Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 98-121. szám)

1934-05-02 / 98. szám

1934. május ho 2 Eszmeharc Volt a Kioszban Éber flntal dr. és a gazdasági liberalizmust támadók között, de az iparosság hangoztatta, hogy szereti, becsüli képviselőjét SZMMPJIUP 3 oldal Éber Antal dr nyíregyházi tar­tózkodásának idejét felhasználta arra, hogy érintkezést találjon a társadalom legszélesebb rétegei­vel. Vasárnap este a Kioszban vacsorát rendeztek Éber Antal dr. tiszteletére. A vacsorán megjelen­tek a nyíregyházi iparostársada lom reprezentánsai, ifj. Tóth Pál, Huray János elnökök, Bálint Ist­ván dr. ügyész, megjelentek a Kiosz eszméinek régi bajnokai, Pisszer János, Sikorszky István, Nagy Kálmán és a szövetség el­nöksége, tisztikara teljes szám­mal. Az összejövetelen Éber Antal dr., Szohor Pál főjegyző kíséreté­ben jelent meg. A kitűnő vacso­rán, amely Bacskay Bertalan gaz da ízlését és ügyességét dicsérte ezúttal is, az első nagyhatású kö­szöntőt Huray János mondotta. Huray, aki nagymestere a hatásos szónak, most is remekelt és be szédének alapgondolata az volt, hogy az iparosság munkát vár, munkát kér, vagy legalább azt szeretné minél előbb elérni, hogy a közterheket csökkentsék. Hálá­val gondolnak a kormányra a kis­ipari segélyért, de ezeket a köl­csönösszegeket emelni szeretnék. Meleg szavakkal méltatta Huray János Éber Antal dr. szerető gon­dosságának jelentőségét az iparos küzdelemben és az iparosság tün­tető szeretetével köszöntötte az önzetlen áldozatkészségnek, a pél­dás kötelességtudásnak hősét, Nyíregyháza képviseltét. Éber Antal dr.: A kisiparosság a nemzeti vagyon tekintélyes részét szolgáltatja ma is Éber Antal dr. nagylelkesedés­sel fogadott válaszában hangoz­tatta, hogy abban, ahogyan felvo­nult előtte Nyíregyházán a r e^ e­netes nyomor keresztmetszetét kapta a bajoknak s csak még erő sebb meggyőződéssel fogja most már a parlamenti vitákban feltárni a nyomor igazi okait. Mindig fokozódik ez a tevé­kenységem valahányszor a kisipar érdekeiről van szó, mert hiszen a kisipar nemzetgazdasági szem­pontból is rendkívül jelentős té­nyező, ami kitűnik abból ís, hogy a 2500 millió nemzeti jövedelem­ből 265 milliót szolgáltat még a mai válságos helyzetében is. 1867 óta minduntalan azt hallani, hogy a kisipar végét járja, holott a kis­ipar ma is él és jelentős gazda­sági és társadalmi tényező. Van­nak természetesen ma lesújtó ta­pasztalatai is arról, hogy egy tár­sadalmi kategória sem szenved annyit a válságban mint a kézmű­ipar, még a kereskedelem sem, mert neki nem kell felvenni az élet-halálharcot a gyáriparral. Konkrét esetet ismertet, amiből kitűnik, hogy a gyáripar nagy adókedvezménye mellett, a kis ipar egyenlőtlen fegyverekkel küzd A magyar kézmüiparosság azon­ban szorongatott helyzetében is felemelő példáját mutatja az er­kölcsi nagyságnak. Meghatotta a tisztességnek az a ragyogó meg­nyilatkozása, amelyet a főváros ban a kisipari hitelek körül ta­pasztalt. A házadómentességről az a felfogása, hogy olyan lakóhá zaknál volna megadható, amelyek­nél valóban a kisiparos keres, mert paloták, bérházak építésével min­denki keresd csak a kisipar nem. Hangoztatja, hogy az iparosság helyesli, ha a kisgazdát a védett­ség talpra állítja, de a nagybir­tokos, aki továbbra is autón jár és golyós puskával luxus vadá­szatokon vesz részt, nem érdemli meg a védettséget. Foglalkozik a pékek problémá­jával és jogosnak tartja, ha a buza és a liszt árának emelkedé­sével ők is emelik a kenyér árát. Felemelő az a testvéri egyet­értés és összefogás, amelyet a nyíregyházi iparosság- tanusit. Üdvözli ennek a győzelmes test­vériségnek tényezőit Huray János és ifj. Tóth Pál elnököket. Ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök a tettek képviselőjét köszönti Ében Antalban, aki már kassai képviselőjelölt korában elkötelezte magát a kisiparosságnak és nincs jogos, méltányos kérelem, amelyet ne teljesiteno, ha iparosok kérik. Müller Antallal ma ő kiizd egye­dül erélyesen a parlamentben a kisipari érdekekért. Nyíregyháza kisiparossága az tyarikölcsön visszafizetésében a pesti példák­hoz hasonló erkölcsi magatartást fog tanúsítani, de arra kéri Éber Antalt, interveniáljon e kölcsönök felemelése érdekében. A kisipa­rosság minél elhagyottabb, annál nagyobb szükége van arra a meg­értő szeretetre, amelyet Éber An­tal dr. tettekben tanúsított iránta és eljön az idő, amikor