Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-19 / 88. szám

2 oldal. frtKBOLCSI HIBL JLP ;934 április hó 19 (pj.) Az irányított gazdálkodás könyvtára kötetei nem százában, hanem több százában sem ta­láljuk meg azt a gazdaságpoliti­kai célkitűzést, amelyet a kor­mányzat ezirányban maga elé ál­lított, még ha el is fogadjuk azt a feltevést, hogy ez veszedelme­sen komoly, sőt időszerű is. Az a felfogás és annak kifejezése, hogy e téren tájékozatlanok vagyunk, nem ismerjük a kormányzat szán­dékát ; „az igazság szabadsága" révén hangoztatható. Ha az irányítás mintájául, a dániai példa megközelítése is fel­állíttatnék, ahol az „ellenőrző egyesületek" tevékenysége még az egyéni szabadság mélységei­nek legmélyére is lehatol és ha ennek a gazdasági irányitásnak csak a minimumát is elérhetnők, már akkor sem lehetne a magyar kisgazdára a „tejhamisitás" vád­ját rászórni, amint azt napjaink­ban, — joggal, vagy jogtalanul, nem kutatjuk. — sajnálattal kell tapasztalnunk. De ugyanilyen irá­nyítást lehet feltenni a termelés más területein is, amelyet a kor­mányzat ugyancsak anélkül alkal­mazhat, hogy erről, vagy ezekről eddig, az érdekelteket tájékoztatta volna. De az irányított gazdálkodás előnyeiről már igen nagyszámú országos gyűlése a gazdáknak nyilatkozott és azt helyeselte, ugy hogy az ezirányu megmozdulást nem gyengítheti a Nyíregyháza városhoz beterjesztett beadvány. Ha tehát a szakosztályok „idő­előttiség" cimén nem javasolták felterjeszteni a beadványt, ugy kétségtelenül „az igazság szabad­sága" jegyében tették ezt. A „vámsorompók" ? Ezeknek a lehetőséghez képest lebontását a külföldi iparcikkek előtt, azok a kereskedelmi szerződések végzik, amelyeket mostanában megkötöt­tünk és kötünk. Ezek bontják mindinkább „le a vámsorompó­kat" abban a mértékben, amennyi­re a külföld is lebontja azokat a mi mezőgazdasági cikkeink előtt. A kormányzat a kereskedelmi tár­gyalások „tehát csak a lehetőség szerint és csak akkor, ha mi is kellő ellenértéket kapunk", bon­togatja le a vámsorompókat és egyebet sem tesz, mint ennek a módját keresgeti. Ezt minden új­ságolvasó tudja, aki a kereske­delmi tárgyalások híreiről tudo­mást szerez és értesül azokról az „utazói" utazásokról, amelyeket a kormányzat tagjai éppen a vám­díjtételek leszállítása, illetőleg ter­meivényeink elhelyezése érdekében végeznek. Ezt legjobban bizonyítja a sta­tisztika, a vámbevételekre nézve. Eszerint volt: 1927—28 ban : 148 millió, 1928—29- ben : 124 millió, 1929—30-ban : 96 millió, 1930- 31 -ben: 79 millió, 1931 -32­ben: 45 millió és 1932—33-ban: 34 millió pengő a vámbevétel. Zuhan a forgalom is a külkeres­kedelmi import terén, de, talán jobban a vámbevétel, jeléül a kor­mányzat törekvéseinek, egyben a ránkerőszakolt autarchiának is. A szerte a világon alkalmazott önellátás szabályozza a külkeres­kedelmi forgalmat. Ha az „üveg­házi ipart" fel is áldoznók, erre az iparra aligha lehetne ráfogni, hogy ez szállítja a gazdáknak az iparcikkeket. Az az ipar, amely a külföldön is versenyképes, nem „üvegházi" már. Régen kitelepe­dett ez már a szabad földre, ép­pen ugy mint a mezőgazdaság is. Lehetne arról beszélni, hogy a külföldi tökeérdekeltségnek a ma­gyar gyáripari „Pengő-nyeresége" mit jelent a külföldi tőkésnek és mit az az export, még leszállított áron is, amely export a magyar ipari munkásság létfenntartását táplálja. De erről, ebben a szük keretben, amelyet lapunk nyújthat, alig szólhatunk. „Az igazság szabadsága" a fen­tieket is megkívánta, mert nincs abban „félreértés", ha az irányí­tott gazdálkodás „magyar kor­mányzati" elgondolásától nem tar­tunk, s ha a vámsorompóknak a „lehetőségig" lebontását is, a na­gyobb perspektívát nyújtó „felül­ről" jobban látottnak mondjuk, mint az innen, kisebb távlatképet mutató „alólról" ! Az ujkísteleki-szőlőí kút áldozatát halva dobták a kútba Tegnapi számunkban már meg­írtuk, (hogy az ujkisteleki szőlő 60. sz. ház előtti kútban egy cse­csemő holttestére akadtak. Az ügyészség indítványára Horváth Sándor vizsgálóbíró elrendelte a csecsemő holttestének felboncolá sát. A boncolás amit dr. Konthy Gyula és dr. Demjén József tör­vényszéki orvosok hajtottak végre, megállapította, hogy az áldozat egy jól fejlett két napos leány­gyerek. A boncolás adatai szerint a csecsemő már halott volt, amikor a kútba dobták. A csendőri nyomozás szálai egy fiatal leányanyához vezetnek, aki két nap óta eltűnt a kut kö­zelében lévő lakásáról. A lelki­ismeretlen anya kézrekeritésére a