Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

1934. március Író 1. SllBOLCSIHIBUp 3. oldal. f ^ Tavaszi ruha dömping! Sport ruha (kitűnő auyagból) Iskola ruha Japán árak! P 19'80 Felöltők, Trenchcoat, P 6 50 Gazdász és gyermek kabátok meglepő árban ! Takarékossági hitel! Japán árak! T Schvartz-féle Kuhaáruház, Takarékpalota Szegény embernek még meghalni sem érdemes Vagy amíg egy ember eljut odáig Március Köszöntelek március, te tavaszt­hozó, kedves hónap. A föld, bár, még mindig félhalott, de már itt­ott zöldül a vetés s pacsirtadal hangzik a levegőben. „Nagy fagyfulánkja volt a tél nek" — ahogy ezt Mécs László énekli egyik szép versében, de a föld kiheverte ezt s most uj életre kezd ébredni. Folyók, fák, rétek, emberek, mo­solygós kedvet mutatnak; rügy pattan a faágon, bimbók feslenek, vidám arcot lát az ember min denütt. Elmúlt a tél, jön a [ki­kelet, jönnek József nap felé ha­za a fecskék és a gólyák is... mosolyog a egész világ... itt a tavasz... a március. A március titka: az ébredés ; a tavaszé pedig a mosolygás. Hiába mordul néha az idő hi­degre, a Napocska aranyló bája már vidám kedvet és pírt fakaszt az arcokon. Köszöntelek szép március, mert elém idézed Petőfi Iánglelkét és Vasváry daliás alakját. Hallom újra a szent Nemzeti dalt s vérem felgyúl e tomboló viharra, idegeim megremegnek, mert itta tavasz... itt a március!... Egy nap, egy csodás nap em­léke száll elém s ugy érzem, mintha a dicső mult hősei, lassan mind felébrednének... A márciusi ifjak ők, akik va­rázst adtak e tavaszi hónap ne­vének s akik a mult ködén át is tanítanak, irányítanak és eszmé­ket mutatnak nekünk!... Tavasz van, március van ismét — a fák és füvek reám moso­lyognak s a szántó-vető is uj reményt hordoz lelkében az elve­tett uj termés iránt, í A folyók és csermelyek játszi kedvvel hömpölyögtetik vizeiket s a dalos madár mosolyból, vágy­ból és tavaszi illatból édes nótát fuvoláz szerelmes párjának. Testvéreim, örüljetek tehát a tavasznak, mert a tavasz nem ha­lált és hervadást, de reményt és uj életet hordoz a kebelében. Radványi Sándor Jó minőségű fütőszenet 10 perc alatt 25 kg-os zsákokban házhoz szál­lítunk. Nyíregyházi Kereske­delmi R. T- Luther-palota. — Telefon 3-83. ; — Epekő-, vesekő- és hó­lyagkőbetegek, valamint azok, akik hugysavas sók túlszaporo­dásában és köszvényben szenved­nek, a természetes „Ferenc Jó­zsef keserűvíz állandó haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Szegény embernek nagy sor az élet. Két kezével dolgozik amig csak birja, két lábával jár a munka után amig csak le nem szakad. Minden napnak meg van a gondja, baja, izzadságos munkája, csak azért a napért. A holnap gondja a gazdagoké. Szegény ember örül, ha éppen élni tud ma. Ha meg­keres annyit, amennyi éppen a mindennapi kenyér. Holnap mi lesz? — mit törje ezen a fejét? Legfeljebb felfordul s kiviszik a Morgóba, ahol nyugosznak a ré­giek ezrei, az ősök, akiknél sze­gény, gazdagság már éppen egy­remegy. Nahát ez a halál meg éppen gfyszerü a szegény embernél — igy véli a gazdag _ nincsen a temetésre gondja. Viszik szépen, egyszerűen, igaz szerény szertar­tással, a töld alá. De ingyen, mert a temetést fizeti a város. Amikor már a szegény ember is nyugtot talál Hát ennek jártunk utána. En­nek a végső vesződségnek, ami a szegénynek van, az inségsegély, a népkonyha után az utolsó ál kalom, amikor a társadalom gon­doskodása beteszi a szegény em­bert a föld alá. Ahol aztán már nincs nyilvántartás, nincsen rub­rika, nincsen minden után fárad­ságos szaladgálás és nincsen az ínségtől összeaszott, szegény test­nek verejtékezése. Csak az édes anyaföld ölében a nagy-nagy nyu­galom. A szegény ember meghal, a hátramaradott — talpal Azért egyszerűnek nem éppen egyszerű a szegény számára sem bejutni az örök béke hónába. Pe­dig igazán minden ingyen van, félcolos puhafa deszka koporsó, cifrázott papirszemfödél, ki szál­lítás az utolsó útra, sírhely és el­hantolás. Ingyen van