Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-28 / 96. szám

4 oldal. frzMOLCSIHIBUP 1934. április hó 28 gal a valódi közérdek azt, hogy az ügyvédségben rejlő tudományos és erkölcsi erők zavartalanul érvényesülhesse­nek, mint éppen napjainkban. A mi generációnknak jutott az a szo­morú sors, hogy belekerültünk egy olyan vtlágáramlat sodrába, ami a régi bevált társadalmi és gazdasági berendezkedésünk alap­jait támadta meg. Hogy ez a. hol véres, hol vértelen forradalom hol fog végződni, milyen lesz az uj társadalmi és gazdasági élet képe, senki 'sem tudhatja. Mi, a mai nemzedék csak a vajúdás kínjait szenvedjük[át, Ezek a vajúdó, át­meneti idők a jognak egy egészen különleges fajtáját, az úgyneve­zett válság jogot termelték ki, aminek egyik legjellemzőbb sa­játossága, hogy tapogatózó bi­zonytalansággal keres uj utakat és uj eszközöket és igen gyak­ran jogbizonytalanságot teremt ott is, ahol korábban jogrend volt. Ilyen viszonyok között, a furor legis lativus korában, amikor a gomba módon szaporodó, heve­nyészett jogszabályok dzsungel­jében még a tudományosan kép­zett, hivatásos jogászok is csak nehezen tudnak eligazodni, amí^ kor tehát a .'közönségnek legna­gyobb szüksége van a biztos szemű és biztos kezű vezetőre: igazán rövidlátó politika az állam­hatalom részéről, önkárositó dő­reség a közönség részéről, ha te­ret engednek a jogi kontármun­kának, sőt azt — bizonyos fo­kig— a legalitás színezetével ruházzák fel. Mert a jogi kontármuukának nem a2 a legveszedelmesebb faj­tája, amikor a zugirász hozzá­értés és jogosultság nélkül vállal­kozik jogi munkák elvégzésére, hanem az a faitája, ami szintén kontár munka ugyan, mert elvég­zője nem rendelkezik a megfelelő tudományos felkészültséggel és mégis az államhatalom engedélyé­vel üzi a közérdeket súlyosan sértő tevékenységét. A jogi kon­tármunkának ehhez a veszedelmes fajtájához tartoznak a jegyzői ma­gánmunkálatok és az OFB. enge­délyével működő ingatlanforgalmi irodák tevékenységei. Távol áll tőlem, hogy a köz­ségi jegyzőknek az állami admi­nisztrációban betöltött szerepét lekicsinyeljem,, sőt nagyon sokra értékelem és meggyőződéssel val­lom, hogy a közigazgatás jósága elsősorban a községi jegyzők szorgalmán, rátermettségén fordul meg. De ennek dacára sem sorol­hatjuk a községi jegyzőket a tu­dományos képzettségű egyének közé. A jegyzöjelölteknek a kö­zépiskola elvégzése után mind­össze egy igen rövid, másféléves tanfolyam áll rendelkezésükre, ami arra sem elég, hogy a közigaz­gatás ezerféle ágazatában való el­igazodáshoz szükséges tudnivaló­kat megszerezhessék, Mint az egyik ilyen közigazgatási tanfo­lyamhoz kinevezett cenzor, köz­vetlen meggyőződést szerezhettem arról, hogy a vizsgázó jegyző­gyakornokok jogi ismeretei milyen fogyatékosak. De nem is lehet ez másképpen. Ha minden jelölt született lángész volna is, a más­féléves tanfolyamon akkor sem szerezhetné meg azokat az isme­reteket, amiket mi ügyvédek négy évi egyetemi tanulmány, doktori szigorlatok, négy évi kőtelező ügyvédjelölti gyakorlat és az óriási anyagot felölelő ügyvédi vizsga révén is csak többé-kevésbbé tu­dunk megszerezni. Az a munka tehát, amit a községi jegyzők vé­geznek, nem is lehet más, mint kontár munka. A jegyzők magánügyködése egy abuzus eredménye, ami valamikor régen talán indokolható és eltűr­hető volt, de ma már nem az. Valamikor a primitívebb viszo­nyok között, amikor az ezen élet­viszonyok rendezésére szolgáló jogszabályok száma csekély, össze­tételük pedig egyszerű és világos volt, a fogyatékos