nyomozás megindult. Titulescu tárgyalásai Párisban Megbeszélés a leszerelés körül Párisból jelentik. Több izben jelentettük már, hogy Titulescu Párisban politikai célból tartózko­dik. Titulescut tegnap köztársasági elnök ebéden látta vendégül, majd utána másfél órán át tárgyaltak. Utána Titulescu Barthou külügy­miniszterrel tárgyait egy órán át, majd Petain tábornagy, hadügy­miniszterrel tárgyalt egy órán át, majd Petain tábornagy, hadügy­miniszterrel tanácskozott. Barthou és Titulescu között a megbeszélés a leszerelés kérdése körül forgott. Barthou ismertette Franciaországnak az angol jegy­zékre adott válaszát. Titulescu mindenben helyeselte a francia jegyzék szellemét, amely határozottan elutasító álláspontra helyezkedik Németország felfegy­verzése kérdésében. Titulescu megnyugvással fogadta a francia álláspontot.^ A kisantant ugyanis attól tartott, hogy abban az eset­ben, ha Németország engedélyt kap a fegyverkezésre, hasonló kö­vetelésekkel lépnek fel azok a többi államok is, amelyeket a bé­keszerződések hasonlóképen le­fegyvereztek. Barthou és Titulescu egyetér­tettek a többi kérdésben is. Barthou elhatározta, hogy Ti tulescu látogatását viszonozni fog­ja Bukarestben, azonban ennek az időpontját egyelőre még nem határozták meg. Barthou tegnap este 6 órakor átadta a francia válaszjegyzéket a párisi angol ügyvivőnek. Bár a jegyzék hivatalos szövegét nem hozták még nyilvánosságra, a francia lapok mégis határozottan írnak arról, liogy a francia vá­lasz elutasító. Németország fel­fegyverzését és ezzel kapcsolato­san Franciaország lefegyverezését a francia kormány megengedhe­tetlennek Startja. Franciaország egyáltalában nem ismerheti el egyetlenegy államnak sem újból való felfegyverezési jogát. A frania jegyzék nem fogadja el az olasz javaslatot sem. Az angol sajtó is foglalkozik a francia válaszje^yzékkel. Megemlítik, hogy ha bár nem ismerik a jegyzék szövegét, any­nyit mégis sikerült megtudni, hogy a francia jegyzék teljesen eluta­sítja az angol javaslatot. A kér­désnek diplomáciai uton való elintézése ezzel végérvényesen meghiusult Forgalmiadé­adókönyv kapható a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában. VÁROSI MOZGÓ Ma, szerdán utoljára A második „Mellékucca" Egy asszony nem felejt... Főszereplő: John Boles, a „Mellékuca" főszereplője és a fényes kísérő műsor. Előadások 5, 7, 9 órakor. Suvich pénteken utazik Londonba Londonból jelentik. Suvich olasz külügyi államtitkár régóta terve­zett útját most teszi meg. Pénte­ken érkezik Londonba, ahol 5—6 napot tölt. Trockijt kiutasitják Franciaországból A francia minisztertanács teg­nap foglalkozott Trockij francia­országi tartózkodásának ügyével, megállapították, hogy milyen fel­tételek mellett kapott 1933-ban tartózkodási engedélyt s miután kiderült, hogy a vendégjoggal visszaélt, politikai természetű mun­kát végzett, megvonják tőle az engedélyt. Helyet jelölnek ki szá­mára tartózkodásra arra az időre, mig más államtól beutazási en­gedélyt nem nyer, mihelyt pedig ezt megkapta, el kell hagynia Franciaországot, MOZI VÁROSI MOZGÓ A Városi Mozgó Színházba távirat érkezett. Ez a sürgöny azt adta tudtul, hogy Eggerth Mária és Jan Kiepura jegyesek. A nyir­egyházi moziközönség nevében a Városi Mozgó táviratban üdvö­zölte a fiatal jegyespárt és ugyan­ekkor sietve lekötötte azt a szen­zációs filmet, amelyben a két boldog filmművész együtt sze­repel. A Városi Mozgóról megállapít­hatjuk, hogy rég nem hódította meg ugy a lelkeket, mint nia is látható „Egy asszony nem felejt" c. tiszta etikáju filmmel. Holnap­tól a Viktor vagy Viktória c. uj filmet tekintheti meg az értékes műsort jól felismerők sokasága. Füszerkereskedők részére egészségügyi ellenőrző -könyv kapható a Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalá­ban, Bethlen-u. í. Telefon 77. RÁDIÓ Április 19. Csütörtök. 4 00 B. Radó Lili ifjúsági előadása.— 5 00 Terményeink értékesítése a külföldi piacokon. — 5'30 Mun­kásdalegyletek hangversenye. — 615 P Bangha Béla dr. előadása. — 6'45 Gramofon. — 8'00 Hang­játék. — 975 Vértes Emil német­nyelvű előadása. — 940 Cigány­zene. — 10'50 Budapesti Hang­verseny Zenekar. Állandó hétköznapi közvetítés 6 45 Torna. — 945 Hirek. — 10 00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — IV15 Nemzet­közi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hangver­seny, közben — 12'30 Hirek. — V30 Időjelzés. — 2' 40 Hirek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek,

Next

/
Thumbnails
Contents