minden, ép­pen csak meg kell érte halni. Azaz közben van még néhány stáció, egy kis utánjárás — ami már nem a halottat illeti — egy kis várakozás, ami meg nem fá­radság már neki, hiszen az örök­kévalóságból azzal egy perc sem telük el. Lássuk csak sorjában... Fáradságos munka az ingyen temetésért És ne siessünk azzal a kópor­sóval, mert még van itt egy kis elintézni való is. Szegény embert vagy kezelte orvos, vagy patika nélkül szenderedett át a másvi­lágra. Ha orvos kezelte, akkor az ad írást amivel a kerületi tiszti­orvoshoz kell menni. Ha nem ke­zelte orvos, akkor le kell fárasz­tania a tiszti orvost nézzen körül állítsa ki az igazolványt, hogy a Szegény Ember tényleg szegény ember, el lehet ingyen temetni. De ezzel az igazolvánnyal sem le­het rögtön szaladni a Városi te­metkezési intézetbe. Most azután Szegény Ember türelmesen neki fog a várakozásnak, amig a fia, a lánya vagy a felesége felmegy a városházára az illetékes ügy­osztályba. Persze akkor még nincs szegénységi bizonyítványa, mert azt is lehetne mondani, aki­nek szegénységi bizonyítványa van, már nem is szegény ember annyi sok kedvezményt vehet igénybe. Az olyan félszegény em­bernek a legrosszabb, aki ott mo­zog a szegénységi bizonyítványnál előírásos szegénység határán, de éppen hogy életében nem tudta kihasználni, vagy nem járt utána. Ez bizony kellemetlen, mert sze­gény ember hozzátartozójának most addig kell kilincselni a köz­igazgatási ügyosztályon,'amig meg­lágyítja az ottani urak szivét s el­hiszik, hogy Szegény ember tény­leg szegény ember, nem csak po­tyázni akar egy ingyen temetést a várostól, Ha azután már meg van az in­gyen temetésre a kiutalás lehet menni a temetkezési vállalathoz, ahol már szabadon kiválaszthatják a megfelelő méretű egyszerű gya­lult deszkakoporsót. A Szegény ember megtér örök pihenő helyére A szegény ember azonban ép­pen ugy elindul utolsó útjára, mint a gazdag. Legfeljebb nem négy ló húzza a halottas batárt, nem kisérik a -gyászkocsit autók, csak kisirt szemű gyalogosok. A Morgóba a lélekharang ""épp ugy hirdeti a szegény ember elmúlá­sát, mint a gazdagét. A föld hantja ha ráborul a ko­porsóra, többé már nincs elvá­lasztódás. A sírkeresztre egyfor­mán odakerül ez a szó élt... De hogy hogyan, az már itt mindegy. A Nyíregyházi Gazdasági Hiteiszövetkezet közgyűlése vasárnap délelőtt folyt le a szö­vetkezet helyiségében, Pisszer Já­nos elnöklete mellett, melyen a tagok nagy száma jelent meg. A Magyar Hiszekegy elmon­dása után tartalmas és a mai gazdasági viszonyokat élénken fel­táró, a szövetkezeti élet Jnehézsé­geit ecsetelő elnöki megnyitó be­szédben különösen kiemelte az elnök a szövetkezet ügyvezető igazgatójának, Maurer Károlynak kiváló érdemeit a szövetkezeti munka terén, aki minden ellen­szolgáltatás nélkül, a legnagyobb önzetlenséggel, a szövetkezeti eszme iránti hűséggel és szere­tettel végzi nemes hivatását, ame­lyért _ a közgyűlés élénk Ová­ciója mellett — mondott köszö­netet. Az elnöki megnyitó nagy elismeréssel szólt az igazgatóság és annak alelnöke, dr. Bozán Jenő, valamint a tisztikar mun­kásságáról is, mint a szövetke­zeti gondolat munkásainak nemes fáradozásáról. Az elnöki megnyitót lelkes taps­sal és éljenzéssel fogadta a köz­gyűlés, mint hü kifejezőjét a szö­A Drogéria szakba vágó szükségletét a 25 év óta fennálló, tehát a legrégibb, kipróbált megbízható szaküzletben méltóztassék besze­rezni. Minden e szakba vágó kérdésekben készséggel dijtalanul állunk n. b. vevőink rendelkezésére. Raktárkivonat: Gyógyáruk, gyógyfüvek, kötszerek, sebészeti gumiáruk, tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, szeszgyári felszerelések, permetező anyagok, mentőszekrények, hőmérők, rum és likőr essentiák, kölnivizek, kosmetikai cikkek, szájvizek, fogpaszták, gyógycukorka és gyermektápszerek. Földes Drogéria R-T. Nyíregyháza Bethleri-utca 2, szám, 3 3o.io (A közp, római katolikus iskolával szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents