Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-04 / 74. szám

2. oldai 934 április hó 4 Kossuth Lajos emlékezete Irta : Tálas Áron dr. ref. lelkész 1. Amikor halála után 4 évtizeddel e sorokat irom, a márciusi szellő csapja meg a nyitott ablakon át az arcom s eltűnődöm, hogv milyen is lehetett akkor, az a március 1848-ban? Petőfi, Kossuth, a Szabadság márciusa ? Milyen ember lehetett az a Kossuth Lajos, kinek az idővel együtt nőttnőtt a nimbusza s nő ma is, erőforrás a neve ma is ! Óh, micsoda csudálatos nóta ez : „Kossuth Lajos azt izente I" Mámorossá válik a lelkünk, benne reszket minden keservünk, minden reménységünk s ha rá kezdi énekelni vidám társaságunk valamelyik tagja, egyszerre csak dübörögni kezd lábunk alatt a föld s csatázó kedvünk lángja magasra csap! Zokogni tudnánk, mikor énekeljük: „Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos" Mintha csak imádság volna mindegyik ! Régen meghalt, de ma is apja a magyarnak I Látni szerette volna mindenki akkor is, mikor még élt! Hiszen emberek, előkelő urak még unokájuknak is mint életüknek egyik legnagyobb élményét beszélték el, hogy látták Kossuth Lajost. Micsoda dicsőség lehetett kezet szorítani vele. De iátni kívánják legalább a vonásait ma is, mikor meghalt már innen-onnan évszázad multán is és tele vannak apró nádfedeles régi házak Kossuth képekkel (magam is boldogan őrizgetek egyet) piciny falvakban szobrot emeltek néki, Newyorktól Bujig számtalan helységben áhítattal tekintenek rá mindenféle rangú emberek. Ki volt ez az ember ? Élete tényeit vizsgálva azt látjuk, hogy küldetése volt! Egyszerű polgári családból származott, első gyermek volt. Szülei evangélikus, biblikus emberek voltak. Maga Kossuth így jellemzi atyját: „Keblében a honpolgári függetlenség meleg érzete volt, törni kész, de hajolni nem". Ezzel a lelki örökséggel indult el Kossuth Lajos a szülői házból. Aranyfonál ként szövődik ez át egész pályafutásán, a sárospataki Kövi jogtanárral történt esettől kezdve, amikor sértett önérzetből folvólag egy ideig nem látogatta több társával az előadást (ez a Kövi professzor jósolta meg, hogy amice Kossuthból országháborító lesz) s aztán, amikor 1837 május 4-éíi Metternich rendeletére börtönbe vetik, azt irja börtönében, hol 3 évig sínylődött: „Szenvedni megtaníthatnak, de félni nem". Majd pedig, amikor 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban kimondatja az országgyűléssel a Habsburg Ház trónfosztását, „Velem rendelkezhetik az Isten akármint az életben, bocsáthat rám szenvedést, bocsáthatja rám a vérpadot, bocsáthatja reám a bürökpoharat, de egyet nem bocsát rám soha, azt nem, hogy én valaha is az ausztriai háznak alattvalója legyek". Következetes maradt a turini remeteségben is, hiába hivták haza, hiába tépte szivét a honvágy, csak hamvait látta újra e hon. A függetlenséget, szabadságot nemcsak maga számára igényelte, de mások számára is hadbaszállt érte. Tudvalevő, hogy a jobbágyság felszabadításának ö volt a leglelkesebb harcosa, az ő javaslatára mondotta ki az 1848. évi országgyűlés alsó és felső táblája ezt! A mások jogainak tiszteletbentartása iránti felfogásából következett, hogy eredetileg esze ágában sem volt a Habsburg uralkodó házat trónjától megfosztani, sőt amikor a bécsi nép forradalmi megmozdulására a Habsburg császári Ház száműzetését indítványozták az osztrák képviselőházban s amikor Kossuth valósággal bálványa volt a bécsi népnek, tehát egyetlen szavával elsöpörhette volna már akkor a Habsburgokat, nem tette, hanem a védtelen császári családot megnyug tatva lecsendesítette a bécsieket, kik lámpavasat emlegettek! Hálát rebegnek a mgrémült császári ház tagjai, de Kossuth csak a magyar nemzet iránti szeretetet kérte. Ez történeti tény ! Aztári még akkor is, midőn már a háláról megfeledkezve, a császári ház ellenük uszította a nemzetiségeket, 1848. julius 11-én, amikor ama leghíresebb beszédét mondotta el, 200.G00 újoncot és 42 millió forintot kérőt, az országgyűlésen, még akkor is tehát, mikor kapkodni látta a királyt, így beszélt: „Egy szivvel lélekkel felkértük Őfelségét, hogy jöjjön