Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-13 / 34. szám
2. oldal. f tamOLCSl HIBL JÜ> 1934. febuár kó 13. — Volt egy ács és egy kőműves. Az ács mindössze 2 napig segédkezett egy munkán. — Hajdúk, utkaparók dolgoztak? — A leghatározottabban állitom, nem. Amiről a virágok beszéltek — A kertet ki hozta rendbe? — Az Üzemi R. T. kertészete. — Ezért külön fizetett? — Igen, sajnos nagy pénzeket. — Mennyibe került a kert berendezése? — 1929-ben kaptam egy üzemi számlát, amelyben közlik, hogy a kerti munkálatokért és virágokért 3900 pengővel terheltek meg. A számlát 'magam is tul magasnak találtam, mire a helybeli kertészektől ajánlatot kértem, akik féláron adtak ajánlatot De ajánlatot kért Budapestről is, ahol megállapították, hogy a leszállított árak túlzottan magasak. Becsatolt iratokkal igazolja, hogy azóta is évente 5C0 pengőt fizetett az udvarkertészetéért és 120 pengőt a szobai virágokért. Ezután Steiner-féle 10000 pengős követelésre került a sor. A polgármester elmondotta azo kat az ismert körülményeket, amelynek alapján Steiner 10000 pengő végkielégítést kért, amely ügy polgári perre került és felleb bezés folytán most a törvényszék előtt van. Pivnyik és Batta sikkasztási ügye Az elnök ezután a Pivnyikügy tárgyalására tér. át, Az elnök kérdésére a következőket mondja a polgármester: 1924. októberében Énekes János '.prelátus kanonok bejelentette nekem, hogy Pivnyik Gyula főszámvevő egy tanítótól, aki 300 pengős segélyt kapott, a városháza folyosóján ezt a pénzt köl csönkérte tőle. Ez a tanító később feljelei tést is tett, mire megindult a fegyelmi vizsgálat Pivnyik Gyula főszámvevő ellen. A vizsgálat 1918. évtől kezdődött el A fegyelmi előtt bejött hozzám Pivnyik Gyula és kért, hogy engedjem meg, hogy lakásomon fontos bejelentéseket tehessen. Ezt a kérését azonban nem teljesítettem. A fegyelmi vizsgálat 1918. évtől kez dődőleg indult meg, az első 3-4 évben rendben volt a könyvvezetés. Az első szabálytalanság az 5-ik évben kezdődött és azután minden évben több és több hiány mutatkozott. A fegyelmi vizsgálat eredményéről napról napra jelentést tettem az alispán urnák. Ugyanebben az időben Batta Zoltán ellenőr ellen is meg indult a fegyelmi eljárás. Mindkettőt eltávolítottam a hivatalból. Battánál 8000 pengő hiány mutatkozott, de ő azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy van két gazdag bátyja, akik hajlandók a kárt megtéríteni. A pol gármester elmondja még, hogy Budapesten találkozott is Batta két bátyjával, de azok kijelentették, hogy tekintettel arra, hogy testvérükért már Jtöbb Ízben fizettek, most egyetlen fillért sem hajlandók érte átvállalni. Amikor hazaérkeztem Bu dapestről, Battával közöltem, hogy testvérei nem hajlandók vállalni a sikkasztott összeg megtérítését. Az elnök azután megkérdi, hogy tudja-e a polgármester, hogy mikor lett öngyilkos Batta. Erre pontos dátutumot nem tud mondani, körülbelül 10 nappal történhetett a feljelentés után. Az elnök ezután azt kérdi, hogy ki tett feljelentést Pivnyik ellen? A polgármester elmondja, hogy a fegyelmi eljárás során Pivnyik Gyula ellen mindössze három kisebb tétel szerepelt mint elsikkasztott összeg. A rendőrséghez a feljelentést Somogyi pénzügyi titkár tette cca 22000 pengős bélyeghiány miatt. A város csak a fegyelmi eljárás befejezése után akart feljelentést tenni. Elnök: Mi lett azzal a levéllel, amit Batta öngyilkossága előtt irt a polgármester urnák? Polgármester: Nem tartottam fontosnak, ezért papírkosárba dobtam. Elnök: Tárgyalt-e a polgármester ur Pivnyik Gyulával a sikkasztásokról ? Polgármester: Nem tárgyaltam. A fegyelmi eljárás során csak ar ról volt szó, hogy Pivnyik Gyula nagyon el volt adósodva, ezért Szohor Pál főjegyző magához hí vatta és felszólította, hogy állítsa össze az összes adósságait és egyúttal Pivnyik Gyula feleségével is tárgyalt, aki hajlandónak mutatkozott férje adósságait rendezni. Ez 1929. szeptemberében volt és akkor még mindössze 7000 pengőről volt szó. A főjegyző ur később aztán megállapította, hogy a Pivnyik Gyula által összeállított adósságlista nem felel meg a valóságnak és ezért abba hagyta az egész dolgot. Időközben Pivnyik Gyuláné is feljött a hivatalba és bejelentette, hogy meggondolta a és nem rendezi férje adósságait. Elnök: Beszélte Ön Pivnyik anyósával veje sikkasztásairól. Polgármester. Soha Pivnyik anyósával nem beszéltem. Elnök: Igaz-e, hogy a polgármester ur is anyagi garanciát akart érte vállalni ? Polgármester: Nem igaz. Elnök: Igaz e, hogy egy alkalommal azt a megjegyzést tette, hogy katonaságnál ilyen esetben máskép szokás elintézni az ügyet? Po'gármester: Ezt Medgyesí Pál mondotta Batta Zoltán előtt. Elnök: Kovács Magdát ismerte-e a polgármester ur? Polgármester: Ismertem kérem a városnak volt tisztviselőnője. Elnök: Igaz, hogy a menyaszszonya volt Pivnyik Gyulának. Polgáunester: Ezt nem tudom. Elnök: Tárgyalt-e ön Hasch Árpádnéval Pivnyik Gyula ügyben? Polgármester: özv. Hasch Árpádné nővére Pivnyik Gyulának, igen, beszéltem vele. Kétségbeesve, sirva jött fel hozzám, nagyon érzékeny asszony és igy inkább vigasztaltam, de konkrét dolgokról nem tárgyaltam vele. Elnök: ígért állást beszélgetés közben ? Polgármester: Erről szó sem volt. Beszélgetés közben vigasztalásul mondtam neki, hogy még Budapesten kaphat majd állást. Elnök: Nem igért valamit Pivnyik Gyulának? Polgármester: Én 1929. október óta soha nem beszéltem Pivnyikkel és családjának sem tettem ilyen forma Ígéretet. Elnök .; Igaz e, hogy egy alkalommal Ön olyan utasítást adott volna a jövedéki hivatalnak, hogy Hasch Árpádnéval szemben szigorúbban járjanak el adó tekin tetében. A polgármester kijelenti, hogy erről soha sem tárgyalt a jövedéki hivatallal és semmiféle ilyen utasítást nem adott. Ezután az elnök a Luther-ház építésére tér át. Arra a kérdésére, hogy milyen befolyást gyakorolt az építkezésre, a polgájmester kijelenti, hogy a Luther-ház építkezésének megindulásánál nem is volt idehaza, mert a Kossuthbizottsággal Amerikában tartózkodott és csak akkor érkezett haza, mikor már az építkezés javában folyt. Az elnök ezután 10 perc szünetet rendel el. Szünet után a tanuk kihallgatására került a sor A tárgyalás újbóli megnyitása után Dr. Nánássy Imre védő tesz kérdéseket Bencs Kálmánhoz. — Bencs a feltett kérdésekre kijelenti, hogy a városi alkalmazottak soha éjjeli örséget nem állottak a villája előtt. Az utcaseprőket st> ját céljaira igényben nem vette. Üzemi R.-T, részvénye nincsen, Ajándékba egyetlen részvényt sem kapott az üzemitől. Dr. Nánássy: Igaz-e az, hogy a cik megjelenése után hivatta Lengyelt a hivatalába? Bencs: Nem igaz. Megizente Lengyel a lakásomra, hogy bocsánatot akar kérni, de nem fogadtam, azt izentem, ha akar valamit jöjjön el a hivatalomba. Dr. Nánássy: Mennyi Nyíregyháza város adóssága? Az elnök: A kérdésre nem enged válaszolni, mert nem tartozik az ügy keretébe. Több kérdés elintézése után, a védő semmiségi panaszt jelent be, ami után befejeződik Dr. Bencs Kálmán kihallgatása. Hrancsik Mihály és Kiss László teljesen lényegtelen vallomást tesznek. Vallomásaikra meg sem esketik őket. Mikler Sándor: A villafeliratokról közetlenül nem tud, csak hallomásból Ezután a Luther-palota építkezésére vonatkozólag intéznek hozzá kérdéseket. — Ki adta ki a Luther ház építésére vonatkozó intézkedéseket. — Nem tudom. — A polgármester intézkedésére kezdték meg a régi parochia lebontását ? — Nem tudom. Az alapítványként kezelt és felhasznált 28000 pengőre vonatkozólag elmondja a tanú, hogy az egyháznál az adók nem folytak be, az adósságok és a tanítói hátralékok nyomták az egyházat amiért is az alapítványokat vette kölcsön az egyház. Bencs: Tud e ariól a tanú ur, hogy erre felhatalmazást kaptam az egyházi közgyűléstől? — Igen. A tanú megesketését nem kérik, és azt a bíróság mellőzi. Az ágyalatti tanú a napfényen Hangzik az elSilló Zoltán, a Magyar Hírlap üzletszerzője a következő tanu. A tárgyalás megnyitása után meg nem jelenése miatt kirótt 50 pengő büntetést utólagos megjelenése miatt megsemmisítette a biróság. Silló Zoltán volt az, akit a cikk megírása előtt Lengyel Antal a lakásán az ágya alá bujtatott, hogy kihallgass a közte és Steiner Vilmos között lefolyt beszélgetést. — Steiner Vilmost ismeri ? kérdi az elnök. — Igen. Majd a tanu elmondja, hogy Lengyel unszolására vállalkozott arra, hogy annak lakásán az ágy VÁROSI MOZGÓ Hétfő, kedd, szerda Minden hazafi filmje! A VÖRÖS RÉM (Vissza a hazába.) 1928. Harc Mandzsúriáért, a bolseviki terror nagy filmje. HANS ALBERS és NAGY KATÓ első együttes szereglé-<e alá elbújjon. Mit hallott? nök kérdése. — Nem emlékszem biztosan ai elhangzottakra. Arról volt szó, hogy kompromitáló adatokat adjon Steiner a polgármesterről. — Lengyel meg is kérdezte, mi va» a téglákkal? Steiner azt hitte, hogy négyszemközt beszél és azt felelte: azokkal a polgármester még mindig tartozik. Majd elmondotta a főispáni kinevezésre vonatkozólag," a cikkben megirt állításokat. Mikor az elnök felteszi a kérdést, mikor volt ez a beszélgetés, a tanu kínos zavarba jön. Az elnök hiába teszi fel többször is a kérdést, mire emlékszik még, a tanu kijelenti, másra nem emlékszik. — Dr. Eőry ügyész: Hogy került Ön ebbe az egész dologba? — Lengyel azt mondotta, hogyha segédkezem neki, ő is segit a Magyar Hirlap terjesztésében. A tanút megesketik vallomására. Folytatás a 6 ik oldalon