ezért a támogató szeretetért ugyancsak tettekben róhatja le háláját. Hotfmann Mihály Omke elnök az iparosság fénykorából idéz egy-egy képet és uj virágzást kí­ván a kereskedelem szempontjá­ból is olyan fontos kisiparos­ságnak. Szohor Pál a nyíregyházi iparosság értékeit méltatja Szohor Pál főjegyző nagyha­tású beszédben mutat rá, hogy 15 éve figyeli a város képviselő­jét, de eddig nem látta még azt az önzetlen, áldozatos fáradozást, amelyet Éber Antal fejt ki a vá r sí polgárság érdekében. El­mondja, hogy 15 királytelki sze­gény ember levelet irt Eber An­talnak az ottani vasúti átjáró lé­tesítése érdekében. Éber dr. az­nap délután személyesen nézett utána a dolognak Királytelken és a helyszínen állapította meg a szegény földművelők kérésének jogpsultságát. Ezzel a páratlan, odaadással küzd az iparosét de­kekért is, amit Nyíregyháza derék iparossága meg is érdemel. Ez az iparosság nagy férfiakat adott a városnak s most is egy nyíregy­házi iparosnak, Osváth Antalnak fia, Imre alkotja meg a szabolcsi Országzászlót. Ez a polgári erő és lendület az iparosok összefo­gásából árad. Stibi József az iparosság érde­keinek szószólóit és támogatóit találja a hatóságokban és Szohor Pált a kisiparosok igaz szivü, tettrekész barátját köszönti. Sikorszky István a gazda­sági liberalizmust kritizálja Sikorszky István iparfőfelügyelő mond ezután nagy beszédet, amelyben hangoztatja, hogy min­denkor meghajol Éber Antal em beri értékei előtt, de mint köz­gazdásszal vitába száll és szeret­né, ha engedne abból a merev állásfoglalásból, amellyel a gaz­dasági liberalismus helyett adott annak az önzésen alapuló profit­mentalitásnak, amely az etikai vonatkozások tekintetében nem mutat érzékenységet és amelyek­nek korszakában igen fontos tiszt­ségekre is olyan egyének kerül­tek, világszerte, akikből éppen a Moly elleni rr SZŐRME ÓVÁS 5 i m k ovi cs szűcsnél Luther-u 5. Ezüst és más rókák nagy választékban gazdasági liberalizmus materializ­mus életeszmélete miatt, nem fejlődött ki eléggé a köz szolgá­latának szigorú morálja. A gazdasági individualizmus túlságba ment és a korporációs rendszeré a jövő. Ét?er Antal dr. nagy figyelem-, mel hallgatott hatalmas érvelés­sel védte a gazdasági liberaliz­must, amellyel szemben igazság­talan vád, hogy nem töltötte meg erkölcsi tartalom. Az ellenkezőnek felemelő példáit szolgáltatja a tör­ténelem. Ma mindenki uj világ­ról és uj utakról beszél, de ezek az uj utak homályosak és kalan­dosak. Az olasz korporációs rend­szerre nem lehet hivatkozni, mert itt nem a rendszerben, hanem Mussolini kivttíles zsenijeben van a teremtő ért.k Egyébként az olasz rendszer értékelése még korai volna. Ami azt illeti, hogy ő változtassa meg álláspontját, ez képtelenség, ő kitart , eszméi mellett, amelyekben hisz. Utal az angol liberalizmusra, amelynek önzés az alapja, de amelyet eti­kussá tesz a^mély vallás-eikölcsi életfelfogás. Ő is ennek az etiká­val áttelitett liberálizmusnak ma­rad hive mindhalálig. Pisszer: Az evolúció feltartózhatatlan Az érdekes eszmeharcba Pisszer János az evolúció dönthetetlen érvével lép. Kimutatja, hogy mi­ként pl. az építészeti stílusok át­alakultak a történelmi korszakok folyamán, akként alakulnak át a fejlődés parancsára a közgazdasági rendszerek is. Megérti, hogy a régi rendszernek hívei elszántan védik álláspontjukat. így volt ez más téren, éppen pl. az építészet terén is„ ahol a vasbeton fellé­pése idején komoly tudományos érvek alapján harcoltak a beton ellen — hasztalan. A fejlődés elől nem lehet kitérni. A gazda­sági liberalizmus valamikor te­temtő erejű hősi korszaka után visszaesés állott be, ma már ez a rendszer elavult és átadja a he­lyét a tervszerően irányított ter­melésnek. Éber Antal dr. előtt azonban akkor is szeretettel hajol meg az iparosság, ha gazdaságelméleti téren más más utakra tér, mert az eszmékhez való becsülete* hűség csak még nagyobbá teszi szemében ezt a kivételes tudásu, páratlan jóságú nagy férfiút, akit szive melegével köszönt. Az érdekes vita így az össze­fogó szeretet jegyében ért véget. A közgazdasági vitát magyar nó­ták búsongó, majd lelkesen csa­pongó dallama váltotta fel és Éber Antal dr. a magyar barát­ság és testvériesség szép estje­ként őrzi meg emlékében a Kiosz­ban töltött est emlékét. Mindnyájunknak el kell menni a z OLCSÓ RRUHRZBR Cím: Bessenyei-tér 15 Cim: Bessenyei-tér 15.

Next

/
Thumbnails
Contents