Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-09 / 55. szám

1934, március hó 9. frztöOLCSI HIR ÜP 3. oldal. Meghasonlottam az élettel, inkább elmegyek ... Tegnap délután telefonon je­lentették a nyíregyházi ügyészség­nek, hogy Márta Józsefrié sziil. Balogh Ilona 25 éves nyirtasi asszony padlásának gerendájára dohányzsineggel felakasztotta ma­gát és mire rátaláltak meghalt. A fiatal asszony egy levelet hagyott hátra, amelyben csak ez a pár sor állt: „Meghasonlottam az élet­tel, inkább elmegyek." Szekré­nyének átkutatása alkalmával hoz zátartozói a Friss Újság egy ki­tépett lapját találták, amelyben egy pesti fiatal táncosnő öngyil­kossága volt megirva, aki bucsu­sorul szintén ezt irta. Márta Józsefné öngyilkossága előtt megfejthetetlenűl áll a csa­ládja és ismerősei, mert sohasem emiitette, hogy unja életét. Az öngyilkosságot testvérhúga fedezte fel. Ő vágta le a szeren­csétlen fiatal asszony holttestét. A nyomozás megállapitta, hogy Mártáné önkezével vetett véget életének. Az ügyészség a temetési engedélyt megadta. A nyíregyházi iparosság a tiszántúli gazdáknak nyújtandó segít­ség kiterjesztését kéri az iparosságra is A nyíregyházi ipartestület elöl­járósága kedden este ifj. Tóth Pál elnökletével teljes ülést tartott az iparosság nagy érdeklődése mel­lett. Az ülésen megjelent, Tóth László iparhatósági biztos, Bálint István dr. ügyész, az ipartestület tisztikara teljes számmal. Az elöljárósági ülést az a ko­moly, alkotóan munkás szellem hatotta át, amely ipartestületünk működését jellemzi. Ifj. Tóth Pál elnök lelkesítő szavakkal nyitotta meg az ülést, majd Magéra József dr. titkár előterjesztette a szegőd­tetés és a szabadítás adatait. Az általános ipari pangásra jellemző, hogy az elmúlt évben mindössze 7 tanulót szegődtettek és 13 ta­noncot szabadítottak fel. Az el­nöki bejelentések, előterjesztések, a pénztárosi és ellenőri jelentések után felolvasták Virányi Sándor alispán levelét, amelyet Ifj. Tóth Pál elnökké választásával kapcso­latban az iparosokhoz intézett és amelyben az iparosság iránt érzett megbecsülésének és bizalmának ad kifejezést. A meleghangú leve let az előljárósági ülésen megél­jenezték. Ifj. Tóth Pál elnök beszámolt budapesti útjairól és a főváros­ban folytatott különböző tárgya­lásairól, amelyeknek egyik jelen­tős eredménye, hogy a kormány a nyíregyházi cipész és szabóipart a közeli jövőben közmunkában részesíti. Igen fontos az a döntés, emely­nek alapján az iparosok kérik, hogy a végzett közmunkákért járó összegeket cedálás utján azonnal kézhez kapják. Az elöljáróság az elnök indítványára elhatározta, hogy az iparostanonciskolának 100 P segélyt ad az országos ju­biláris kiállításon való részvétel céljára. Foglalkoztak a nyíregy­házi ipartestület félszázados jubi­leumával is. Erre az alkalomra a testület hatalmas tablót készíttet, amelyen megörökítik az elnökség, az elöljáróság, a szakosztályok vezetőségének arcképét. Az ipartestületi énekkar veze tésével Révffy Géza zeneszerző, tanárt bizzák meg, Valkó Pál in­dítványára az előljárósági ülés el­határozta, hogy megkeresi a vá­rost a költségvetésben biztosított tavaszi ipari közmunka sürgős ki­írása céljából. Kampf Samu köszönetet mon­dott az elnökségnek a Jóbarátok Asztaltársasága nevében a szék­ház nagytermének átengedéséért. Nagy figyelmet keltett Pisszer Já­nos felszólalása, amelyben ismer­tette a miniszterközi bizottságnak tiszántúli tanácskozását. A tiszán­túli gazdák előreláthatólag kivéte­les elbánásban részesülnek. Az iparosságnak kérnie kell a ked­vezményeknek rájok való kiter­jesztését, mert az iparosság osz­tozik a gazdák balsorsában. Kü­lönösen azok az iparosok vannak nehéz helyzetben, akiknek ház­adóságuk van. Ma a házak érté­két valósággal lezüllesztették s akinek teher van a házán, ha jól utánanéz a dolognak, rájön, hogy a ház talán már nem is az övé. Sürgős szükség van tehát az el­adósodott háztulajdonosok meg­mentésére. Ez az eladósodás nem kis mértékben függ össze a ti­szántúli gazdák specifikus bajai­val. Pisszer János javaslatára az elöljáróság elhatározta, hogy az iparosságnak juttatandó kedvez­mények érdekében memorandum­mal fordul a kormányhoz és ezt a memorandumot küldöttség útján juttatja Mikecz Ödön dr. főispán­hoz, az iparos érdekek minden­kori lelkes védőjéhez. Az előljárósági ülés után a je­lenlevők barátságos vacsorán vet­tek részt. Vásári tolvajlások Mint megírtuk, a kirakodóvá­sárban két tolvajnőt csíptek el, akik közül az egyik egy pár pa­pucsot, a másik egy pár cipőt lo­pott. Szombaton mindkettőt átkí­sérték az ügyészségre. Ott a pa­pucstolvaj Konyecsni Máriát, mi­vel a panaszos Karácsonyi Ist vánné nem kivánta a megbünte­tését és cselekménye a lopott tárgy csekély értékére való tekin­tettel csupán tulajdonelleni kihá gást képez — még szombaton szabadlábra helyezték. Rosszabul járt a már többször büntetett Nagy Andrásné, aki Tö­rök Imrénétől lopott egy pár ci­pőt : büntetett előélete folytán ugyanis cselekménye bűntetté mi­nősült és így ügyében a törvény­szék vált illetékessé Ítélkezni. Teg­nap át is kisérték az ügyészség fogházába. NÉVJEGYEKET olcsó árban ké­szit a MERKUR-NYOMDA. Ma, csütörtöktől Zaroff A BABANKAI VÉREB Egy orozs herceg külöriös kalandja filléres helyárakkal Előadások 5—7—9 órakor. TÁVIRAT. Szabolcsi Hírlapnak, Helyben A műkedvelői verseny nöi győztesének arany karkötő órát ajánlunk fel Nyíregyházi Kereskedők és Gazdák Köre hyiregyházán drága pénzen vásároltak közönséges hamisítványokat Nyíregyházán az utóbbi időben 400—600 pengőt is adtak olyan festményekért, amelyekről a szak­emberek megállapítják, hogy nem eredeti alkotások, nem a jelzett mesterektől valók. A közönség érdekében szakem­berhez fordultunk a kényes ügy­ben és kérésünkre Propszt Vilmos festőművész, tanár a következő­ket mondotta: Az utóbbi időben több olyan esetről szereztünk tudomást, ami­kor jóhiszemű vásárlók alkalmi képkereskedőktől, házaló ügynö­köktől, vagy álművészektől borsos áron megvettek egy-egy festményt, mint értékes műalkotást s rövid idő múlva kiderült, hogy a kép, vagy az aláírás közönséges hami­sítvány, vagy pedig, hogy ugyan­azon festmény már 3—4 példány­ban van meg itt Nyíregyházán s még jó 30—100 példányban az ország területén. A fennálló törvényes rendelke­zések, sajnos, ezidőszerint még nem adnak semmi védelmet és biztonságot az ilyen visszaélések­kel szemben, azért a közönségnek saját érdeke, hogy védekezzék a mindinkább szaporodó képcsalók­kal szemben. A házaló képkeres­kedők vagy mint ügynökök, vagy mint szegény sorsüldözött „mű­vészek" kopogtatnak be s az utóbbiak nem vetnek meg vásár­lás hiányában egy kis adományt Okvetlen nézze meg Ifj. HEGEDŰS ANDRÁS hentes és mészáros üzletének a KORONA épületében levő bj rab a iát ah o' n aP° nt a ^ ris s virsli, sonka, fel­nit cmcuai, vágottak, párizsi, friss és száraz kol­bász, elsőrendű füstölt és paprikás csemege-szalonna és mindenféle Ízletes hentesáru olcsón kapható. Naponként friss vágás. Olcsó és ízletes áru. Előzékeny és pontos kiszolgálás. Telefon 347. szám. 3863-2 sem. Ez mindenesetre 'a jobbik eset, mert így esetleg 20 fillér ellenében megszabadultunk egy „müvásárMól. Sok valóban szegény, sorsüldö­zött, de tehetséges művész él, de ezeket ép az jellemzi, hogy inkább éheznek, nyomorognak, de meg nem alkusznak s nem koldulnak, hisz egy valóban tehetséges mű­vész, ha feladja művészi álmait, tárt karokra talál bármelyik mü­kereskedőnél, ahol szériákban ké­szítheti a megrendelt giccseket vagy hamisítványokat s aránylag gondtalanul élhet. Tessék csak az ilyen „művészektől" megkérdezni, hogy melyik művészeti akadémián nyerték „művészi" kiképzésüket s mutassák fel indexüket. Nehezebb az eset a házaló ügy­nökökkel szemben közismert ter­mészetüknél fogva s mert nagy emberismeretük révén ismerik a közönség gyengéit s az első im­pressziók kedvező hatásait igye­keznek kiaknázni s csak amikor már köd előttük, köd utánuk de­rül ki, hogy: 1.) az a hires mű­vész akitől a kép származik s akiről kedves közönség — szé­gyenkezve és arcpirulva ismerted be önmagadnak, hogy még soha­sem hallottál róla, de amely be­ismerést az ügynök előtt nem mertél bevallani sőt magad is erőssétetted, hogy igen-igen jól ismered, hallottál már róla — valóban, tényleg sohasem léte­zett. 2.) Létezett és létezik ugyan, de maga csodálkozna, a legna­gyobbat, hogy ezt a képet néki tulajdonítják. 3.) Festett ugyan egy hasonló képet valamikor, de ezt itt, még sohasem látta, 4.) Látta ugyan már, de épen ez a huszonötödik példány, holott ő csak egyet festett. 5.) A név és aláírás valódi, csak a kép nem, ami ugy történik, hogy akadnak lelkiismeretlen lecsúszott művé­szek is, akiknek nem okoz lelki­in ereti kérdést, ha a mükeres-

Next

/
Thumbnails
Contents