Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-24 / 92. szám

frtttOlCSIHIB

UP üaray Kálmán dr. nem régéi még Nyíregyházán járt s itt családjának és barátainak körében lelkesedéssel beszélt uj feladatköréről a magyar sport nagy nemzeti jelentőségéről. Egész lényét áthatotta a magyar igazság és a szociális igazság győzelmébe vetett hite, amelyet másokba is átsugárzó erővel hirdetett nemcsak szavakban, hanem öznetleníil fáradó tettekben. Ez a látogatás volt utolsó alkalom arra, hogy szivéhez szorítsa szülővárosát, szeretteit, barátait és életre ébressze az ifjúság örök fényben csillogó drága emlékeit. Akkor senkisem sejtette, hogy okosságot, bölcsességet és szivjóságot sugárzó arcát utoljára látják. Váratlanul jött reá a halál követe, az alattomos betegség, a rossz indulati! vakbélgyulladás. A Verebélyi klinikán, ahol a legkiválóbb sebészek végeztek rajta operációt, mindent megtettek a fiatal férfi élet megmentésére, de az élet akaratánál erősebb volt a végzet hatalma a halál. Garay Kálmán dr. családjának, barátainak, a magyar értékeket tisztán látó társadalomnak mérhe tetlen fájdalmára néhány napi szenvedés után, vasárnap este elhunyt. Öccse, Garay Gyula dr. ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője, már vasárnap délután Budapestre utazott nagybeteg fivére betegágyához, hogy örök bucsut vegyen a felejthetetlen jóságú testvértől. Garay Kálmán dr.-t a Magyar Goifclub a maga halottjának tekinti, temetéséről gondoskodik. A temetés holnap, kedden délután lesz a budapesti Farkas-réti temető halottas házából. A Golfclub elnöksége nevében a club egyik illusztris tagja mond búcsúztatót a kiváló igazgató sírjánál, amelynek mélyén örök álomra hajtja fejét Nyíregyháza volt tanácsnoka, Garay Kálmán dr., akinek halála Nyíregyházán is a legszélesebb körökben kelt fájdalommal áthatott, őszinte részvétet. A Szabolcsi Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala táviratban fejezte ki részvétét a mélyen sújtott testvér, Garay Gyula dr. felelős szerkesztő előtt. Kovács István Vértanú emléké* kegyelettel idézte fel a Bajtársak Szövetsége a vasárn? évfordulón Nagy Kálmán vonulnak fel a társak élén, akik szilárdan őrt a nemzeti zászló mel viharok válságos napjaiban menet a Baross cserkészek zetfe karának hangjai mellett érkezpek a temetőbe, Kovács István vértanú síremlékéhez, ahol Kollonnay Zoltán vezetőtiszt arcélbe állítja cserkészeit. A temetőben az ünnepségen megjelent Rimaszombathy Géza ny. min. tanácsos, pénzügyigazgató és társadalmi életünk Jtöbb kitűnősége. Iára áhítozó dászkál, pópa stb. arra kérték Z. L-t, hogy a hegyeken keresztül menjen Nagybányára s kérje meg s parancsnokot, hogy X falut is szállja meg. Ígérték Z-nek. hogy a főnőkét, a magyar erdő mérnököt elcsapják s ő kerül helyébe. Z elkábult a rózsaszínnel festett világtól s néhány bocskorost magához véve elmentek Nagybányára. Az oláh parancsnok X falut pár nap múlva meg is szállotta. Z. azonban nem lett erdőmérnök, maradt mint volt : községi jager. A kolbászszal font kerítéssel festett oláh uralom okozta nagy öröm közepette ünnepelték meg Z-nek nevenapját. Ott voltak a pópa, a dászkál. az oláh járásbiró, oláh ügyvédek, csend őrőrmesterek stb. Nagy szónoklatokkal dicsérték Z-nek a megszállás körül kifejtett baditényét. Z boldogan köszönte Igy ment ez minden évben. Minden alkalommal felemlítve a Z hervadhatatlan érdemét. 1925-ben az örömbe üröm vegyült. Ugyanis, mikor a pópa Z-t ismét feldicsérte, Z arra adott válaszában arra kérte az Istent, hogy őt a magyarok akasszák fel. Óriási megütközés. Hiszen máskor sem szokta az ember saját felakasztását kívánni, annál kevésbé a nevenapján. Felkérték tehát Zt., hogy magyarázza meg különös kívánságának az okát. Z. elmondta, hogy ő azt kívánja, hogy a magyarok menjenek vissza falujába s ha visszamennek, őt a nagybányai ut miatt fel fogják akasztani, (dehogy akasztanák) de ő azt óhajtja, mert ebben az esetben megmenti a gyermeke számára azt a kis vagyonkáját, amelyet a magyarok uralma alatt szüleitől örökölt s becsületes munkájával szerzett, mig ha az oláhok (tiltakozott a testvéri kifejezés ellen) maradnak ott. mindene elpusztul, mert az oláh urak mindent ellopnak s gyermekei földönfutóvá lesznek stb. stb. Igy örülnek a becsületes, tisztességes, magyar erkölcsön felnevelkedett, az igazságot sóvárgó, ahhoz szokott s annak visszatértét epedve váró, oláh parasztok, az ön tisztelt szenátor ur, névoláhositó törvényjavaslatának s ezek miatt reszketnek önök a népszavazástól. | Garay Kálmán dr. | •fliMHMiHMHBMB^ Budapestről mélyen lesújtó hírt hozott a táviró. Meghalt Garay Kálmán dr. .Nyíregyháza város volt pénzügyi tanácsnoka, a Magyar Golfclub igazgatója Váratlanu I, életének delén ragadta a halál azt a férfiút, akiben egy tisztább, jobb, igazságosabb világ álma élt és aki ennek az uj világnak eljövetelét széleskörű társadalomtudományi megalapozottsággal, acélos eréllyel, lelkes agilitással és politikai ellenfelei előtt is imponáló, férfias elvhűséggel hirdette. Egyé niségében összhangzatosan egyesült a doktririér, tudós lelkisége a hivatásszeretettől áthatott szorgalmas tisztviselő aktivitásával, a magyar uri lélek disztingváltságával. Garay Kálmán dr. 1887 ben született Nyíregyházán és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Egyetemi stúdiumainak befejezése után, mint kiváló képzettségű tisztviselő került a közigazgatás szolgálatába, ahol a pénzügyi tanácsnokságig emelkedett. A súlyos feladatokat elé táró legnehezebb években Nyíregyházáról Budapestre került Garay Kálmán dr, ahol a sportkörök foglalták le hatalmas munkakészségét, tudását nagyszerű organizáló erejét. A Magyar G

