Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 147-172. szám)

1934-07-13 / 157. szám

.jushó 13 7ÍRYIDÉK 3 oldal is családi dráma hajnalán. a. azda itcsaládja olyan szelt ajközelélósággal iné féramire a .agadott és ^ermek sebeit -gének rontott és 4 a mellébe szúrta >i, az ittas ember még jobmegdühödött és Jujból a felségének rontott, de a hatalmas lendülettől a kés megcsúszott és saját térdébe fúródott. A szobában alvó gyerekek a hatalmas zajra felébredtek és kétségbeesve lármázták fel akik a szomszédokat, vérbeborultan, eszméletlen állapotban találták meg a szerencsétlen asszonyt. Arányi ellen szándékos emberölés kísérlete cimén indult meg zi törvényszék előtt ^Sf'Kenézlő a büntető eljárás, akinek ügyét dráma tegnap délelőtt tárgyalta a nyiregyházi törvényszék Horváth tanácsa. A vizsgálati fngságban megtört ember sirva tett vallomást a véres hajnalról és azzal védekezett, hogy felesége erélyes fellépésén annyira felindult, hogy elvesztette önuralmát. Töredelmes vallomása után Arányi apró gyermekei vonultak a biróság elé, hogy tanúvallomást tegyenek apjuk ellen. A gyermekek azonban az utolsó pillanatban éltek a ftörvény engedelmével és kijelentették, hogy nem akarnak tanúvallomást tenni. A törvényszék a többi tanuk és dr. Konthy Gyula orvosszakértő meghallgatása, majd dr Vernes István kir. ügyész és dr. Bodnár Jenő védő előterjesztései után Arányi Józsefet, erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért a nagyszámú enyhítő körülmény figyelembe vételével 3 hónapi fogházra itélte. Az ítélet jogerős. Nyíregyházán méltó emlékművet emeltek a szabolcsi hősi halottaknak, de érthető, hogy az egyes községek is meg akarják örökíteni a hösök emlékét A vármegye kisgyülésén tegnap délelőtt tárgyalták Nagykálló képviselőtestületének azt a határozatát, amelyben kimondotta, hogy a község hősi halottai emlékére megfelelő momentumot állit. Az emlékműre szükséges pénzt a község akként teremti elő, hogy évenként 500 pengőt félretesz a hősi emlékmű alapra, ugyanakkor gyűjtést indit az emlékmű javára. A kisgyűlés nem hagyta jóvá ezt a határozatot. A javaslat az volt, hogy a község mai helyzetében nem takaríthat meg annyit az emlékműre, amennyit a határozatban erre a célra szán. Különben is — mondotta a feloldást javasló előadó — Nyíregyházán éppen azért állítottak a községek hozzájárulásával olyan monumentális emlékmüvet, hogy ez valamennyi község közös emlékműve legyen. A javaslathoz többen szóltak hozzá. Énekes János prelátus nem fogadta el azt az álláspontot, hogy a nyiregyházi emlékmű megalkotása után most már a községek ne állítsanak emlékművet. Erre a község lakosságának hazafias érzésben való erősítésére és kegyeleti érzésük ápolása céljából is szükség van. Igyekezzék Nagykálló megalkotni az emlékmüvet, indítson gyűjtést és létesítsen alapot is ha nem is olyan |nagy összegű évenkénti hozzájárulással, mint a képviselőtestületi határozat kimondotta. A gyűjtésből nem veszi ki a részét mindenki és igy a község által megszabott összegek biztosítják azok részvételét is a hazafias áldozathozatalban, akik a gyűjtéstől távoltartják magukat. Nánássy Andor dr. kir. kormányfőtanácsos is osztja Énekes János prelátus felfogását és hangoztatja, hogy a községeknek az a törekvése, hogy maguk is állítsanak emlékművet, megérthető és helyeselhető, Nagykállónak azonban várnia kell a viszonyok javulásáig, amikor aztán meghozhatja a község a most olyan terhes áldozatot. Virányi Sándor alispán is egy véleményen van a felszólalókkal. Az, hogy Nyíregyházán megalkottuk a vármegye hősi halottainak emlékéhez méltó, monumentális emlékmüvet, nem jelenti azt, hogy a községek ne tegyenek eleget a lelkükben élő hálának és kegyeletnek hősi halottaik emléke iránt. A községek mai, eladósodott helyzete azonban nem engedi meg a nagyobb összegű hozzájárulást az emlékművek költségeihez. Azt javasolja, mondja ki a kisgyűlés, hogy elvben hozzájárul Nagykálló elhatározásához és azt tanácsolja a községnek, kezdje meg a gyűjtést 'az emlékműre, a község pedig majd akkor határozzon a megajánlandó összeg tekintetében, ha ezt anyagi helyzete megengedi. Nyíregyházán