közénk, támaszkodjék férfias hűségünkre, m-i megvédjők őt a poklok ellen is." Nem Kossuthra, nem a magyarokra hallgatott azonban a Habsburg Ház, hanem az osztrák kamarillára, gonosz tanácsosokra. Mintha bizony nem a magyar hűség védte volna meg annak idején a Habsburgok trónját, aminthogy magyar vér folyt a Habsburg Ház megalapításáért is. Bün bűnhődés nélkül persze nincs. Itt kezdődött a Habsburgok tragédiája is. Kígyókat melengettek, csehek, rácok, oláhok ásták meg sírjukat ! HAAR PAL | A „RÖNTGENSZEMÜ EMBER" NYÍREGYHÁZÁN | A világhírű psíichografológus előre megmondta a dollár és angol font kaj tasztitófális zuhanását, a Ltndbergh-gyermek meggyilkolásában pontosan ; megállapította a tényeket; ismerte Staviskyt, a zsenialis francia szélhámost, akinek meggyilkolását előre megmondta. Grafológiai meglátásával megoldja i az Ön legrejtettebb Jelhi problémáit, üzleti és szerelmi ügyeit. Az ember sorsa Írásban van I — Fogad személyenként í-töl 2 pengóig, d. e. 10 — l-ig, d. n. 3—8-ig, Korona-szálló, I. em. J8. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A magyar nóíázás művésznője lép fel Nyíregyházán a szombati frontharcos estén Szombaton, április 7-én, lelkes hazfias műsor keretében tartja meg a Frontharcosok Nyíregyházi Csoportja a hetek óta lázas izgalommal, bensőséges érdeklődéssel várt műsoros estjét. Az estén, amelynek műsorát a Baross cserkészek zenekara nyitja meg, ei>yik kiemelkedő szám ,Leskó Anna magyar nótázása lesz. Leskó Anna ma méltán nevezhető a magyar nótázás művésznőjének Nyíregyházán. Szépen csengő, szines és meleg hangján, a magyar szív érzésével áthatott előadásával ki tudja fejezni a magyar dal minden szépségét. A műsor többi száma is méltó lesz de az egész városunk közönsége ugy készül a szombati frontharcos estre, mint gyönyörűséges magyar ünnepre. VÁROSI MOZGÓ Kedden szerdán ÉJFÉLI VALLOMÁS szerelmi játék elsőrendű szereplőkkel Előadások 5, 7, 9 órakor. Jön ! A FEJEDELEM NAGY SZERELME Jön ! AAÁAAAAAAAAA ARANYAT legmagasabb árban veszek, Húsvétra Ízléses — olesó — ajándékok VRABECZi ékszerésznél Uj cim : Zrínyi Ilona-utca 4. SPORT Nytve—Dte 1:0 (0:0) Ez a meglepetésszámba menő eredmény csak azok előtt szorul magyarázatra, akik tanúi voltak a mérkőzésnek s láthatták, hogy milyen körülmények befolyásolhatják egy eredmény kialakulását A gólarány ugyanis nem hü kifejezője a két csapat közötti erőviszonynak, mert 35 percig a Dte kapuja előtt folyt a játék, a debreceni csapat azonban 11 emberrel védekezett a Nytve támadások pergőtüze ellen s a sok ember között nem talált utat a labda a háló felé. Az erős északi szél is károsan befolyásolta a játékot s így végeredményben ez a mérkőzés nem volt alkalmas arra, hogy a Nytve formája felől meggyőződést szerezhessen a közönség. A Dte inferióris ellenfél volt, egyetlen egészséges akciót nem láthattunk az egész mérkőzés folyamán részéről, céltalan csapkodásban merült ki egész játékkészségük s az ilyen ellenfél ™ ellen sokkal nehezebb a játék, mint olyan csapattal szemben, amely ura a labdának. A mérkőzés egyetlen gólja a második félidő 22. percében esett Gerda corneréből. A Nytve ben a redivivus Milotay biztonságával igen jó benyomást keltett, a hátvédeknek nem volt dolgnk, a halfsorban Gerda, a csatár sorban Nick és Négyessi egész- a séges játéka tünt ki, mig a I Dte csak durvaságával vétette magát észre. Dr. Szilágyi mint a DT. adminisztrátora a maga belyén igen nagy értéket képvisel, de ha mint aktív biró is működni óhajt, alaposabb tanulmányt kell folytatnia a helyes játékvezetés elsajátításához — A nyíregyházi ügyészségre kísértek egy textil-' csempészt. Nagypénteken délelőtt az ügyészség fogházába előzetes letartóztatásba helyezték Schwarcz Majer debreceni textilkereskedőt, akit a pénzügyőrök rajtakapták, amint Ricsénéi textilárut csempészett. A csempészett áruk között többszáz fejkendő volt, amit Schwartz útközben el akart dobni, de tettét idejekorán észrevették. kerékpár, varrógép, fegyver, lőszer és mőszaki kereskedései a Nyirviz-palotából helyezte át. (Kaszinóval \ Zrínyí Ilona-u* 8* sz. alá j íaszinóval szemben.) Telelőn 476. szám. £ k