képzettségű falusi jegyző a károkozás kisebb veszedelmével játszhatta a jogi tanácsadó szerepét. Ezt annál in kább el lehetett nézni, mert az akkori közlekedési viszonyok mel­lett a falusi kisember csak nehe­zen és nagy költséggel juthatott a városban lakó igazi jogi szak­értőhöz, az ügyvédhez, vagy köz­jegyzőhöz. Ezek az okok azonban régen megszűntek. A jegyzői magánmunkálatok megengedése a moralitás, a köz­tisztviselői összeférhetetlenség szempontjából is súlyos kifogás alá esik. A községi jegyző : ha­tóság, mint ilyen az állami im­périum gyakorlásának részese és eszköze, j Ha mindenki helyesli és ter­mészetesnek tartja, hogy a szol­gabíró, aiispán, miniszteri tiszt­viselő, vagy a kir. biróság tagja nem lehet magánfelek díjazott megbízottja, különösen ha ezek a magánfelek az általuk gyakorolt impérium hatálya alá esnek, ért­hetetlen az a csökönyösség, hogy illetékes körök még mindig nem akarják a moralitásnak, a köz­tisztviselői összeférhetetlenségnek ezt a mindenki által elismert sza­bályát a községi jegyzőkre is ki­terjeszteni. A jelenlegi állapot fenntartásának hívei azzal szok­tak érvelni, hogy a jegyzőknek szerzett jogaik vannak. Tehát: az abuzust már jogforrássá akarják előléptetni. Gyakran halljuk azt is, hogy a jegyzők javadalmának integráns része az a jövedelem, amit magán ügyködésük révén szereznek. Ez egészen balkáni izü felfogás. Ellenérvünk: tessék a községi jegyzőket, mint köz tisztviselőket a közpénztárakból megfelelően javadalmazni. De a legtetszetősebbnek látszó érv a ma annyira divatos, de legtöbb esetben semmitmondó szociális szempontok hangoztatása, az ne­vezetesen, hogy a falusi,'kisembe reket már szociális okokból sem lehet arra kényszeríteni, hogy ki­sebb jogügyeikben a magas kép­zettségű, tehát jobban díjazandó szakértőhöz forduljanak. Hogy az olcsó, tehát rossz, vagy legalább is kétes értékű kontár munka mi­lyen károkat okozhat az igy agyon támogatott kis embereknek, arról a perek légiói beszélhetnének leg­ékesebben, amik a jegyzői magán­munkájatokból keletkeztek. A zugirászatnak másik veszélyes és még felháboritóbb fajtája az, amit az ingatlanforgalmi ügynö­kök űznek — hatósági felhatal­mazással. Ezek az ügynökök, akik legtöbbször az élet hajótöröttéi­ből kerülnek ki és gyakran csak elemi iskolai képzettséggel ren­delkeznek, nyíltan, sőt hangos reklámmal hirdetik, hogy a náluk kötött ügyletekkel kapcsolatos jogi vonatkozású munkákat díjtalanul látják el. És azok a felek, akik a horri­bilisen magas közvetítői dijat al­kudozás és szemrebbenés nélkül megfizetik, boldogok, hogy az ügyvéd, vagy közjegyző munkáját, illetve annak mérsékelt diját meg­takarították. Hogy aztán ezért a boldogságért esetleg igen nagy árat kell fizetniök, azzal nem tö­rődnek. De nem törődik az állam­hatalom sem, amely — mintha csak ellensége volna a magasabb szellemi munkának — valósággal elősegíti a kontár munka elbur­jánzását, a kontárok garázdálko­dását. A magyar törvénytárba hatvan­évvel ezelőtt, az Ügyvédi Rendtar­tás révén került be a zugirászat, mint büntetendő cselekmény. Ez ellen a fogyatékos, helytelenül megalkotott törvény ellen az ügy­védség állandó harcot folytat. De kevés sikerrel. Nemcsak az alap­törvény hibás, hanem annak no­vellái is. Ugyanabban a hibában szenvednek, mint a K.h. BTKV­nak a kuruzslást tiltó paragrafu­sai, hogy tudniillik tényálladéki elemként állítják be az üzletsze­rűséget, tehát csak akkor büntet­nek, ha valaki pénzbeli jutalomért, vagy más ellenszolgáltatásért kon­tárkodik. Eltekintve attól, hogy az üzletszerűségnek perrendszerü be­bizonyítása a legtöbb esetben le hetetlen, tehát a törvény már ez okból is csak irott malaszt ma­radt, semmiképen sem logikus, hogy ha egy kontár az ő szak­szerűtlen munkájával betegének életét, vapy testi épségét, ügyfelé­nek fontos anyagi érdekét veszé­lyeztette, csak akkor legyen bün­telhető, ha kárt okozó munkájáért Vasárnap délelőtt 11 óra 18 perckor érkezik Nyíregyházára a budapesti filléres gyorsvonat. Értesülésünk szerint a filléres gyorssal igen sokan jönnek le Nyíregyházára Az utasok ré­szére a kellemes nyárias idő ben a legkedvesebb és legkel­lemesebb szórakozást ma a Sóstó nyújtja. A Kisvasutak igazgatósága és a Sóstó ven­déglő bérlője azzal járul hozzá a budapesti vendégek nyiregy­házi tartózkodásának minél kel lemesebbé tételéhez, hogy erre az alkalomra messzemenő ked­vezményt nyújtanak a villamos­jegy, illetve az étkezés áránál. A filléres gyors utasai részére a Kisvasutak 30 filléres menet­térti jegyet bocsát ki, Papp Lajos sóstói vendéglőjében pe­dig ezen a napon 1 20 pengő lesz egy menü Délu án tiszai halászlé, roston és nyárson sült hal és egyéb hus készül. A délutáni ételek ára is rendkívül olcsó. Papp Lajos kiváló konyháját méltó képen egészítik ki borpincésze­tének könnyű és nehéz, sóstő­szőlőtelepi, napkori ós hegy­in ég jutalmat is kért és kapott. A magyar ügyvédség mindig azt hangoztatta, högy a kontár mun­kát közérdekből kell lehetetlenné tenni, tehát nemcsak azért, mert a kontár az igazán tisztességtelen verseny révén anyagi előnyökhöz jutóit, hanem azért, mert munkája a tanulmányi és erkölcsi előfelté­telek hiánya folytán magára a közönségre káros és veszélyes. Ezzel az állásfoglalásunkkal éle­sen ki akarjuk domborítani, hogy nem karunknak háttérbe szorított, teljesen jogos anyagi érdekéért, legalább is nem elsősorban ezért, hanem a súlyosan sértett közér­dekért harcolunk. Lelkesedéssel és őrömmel csat­lakozunk a megindított mozga­lomhoz. Felajánljuk a magyar ügyvédi rend ismert agilitását, összes erkölcsi és szellemi erőn­ket. Követeljük olyan törvények, még pedig drákói szigorúsági! törvények megalkotását, amik a szellemi vonatkozású munkák te­rületén a kontárkodást lehetetlenné tegyék. Eddig az ügyvédség, or­vosok, mérnökök külön-külön, de kevés sikerrel folytatták guerilla harcukat, most, hogy a lateíner szolidaritás jegyében egyesültünk, hisszük és reméljük, hogy közös küzdelmünk eredményes lesz. * Ezek után a hozzáérlő, tárgyi­lagosan gondolkozó közönség megítélésére bízom, hogy eldöntse, kinek van ebben a kérdésben igaza. Ezzel a vitát a magam ré­széről le is zárom. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő ur kiváló tiszteletem és hálás kö­szönetem nyilvánítását, amellyel vagyok őszinte híve: dr. Murányi László a NyiregyhAzí Ügyvédi Kamiira elnöke. mmmmmmmm—mmmmmmmm—mimm aljai borkülönlegességei. Megemlítjük azt is, hogy a filléres gyors Nyíregyházáról 19 óra 24 perckor indul vissza. Sóstóról félóránként indul vissza a városba a vonat. Póloskát. molyt, férgeket biztosan és olcsón irt a „Csillagszesz." Kapható kizárólag BRÜLL SIMON festéküzletében. NYILT-TÉR) * Értesítem Téglás Magda Hon véd-utca 63. szám alatti füszer­üzlet hitelezőit, hogy üzletét át­vettem és felkérem a hitelezőket, hogy 8 nap alatt jelentsék be követelésüket az üzletben. özv. Kovács Istvánné *) E rovat alatt közlöttekért íetn a kiadóhivatal, sem a szerkesztőség íelc lósíégít nem vállal. A vasárnapi Filléres Gyors utasai kedvezményes jeggyel utazhatnak a Sóstóra

Next

/
Thumbnails
Contents