is mozgalmat indítanak az általános vasárnapi munkaszünetért A vasárnapi teljes munkaszünet behozatala mindinkább közeledik a végleges megoldás felé. A legutoljára Budapesten megtartott kongresszuson, ahol különböző érdekeltségek képviselői a parlament több tagja s a társadalom különböző tényezői vettek részt, szintén a teljes vasárnapi munkaszünet mellett döntött, hisz napnál világosabb az az igazság, hogy hat napi munka után minden kulturembernek mind fizikaiDiákoknak legalkalmasabb ajándék egy Kodak fényképezőgép P 8'40-ért Kapható a Központi Drogériában Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 7. sz. Telefon 237. lag, mind szellemileg feltétlenül szükséges az egy napos pihenés, legyen az illető akár önálló kereskedő, vagy alkalmazott. Örömmel állapitható meg, hogy Debrecen után ma már Miskolcon és Egerben is a teljes vasárnapi munkaszünet törvénybeíktatásáig, egyelőre a nyári hónapokra már megteremtették ;a vasárnapi munkaszünetet, a főnökök is, az alkalmazottak is közös óhajtás alapján. Különben ma már a társadalom egységes közvéleményének is ez az Jóhaja. Reméljük, hogy Debrecen, Miskolc és Eger után Nyíregyháza füszerkereskedői és alkalmazottai is találnak megoldást, íha megkésve is a még hátralévő nyári hónapokra, hogy üzleteiket vasárnap zárva tarthassák. humenszky Testvérek Temetkezési Intézete (Volt Városi Temetkezési Intézet) Luther-utca 3. szám. Telefon 297 Elvállal temetések rendezését helyben és vidéken a legegyszerűbbtől a legfényesebb kivitelben. — Halottszállitás, exhumálás ugy helyben mint vidéken. — Szolidan mérsékelt árak ! A polgári fiú- és leányiskola évzáró ünnepe Polgáron Junius 24-én délután tartotta évzáró ünnepségét Polgáron az itt már 5-ik éve működő polgári fiu és leányiskola. Egy ilyen ünnepség ép ugy, mint a tanévek elején a megnyitó ünnepély, a már hosszú idő óta működő iskoláknál nem jelent valami különösebb eseményt. Polgáron azért emelkedett ki ez az évzáró ünnepély a szürke megszokotíság keretei közül, mert az iskola fennállása óta ez évben először volt teljes mind a négy évfolyam, mert a növendékek eddigi csekélyebb létszáma miatt a negyedik osztályt nem lehetett megnyitni és fönntartani. A negyedik osztályt végzett növendékeknek tehát fontos és soknál talán életbe vágóan fontos volt ez a nap, hiszen akkor vettek bucsut a jó barátok egymástól a szeretett, jóakaratú, kiváló tanári kartól — és a kedves iskola termeitől. A növendékek közül számosan mennek, több, magasabb tudást szerezni felsőbb iskolába, akikre nézve tehát a Polgárról való eltávozás egyszersmint már a pályaválasztás gondját is megteremtette. A tanári kar tehát emlékezetessé akarta ezt a napot tenni az eltávozók részére és az ünnepélyt a nagy nyilvánosság előtt az ipartestület székházának nagy termében rendezte meg, ahol egyszersmint az egy héttel azelőtt lezajlott tornaverseny győzteseit is dekorálták a különböző nagy számú értékes dijakkal. Az ünnepség irodalmi matiné színvonalán mozgott és nem egy száma határozottan meglepetést keltett a nagy és előkelő közönségnél. A program a következő volt: 1. Szózat, énekelte a vegyes kar. 2. Búcsúbeszédet mondott az iskolától Király Tirza IV. oszt. tanuló, aki tartalmas, megható búcsúztatót tartott saját maga is könnyek között mondva „Isten hozzádot" a nagyrabecsült tanári karnak és a szeretett iskolatársaknak. 3. Móra Lászlónak: „Messze szállunk" cimű versét szavalta Gecse Katalin IV. oszt. tan. 4. Demény Dezső „Szerenád"ját énekelte a vegyeskar. 5. Mécs László „Alázat" c. költeményét szavalta Huszár István IV. o. t. igen hatásosan. 6. Vincze-Kubinyi: „Aranyszőrű kis bárányka cimű daljátékából részletet Vincze Zsuzsánna és Kóvay Kató énekeltek igen szépen. 7. Láma- Kovács Homolay : Tikti-tik-tá cimű müvét előadta a vegyes kar. 8. Mécs László: „Aranyos kicsikém" c. versét szavalta Vincze Erzsébet IV. o. t. az önképző kör elnöke, aki meleg alt hangján, igen nagy sikert aratva adta elő a költeményt. A vegyeskar magyar népdalegyveleget adott elő, továbbá Paszternák Olga IV. o. t. búcsúzott az önképző körtől és végül szépen szavalt Szakácsi Sándor IV. o. t. is.