o

|f Club, amely egyesületben a magyar és külföldi arisztokrácia legkiválóbb sportolói tömörültek és amely egyesület nemzetközi viszonylatban is igen jelentős szolgálatot tesz a magyar ügynek, Garay Kálmán dr.-t igazgatójának választotta. A fiatal tisztviselő lelkes ambícióval és szervező erővel töltötte be uj hivatását és szeretetreméltó jósága, lelki finomsá gát sugárzó egyénisége a magyar társadalom legszélesebb rétegeiben ismertté és becsültté tették nevét és alkotó munkásságai. mwmmwm®mmM>mm Hazaérkeztem budapesti bevásárlási utániról és magammal hoztam a belváros legszebb és legdivatosabb nyári kaiapujdonságait. A nyári kalapmodellekben óriási választék. Kérem a hölgyeket, tekintsék meg a legújabb kalapujdonságaimat. „E R N A" KALAPSZALON Zrínyi Ilona-utca 9. szám (Udvarban) Az áraim feltűnően olcsók! •IlHftíliiBil Vasárnap délelőtt zenekar induló jának hangja csendült fel a várósban. A tavaszi nap fénye cserkészzásziókat ragyogtatott, a cserkészek csapata előtt komoly férfiak, a Kovács István Bajtársi Szövetség tagjai és a frontharcosok meneteltek. Fájó és diadalmas emlékezések napja van. Ma, április 22 én 15. éve van annak a vérfagyasztóan kegyetlen napnak, amelyen megölték Nyíregyházán a nemzeti gondolat, a nemzeti érzés hősét, Kovács István nemzetőrföhadnagyot. Ezt az évfordulót ünnepli ma a Bajtársi Szövetség, amelynek körében alkotó erővel élt másfél évtizeden át a vértanú lelkisége. Báthory István, a Nemzeti Hí telintézet nyiregyházi igazgatója Buttler Sándor báró, Izay Géz , Nagy Kálmán a következőket mondotta: Bajtársak! Magyar testvéreim! Ezelőtt 15 esztendővel végig üvöltött városunk utcáin a feldühített vasasok ordítozása : Halál a burzsujokra! Nyomorúságtól elszorult szívvel huzódtunk vissza lakásainkba,' de hiába dugtuk be ott is füleinket, belezugott a legA Baross-zenekar Beethoven gyászindulóját játssza, majd Nagy Kálmán a nemzeti gondolat elszánt harcosa lép az emlékmű alá és méltósággal áthatottan mondja el emlékbeszédét. szörnyűségesebb döbbenet: magyarok kívánták magyarok halálát, aztán mint futó tüz terjedt el a hir, hogy Kovács István nemzetőr főhadnagyot a pribékek vésztörvényszék elé állították. Összeszorított fogakkal, tehetetlenül vártuk a fejleményeket. Tudtuk, hogy sorsa meg van pecsételve, mégis reméltünk valami csodát, hiszen olyan fiatal volt, tele erővel és eréllyel, olyan becsülettel és igazán tudta szeretni embertársait. Éppen ő neki, közülünk a legkülönbnek kelljen meghalnia ? Ez nem lehet. Aztán—aztán a fogház udvarán eldördült egy sortűz, megszűnt dobogni egy nemes sziv, amelynek minden lüktetése és csepp vére a hazáé, barátaié, embertársaié volt, megszűnt dobogni a Kovács István szive. A pribékek prédául dobták oda az elszédítettek vérszomjának enyhítésére, a polgári társadalom megfélemiiFolytatás a 6. oldalon VÁROSI MOZGÓ Hétfő, kedd Dalommal kereslek Főszereplők : CLAUDETT COLBERT, R1CARDO.CORTEZ Paramount Híradó. Víz művészete. Rumba. Előadások 5, 7, 9 órakor. Nagy Kálmán: Mi az életünkkel tartozunk Kovács Istvánnak