Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-10 / 56. szám

1934. március hó 10. frEKBOLCSI HIHI

JIP 3. <M§). Virányi Sándor alispán a miniszterközi bizottság tárgyalásairól tett jelentést a közigazgatási-bizottságban A közigazgatási bizottság tegnapi ülésén Virányi Sándor alis pán a következőkben számolt be a vármegye mult havi eseményeiről: Tisztelettel jelentem, hogy ara. kir. kormány a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, és az érdekelt tiszántúli törvényhatóságok megismételt előterjesztések és kérelmek következtében, a tiszántúli gazdák kívánságainak és a Tiszántúl különleges gazdasági helyzetének megvizsgálása valamint az orvoslás módjának tanulmányozása céljából miniszterközi bizottságot küldött ki Debrecenbe. A miniszterközi szakbizottság Debrecenben március hó elsején és másodikán tartotta meg értekezletét az összes tiszántúli törvényhatóságok vezetőinek és gazdaképviseleteinek részvételével. Az értekezleten mindenekelőtt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vezetősége ismertette az egész Tiszántúl általános gazdasági helyzetképét, majd az egyes törvényhatóságok mutattak reá speciális helyzetükre és kívánságaikra. Szabolcsiak a debreceni értekezleten Szabolcsvármegye törvényhatóságát ezen nagy jelentőségű és vármegyénk gazdasági életére döntö befolyással biró értekezleten a főispán tr őméltósága és vezetésem alatt Kausay Tibor vármegyei gazdasági főfelügyelő, a m. kir. gazdasági főtanácsos, dr. Jármy Menyhért a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Szalánczy Ferenc és dr. Orosz Sándor a vármegyei Gazdasági Egyesület alelnökei, Liptay László a Felsőszabolcsi Gazdakör elnöke, gróf Dessewffy Aurél nagybirtokos, vi téz Elekes Gábor ny. ezredes, Megyery Pál földbirtokos, László Albert kisgazda tagokból álló küldöttség képviselte. Miről tárgyalt a miniszterközi bizottság ? 1. Szállítási és közlek edési kérdések, különös tekintettel a Tiszántúlról Budapestre, valamint az egyes nyugati határállomásokra történó szállításokra. 2. Export kontingensek feloszlatásának kérdése, arra figyelemmel, hogy a tiszántúli országrész olyan arányban részesüljön az ex portban, mint a csehszlovák vámháboru előtt. 3. Gazdaságok kérdése azon nézőpontból, hogy a tiszántúli országrészben adósgazdákra a fizetési kötelezettségeknél kedvezőbb kulcsok nyerjenek alkalmazást. 4. A közteherviselés kérdése, különös tekintettel a tiszántúli országrész kataszteri osztályozására. 5. Speciális mezőgazdasági termelési kérdések és az irányított termelésbe vont növényeknél azok termelési területének felosztása a Tiszántúl hátrányos gazdasági helyzetére tekintettel. A vármegyei küldöttség munkája A vármegyei küldöttség szóbelileg és Írásban is előterjesztett jelentésekben ismertette a fenti kérdésekben vármegyénk helyzetét és viszonyait, s számos grafikonnal és kimutatással tettük azt világosan és teljesen áttekinthetővé. A miniszterközi bizottság előterjesztésünkre vármegyénk több községébe is kiszállott sott a helyszínen beható és gondos tanulmányozás tárgyává tette vármegyénk súlyos gazdasági körülményeit. Hiszem és remélem, hogy gazdasági bajainknak közvetlen ismertetése, feltárása, helyszíni tanulmányozása és adatgyűjtése után a kormány bölcsesége meg fogja találni a szükséges és célravezető módozatokat a Tiszántúl és így vármegyénk gazdáinak a végelpusztulástól való megmentése érdekében. Mérsékelték az útadót Tisztelettel jelentem, hogy am. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 5857—1934. számú rendeletével a vármegye közúti alapjának 1934. évi költségirányzatát 1.671.721 pengő bevétellel, 1.671.614 pengő kiadással és 107 pengő egyenleggel jóváhagyta. A jóváhagyó rendelet lényeges rendelkezése, hogy az 1934. évben Védett bírtok bejelentési levelezőlapok a 200—1934. P. M. sz. rendelet t. §-a alapján már kaphatók a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában Városház-épület Telefon 77. szám TWftWTWrTfTTmmfí szedhető törvényhatósági útadó kivetési kulcsát a mult évivel szemben 18 százalékról 17 százalékra, valamint az egy igavonó állatnál fizetendő közmunkaváltságárat 7 pengőről 6 pengő 50 fillére mérsékelte. Az alispán az állástalan ifjúságért Jelentem, hogy az állástalan diplomás ifjúság elhelyezése érdekében megindított kormány akció érdekében a m. kir. belügyminiszter ur engedélyt adott arra, hogy a vármegye községeiben annyi oklevéllel biró állásnélküli jegyző ifjút alkalmazhassak, segédmunkaerőként ahány járása van a vármegyének. A segéd munkaerőknek díjazását országosan havi 60 pengőben állapította meg a m. kir. belügyminiszter ur. Ezen alkalmazás állandó jellegű, azonban bármikor vissszavonható a nyugdíj szempontból számításba nem vehető. Ezen rendelkezés alapján haladéktalanul felhívtam a járási főszolgabírókat annak bejelentésére, hogy mely községek azok, amelyeknek fejlettebb közigazgstása ilyen szakképzett munkaerők alkalmazását indokolttá teszi és a község háztartási helyzete is olyan, hogy az ezek fizetésére szükséges évi 720 pengő költségvetési biztosítása akadályba nem ütközik. A pályázati hirdetményt a főszolgabírói jelentések beérkezéze után késedelem nélkül közzéteszem és gondoskodni fogok a 9 állás mielőbbi betöltéséről. Mérsékelni fogják a vásári helypénzeket is A vásártartási joggal biró községekre nézve nagyfontosságú rendeletet intézett hivatalomhoz a m. kir. kereskedelemügyi miniszter un 26848-1933. szám alatt a vásári helypénzdijszabályzatok mérséklése tárgyában. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur azon alapelvből kiindulva, hogy a helypénzekből származó bevétel általában nem haladja meg a vásártartással járó kiadás ösözegét, vagyis a vásártartási jog hasznot hajtó jövedelmi forrásul nem szolgálhat: közölte velem, hogy az összes helypénzdijszabályzatok díjtételeit saját hatáskörében felülfogja vizsgálni s azokat összhangba fogja hozni a mezőgazdasági termékek és termények, valamint az állat árak nagymérvű csökkentésével. Schak—Gellért— SchÖn a Kereskedő Ifjak Egylete műkedvelői a <anOlCSIHIBLl> műkedvelő versenyén. RstrupEbe norvég ezredes Nyíregyházán Astrup Ebe norvég ezredes, a norvég lovasság felügyelője, napok óta városunkban időzik. Astrup, aki veje a napokban ünnepelt Hubay Jenő hegedűművésznek, szívvel-lélekkel szereti Magyarországot és előbb a fővárosban, azután a vidéki városokban tanulmányozza országunkat, népünket, gazdasági és kulturális viszonyainkat. Tanulmányútján érkezett városunkba is, ahol szeretettel fogadták és kalauzolták. Látogatása során, mint lovastiszt élénken érdeklődött a magyar lovasság iránt, megtekintette a laktanyákat s a huszárok gyakorlatait. Tegnap délben Mikecz Ödön dr. főispánnál ebéd volt Astrup Ebe ezredes tiszteletére, akinek a Nyíregyházán látottak a legnagyobb mértékben megnyerték tetszését. A kiváló norvég katona magyarorzzági látogatása fokozza azt az értékes rokonszenvet, amely mindjobban fokozódik a magyar ügy iránt az északi országokban. A legszebb magyar tájak képeit vetitik Nyíregyházán a kir. állami tanítóképző A honszeretet egyik legerősebb táplálója a honismeret. Sajnos, a magyar ember nem ismeri eléggé hazáját, nem látta a honi föld változatos tájait, nem utazta be az országot még a békebeli jó időben sem, annál kevésbbé jár ma, a pénzhiány idejében, a gaz dasági leromlás kerékkötő nap jaiban. Éppen ezért ma kettőzött fontossága van az olyan vetítettképes előadássorozatnak, amely elevenségével, szívességével, hangulatosságával magát az utazást pótolhatja. A kir. áll. tanítóképző vasárnapi kulturdélutánján vasárnap, e hó 11-én délután 4 órai kezdettel olyan kulturdélutánt rendez, amely újítás a maga nemében. Hét előadó röviden, tömören, de karakterisztikusan ismerteti az ország városai és tájai közül azokat, amelyek okvetlen nagy érdeklődésre számithatnak. Az ismertetés szép vetített képekhez fűződik, amely képek látását zene és énekszámok teszik közvetlenebbé, kedvesebbé. A nagy érdeklődésre méltán számottartó előadáson bárki részt vthet, a belépés díjtalan.