Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 122-146. szám)

1934-06-22 / 140. szám

2 oldal. j taffiOiCSIHlB UP Trianon 15. 1934 junius hó 22 A magyar honfoglalás mondái elevednek meg a frontharcosok julius 1-1 táborozásán Julius l-e, a frontharcosok nagy vasárnapjának dátuma Nyíregy­házán. A frontharcosok ekkor ren­dezik meg találkozójukat a Nytve bujtosi sporttelepén. A nagy front­harcos napon érdekes műsorral szórakoztatják és lelkesítik a kö­zönséget. Megelevenítik korhű jelmezek­ben a magyar honfoglalás mon­dáit. Látjuk Árpád vezérkarát, a paizsra emelést, a kalandozások korának mondai jeleneteit, Lehel kürtjét, Konrád halálát. A frontharcos ünnep érdekes eseményekben gazdag műsorának előkészítésén hatalmas rendezői gárda fáradozik, élén Füzesséry Elemér ny. alezredessel. A frontharcosnap ebédjére és az esti színházi előadásra szóló jegyek és a műsor, melynek meg­váltása kötelező, a Menetjegyiro­dában, továbbá Jakabovics Fanny dohánytőzsdéjében kaphatók. A termőföld ünneplése Nyirmadán Gazdakörök hódolata Mikecz fldön dr. főispán előtt Vasárnap délután Nyirmada olyan nagyarányú ünnepségeknek volt színtere, amely ünnepségek túlnőttek egy község helyi jelen­tőségű megmozdulásának keretén. A föld népe azt az anyaföldet ünnepelte, amely föld a „minden­napi kenyeret" adja a verejtékező és éhező emberiségnek. Öt köz­ség lakossága gyűlt össze Nyir­madán. Őr, Pusztadobos, Rohod és Vaja olyan embertömeget höm­pölyögtetett Nyirmada felé, amely embertömeg dicsőségére válna egy országos vásárnak is. Mind az öt falunak kitűnő szervezettségű gaz­daköre van, mely gazdaköröknek szervező nagymestere és lelke, Boér Ágoston dr. földbirtokos. A gazdakörök ünnepe is Boér Ágoston dr. lelkében fogamzott meg. Az ő mesteri kezében futott össze minden terv, minden elgon­dolás, minden eszme s ő tartotta kezében mindvégig a vezetés kar­mesteri pálcáját. Ügybuzgósága és lelkesedése hallatlan és párat­lan eredményeket ért el. A gazda­társadalom eme megmozdulására és a gazdakörök nagygyűlésére kijött Nyirmadára Mikecz Ödön dr. Szabolcsvármegye főispánja is. Az előkelőségek soraiban ott volt Hankó Olivér dr. a tiszán­túli mezőgazdasági kamara kikül­döttje, Elekes Gábor ezredes, báró Perényi Péter nagybirtokos, Uhl Károly dr, címzetes prépost, es­peres, Péchy Gábor, Elek Emil alezredesek, Torzsay Henrik őr­nagy, levente főparancsnok, Tu­ránszki Pál, Fényes Gyula föld­birtokosok, Kubinyi Zoltán fő­szolgabíró, Mikecz Tamás föld­birtokos és mások a megyei és községi előkelőségek közül. Mikecz Ödön dr. főispánt a falu határától száztagú magyar­ruhás lovas kisérte a faluba, ahol diadalkapuval és szemkápráztató népi pompával várta közel tíz­ezer főnyi tömeg a főispánt, aki Kubinyi Zoltán főszolgabíró kísé­retében érkezett meg. A főispánt a község nevében Eperjessy Béla főjegyző fogadta s a környék gazdakörei nevében Kriskó Sán­dor nyirmadai gör. kat. lelkész. Kriskó Sándor a gazdakörök há­láját tolmácsolta a főispán előtt, aki kiszállásával azt a bölcs po­litikát követi, amely politika fen­nen hirdeti, hogy ezekben a tör­ténelmi időkben feltétlenül szük­ség van a falu karjára és a nép romlatlan magyar szivére, mert hiszen ahány lépéssel jön köze­lebb a város a faluhoz, annyi lépéssel halad előre a magyar fel­támadás nagy ügye. Díszközgyűlés a Turul­mozgóban A közgyűlést, melyen közelöt száz komoly, napbarnított föld­mives vett részt Boér Ágoston dr. az öt gazdakör diszelnöke nyi­totta meg. Őszintén meleg sza­vaiban szeretettel köszöntötte azok­nak a kis falvaknak gazdáit, amely falvakat alig látható apró betűvel tüntet fel ugyan a térkép, de amelyek sokaságából rakódik össze mozaikként Csonkaorszá­gunk lakosságának szine-java, a magyar gazdatársadalom. A szer­vezettségnek, az összefogásnak teljesnek kell lennie — mondotta — hogy agrár hivatásunknak és célkitűzésünknek megfelelhessünk. .Tömörüljön minden gazda a magyar búzakalász nemzeti szim ­boluma alá. Ez a teljességnek első kelléke. Csak igy tud erőt képviselni. Jöjjön a széthúzás he­lyett a belső harmónia, alacsony nivóju érzelmek helyett az egye­sült erők lelkeinek kiegyensúlyo­zása. Jöjjön a száz ellentétes aka­rat helyett egy szilárd elhatáro­zás, száz girbe-gurba dülőút he­lyett egy egyenes magyar köves­út! Ennek az útnak végén nap­fényként ragyogjon az égen: a gazdatársadalom boldogulásának vágya. Ennek az útnak határkö­vei pedig legyenek : az egyetértés, a szeretet, a jóakarat és a jellem­szilárdság. És nem utolsó sor­ban a bizalom! Legyünk egymás iránt bizalommal 1 Ne keressünk minden mozgalomban és egyesek tevékenységében azt, hogy mi van a háttérben, honnan fuj a szél. Ne lássunk a magyar gaz­daköri problémákban gazdasági keresztrejtvényt. És ne lássunk találós kérdést ott és akkor, ami­kor valaki azt mondja, hogy két­szer kettő az négy I Boér Ágoston dr. ezután a fő­ispán támogatását kérte a gazda­körök védelmére és életképes mű­ködésére. Hasonló értelemben fordult a főispánhoz a *nyirmad %ai gazdakör nevében Keresztesi László ref. lelkész, az öri gazda­kör nevében Őr község jegyzője, a vajai, rohodi és pusztadobosi gazdakörök nevében a község egy-egy megbízottja. Mikecz Ödön dr. főispán állott fel ezután szólásra. Megköszönte a jenlevő félezer gazda szives érdeklődését és azt a váratlan és egyben páratlanul fényes fogad­tatást, amely útját a magyar bú­zamezők között valósággal diadal­uttá avatta. Utalt beszédében a bibliai mustármagra, mely mag kezdetben kicsiny életet lök a föld felszínére, idővel azonban a miniátür növényből terebélyes fa lesz. A Nyirmadán gyűlésező gaz­dakörök történelme is a mustár­mag történelme. Egy szerény kez­detet immáron diadalmas munka és hatalmas lelkesedés koronázza meg s az eredmény a gazdák megértésén kivül elsősorban an­nak tudható be, hogy a körzetben egy olyan gazda tarja kezében a gazdaélet gyeplőjét, mint Boér Ágoston dr. A díszközgyűlés után népünnepély következett. A dísztribünökön, amelyeket erre az alkalomra építettek, az előkelőségek hatalmas és színes­pompás serege vett részt. A nép­ünnepély a nyíregyházi cserkész­zenekar zeneszámával kezdődött. Majd a nyirmadai iskolák egye­sitett magyarruhás seregének 250 főnyi tornász csoportja adott elő zenekíséret mellett ritmikus torna­gyakorlatokat. Majd az apagyi is­kolások tornajátéka következett. Ennek a tornajátéknak hire mesz­sze környéken el van terjedve. Az iskolások tornászai a népünnepély fénypontját alkották. Játékaikban annyi magyar erő, oly mély ma­gyar bánat viharzott, hogy a já­ték emléke nagy időre megtermé­kenyítette a búbánatos trianoni magyar képzeletet. A helybeli ref. dalárda szép énekszámai után kö­vetkezett a dísztribünök előtti diszfelvonulás. Elvonult száz ma­gyar lovas, majd 120 díszruhás tűzoltó, majd 600 levente. Elvo­nult egy diszes aratómenet majd elvonult 10 szekér, melyeknek mindenike száz és száz színben pompázva a szabolcsi terménye­ket hordozta el a nézők szeme előtt. Este volt. Késő este volt, ami­amikor felrepült a magasba az első rakéta, amely egy kápráza­tosan szép tűzijátéknak volt a be­harangozója. A tűzijáték tündéri fénye mellett aztán táncraperdült a fiatalság. Express hirdetések Poloskát, pat­hör­svábot, ruszlit, Cyángázzal, kányt, egeret, vakondokot, csögöt szabadalmazott folyadék­szerrel, felelősséggel irt Nánássy, Kallói-utca 50. Ha minőségben, formában és kivitelben tökéletes gyógy fűzőt és melltartót akar, csináltassa POLLAK IMRÉNÉ FÜZŐSZALONJÁBAN Egyház-u. 4. (Kerekes palota II. em.) Vizsgák egész sora folyik le szerte az egész iskolákban, ahol a tanuló­ifjúság egy év munkásságának eredményéről tesz bizonyságot tudásának, ismeretkörének gya­ragodásával. A tanitók és ta­nárok munkája sem volt kisebb az éven át, mint azoké a nö­vendékeké, akik tanulás utján sajátították el az ismereteket, a tudás kincseit s ha ugy az ok­tatók, mint az oktatottak lelki­ismeretesen látták el feladatu­kat, akkor egy jól végzett év terhét hagyták maguk mögött, hogy a pihenésben felfrissülve folytassák ősszel további mun­kájukat. Nem felesleges a magyar ta­nuló tudása, mert a népek vi­lágversenyében az olyan kis nemzet, mint amilyen a meg­csonkított magyarság, csak ugy állhatja meg helyet a jövő nem­zedék, ha mentől jobban fel van vértezve a tudás paizsával, a legszélesebbkörü ismeretek páncéljával, amelyről visszapat­tan a rosszindulat minden nyila és dárdája. De talán még fontosabb a tu­dásnál s a jellem és az erkölcs, mert ezek nélkül a tudás is a legtöbbször kárbavész, vagy nem jó irányban használtatik fel. Azért az oktatáson, tanítá­son felül elengedhetetlen a még hajlítható fiatalságnak olyan ne­velése, amely az iskolai év vé­gezte után folytatódik a szülői háznál a szünetidőben is, amely nevelés megszilárdítja a jelle­met, vallásos, istenfélő és ha­zafias alapokon épiti fel a tu­dással párhuzamosan az erköl­csöt. Legyen ezért a vakáció foly­tatása és kiegészítése az iskolai nevelésnek, a jellem és erkölcs fejlesztésének, hogy az élet nagy vizsgáin is meg tudjon felelni a nehéz kérdésekre minden jól nevelt magyar. Utazási kedvezmény a cserkészek részére A Magyar Államvasutak igaz­gatósága ujabb utazási kedvez­ményt biztosított a cserkészek ré­szére. Az érvényben lévő kedvez­ményeken kivül junius 15-étől kezdődően 100 kilométer távol­ságon alul történő utazás esetén — amennyiben legalább négy, más kedvezménnyel nem utazó cserkész együtt vált jegyet — 33 százalékos kedvezményt, 100 ki­lométer távolságban felül történő utazás esetén pedig 50 százalékos kedvezményt nyújtanak a cserké­szeknek. Azonkívül minden 15 fő után egy cserkész ingyen utaz­hatik. Qumi­cégbélyegzők megrendelhetők a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában Bethlen-u. 1. (Városház-épület)

Next

/
Thumbnails
Contents