakban nagy hatással. A főispán egyik beszédéből idéz, amelyben azt mondotta, hogy ma a magyarság a sorsközösség tudatától áthatott menetelő hadoszlop, amely a feltámadás utján halad előre. A jegyzői kar érzi szerepét ebben a hadoszlopban és érzi, hogy a nemzeti öncélúság, a magyar testvéri együttérzés szellemének sugároztatója a zászlóvivő főispán, akinek felajánlja a magyar lelki egység kivívásának harcában a jegyzői kar s vele együtt a rendithetetlenül álló magyar falu támogatását minden áldozattal, munkával és küzdelemmel, élettel és vérrel ha kell. Baloghy László főjegyző szellemesen aposztrofálja a németfrancia háború idejére vonatkozó adomák egyikét és Barhou történelemhamisitásával szemben a magyar igazság győzelmébe vetett hit erejét hangoztatva, ennek a hitnek őrzőit és erősítőit köszönti a magyar közigazgatás vezérférfiaiban, elsősorban Virányi Sándor alispánban és a vármegyei tisztikar jelenlévő kiválóságaiban. A köszöntők elhangzása után Mikecz Ödön dr. főispán mond felemelő hatású beszédet, amelyben a jegyzői hivatást magasabb Nyárvégi kiárusítás keretében eladásra kerülnek: Legjobb mosó voilok, kartonok ... mtr 84 fillér Müselymek gyönyörű mintákban ... „ 84 fill. 110 Mintázott kreppek és burettek „ 1 "10 Parisette, Creppamie 2 90 és 310 helyett „ 1 80 Kötött blousok drb L90 Maradékok egész ruhákra is félárban! Ungár Lipót áruházában Nyíregyháza, Luther-utca 4. nézőpontból világítja meg. A ma

1 magyar élet hasonlít a XVII. század magyar életsorsához. Ma, a végvárak szerepe a magyar falvaknak jutott az ádáz ostromban, a gazdasági válság, a megcson kitottság okozta bajok idején és ezeknek a végváraknak kapitánya a magyar jegyző. Ha a magyar életet egy, a viharos tengeren haladó hajóhoz hasonlítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ennek a hajónak külső páncélja, amelyet elsősorban érnek a hullámcsapások, de amelynek szilárd, sebezhetetlen ellenállásától a hajó belső életének bizonysága függ, a jegyzői kar, a magyar falu közigazgatása. A nemzetnek nem szabad ma hitében megrendülnie. Mi nem engedhetjük meg a kalandok luxusát, mint a 70 milliós népek országai, mert ha mi kalandokba bocsátkozunk, ha kísérletezünk és ha csak egyetlen kísérletünk is sikertelen, elsülyed ez a nemzet mindörökre. Ezért óvnunk kell a hajó belső rendjét, ezért kitartásra van szükségünk, meg nem rendülő erkölcsi erőre, hűségre, bizakodásra, mert ha a hajón benn felborul a rend, hiába védenek a külső kemény acélzatu páncélok. Biztosítja a jegyzői kart a vezetőség jóindulatáról és megértő segíteni készségéről. Lelkes éljen fogadta a főispán szavait, majd Virányi Sándor alispán szól a jegyzői karhoz. Felidézi azt a képet, amelyet a múltban Jankó János festőművész szatirikus tolla rajzolt a vármegyei közigazgatásról. Jankó a kátyúba rekedt szekérben ironizálta a közigazgatást, ma azonban ennek a karikatúrának nincs létjogosultsága. Ma a közigazgatást a repülőgép jelképezhetné, amelyből beláthatnak minden udvarba, minden tanyába, faluba. A mai közigazgatás az élet őre és kiszolgálója. Erre példa a jegyzői kar derék munkássága, amelynek ő szeretőszivü figyelője volt és marad minden időben. Nagy éljenzés hangzik fel a népszerű alispán beszéde nyomán, majd Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselőt tapsolják meg tüntető szeretettel, amikor a jegyzők érdekeinek országgyűlési reprezentálásáról beszél. Nagy hatást kelt Sarvay Elek dr. főügyész is, aki szeretetéről és megértéséről biztosítja a jegyzői kart az eléje kerülő ügyekben. Még számos köszöntő hangzik fel. Pulu primás szebbnél-szebb magyar nótája mélyíti a hangulatot és teszi ünnepivé, magyarrá. — Erős, vérbő, kövér emberek igyanak naponként, reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József keserűvizet, mert ez rendes gyomor- és bélmüködést biztosit, számottevően előmozdítja az emésztést és kitűnően szabályozza a vérkeringést. Bármily feliratú gu m íb élyegző eredeti gyári árban megrendelhető a Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalában, Bethlen-ö. í. T«l«fon 77.