Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-06 / 28. szám

4. oldal. f taffiOLCSIHIB LJtP 1934 február hó b. Böhm Béla, Oroiz Mihály és Reích József ii. A műsor utolsó közvetítése a Bum-Bam-Band vokáltrió volt, amelynek tagjai Vadász Gábor, Strausz Gábor és Szunyogh László igazi komoly művészei ennek a mindinkább népszerű zenének. Három humoros zene­darabot adtak elő olyan sikerrel, hogy a közönség alig akarta le­engedni őket a színpadról és per­cekig ünnepelte a Nyírbátorból átjött vendégeket. A jól sikerült műsort tánc kö­vette. Az előadás megrendezése Szőkéné Kandel Gizella elnöknő nek és a leányegylet vezetőségé­nek az érdeme. Eleven, színes éjszaka, farsangi éj bontotta virágait és tagadta, feledtette az öröm borával az élet keserű izét. Szép volt a két farsangi est Nyíregyházán. Reggeli órákba hajolt az ébreniét, világos volt, eleven, mozgó, kacagó volt a város két éjszakán át és a világos ablaksorok mögül ki­zsongó zene szinte ölelkezett odakünn a,fagyos februári éj szakában. És senkisem mond­ja, mire való a szegénység, a munkanélküliség idejében ez a hajnali muri, mire való a mindent befödő nagy nehéz szomorúság ködben örömlám­pásokat gyújtani. Nem mond­ja, mert éppen ez a mozgás, ez az élet, ez a munkát, ál­dozatból fakadó kereseti le­hetőséget nyújtó báli ruház­kodás, táncrakészülés az, amire vágyódik a kihalt műhelyek bús lakója, mert ez az élet, a fogyasztás, a pénz, a ke­nyér malma. Gyúljanak ki a farsang színes lámpionjai és hozzák meg az emberek kedvét, a bizakodás, az opti­mizmus, az élet elszállt derű­jét 1 Sokan vannak, akik igy gondolkoznak: Nem megyek, miért költsék ebből a kevés­ből, amikor mások semmit sem költhetnek. Vagy: Nem megyek, nem akarom azt a látszatot kelteni ezzel a ke­véssel, arai még megmaradt, hogy tehetős vagyok. Nem helyes okoskodás. Most kell előbújni rejtekéből minden pénznek, most kell beadni az erő injekcióját a szervezetbe, amikor aléltan várja a nagy krízis elmúlását. Pénzforga­lom kell és megindul az élet, a virulás. Vevő kell a bolt­nak, munka a műhelynek, fogyasztó a vendéglőnek és sok más üzemnek, amelynek kerekei mozgásba jönnek egy báli alkalomkor. Nézzük a farsangi éjszakában a fényes ablakok sorát! Ez a fény nem tűnik a semmibe, sugara me­lengetője lesz a dermedő élet­nek. A farnsang a vigasság ideje, vigadjunk magunk, ifjú­ságunk örömére, hogy mások számára is megadjuk a viga­dás alkalmát, vagy legalább is kenyér, a meleg szoba al­kalmát, a kereset lehetőségét, a munka hőn óhajtott, vágyva vágyott, drága kincsét, meg­váltó talizmánját. Leirás ! Sokszorosítás! Másolás! Körlevelek, nyomtatványok, röpcédulák sokszorosítása Szabolcsi Hirlap kiadóhivatala Telefon 77. Szerdán este fél 9 órakor a Korona nagytermében: Sík—Haydu est A Szabolcsvármei Bessenyei Kör szerdán, február 7 én este fél 9 órakor a Korona szálló nagytermében tartja ötödik bérletestjét. A bérleteste elé na.y várakozással tekint a közönség, mert azon a magyar irodülmi és zenei élet két igen érdekes és jellegzetes egyéni sége lép fel Sík Sándor dr. a raai magyar lira e^yik rend kivüli értéke és egyénisége je lenik meg városunkban Költe­ményeiből olvas fel és Irodalom és világnézet cimen előadást tart. A szegedi tudományegye lem magyar irodalomtörténeti tanára, a finom leikft esztétikus és halkszavu költő fellépése rendkívüli eseménynek Ígérkezik Ilaydu István gordonkaművész és a misk lei zeneiskola tanára ma már egész Magyarországon i mert gordonkás, aki rend­kívül finom és intelligens mu zsikus s akinél a sziv és lélek muzsikája a domináló. A két teljes ös-zhangot teremtő mű vész számait Molnár Rózsi tanárnő, a Bessenyei Kör tagja szavalatai egészítik ki, aki Mécs László verseket fog szavalni A gordonkaszámokat zongorán Szigeti Sándor bankigazgató, a Kör közismert és közkedvelt tagja kiséri Az e<tére jegyi k már kaphatók az Ujságboltban 2, 1.60 és 1.20 pengős árakban. Gyöngyvirág volt a Kiosz-est jelvénye Szombaton este kitűnő hangu­latban folyt le az iparosszékház­ban a Kiosz hagyományos bátyus táncmulatsága. A belépő férfiak­nak a rendezőség egy szál fehér gyöngyvirágot nyújtott át, ez volt az est jelvénye. Ott láttuk Virányi Sándor alispánt, Szohor Pál fő­jegyző, polgármesterhelyettest, Ju­hász Mihály, Polinszky Pál dr. városi tanácsnokokat, ifj. Tóth Pál ipartestületi elnököt, Lakner Béla, Mayer István alelnököket, Bálint István dr, vitéz Csaba Gyula dr. ügyészeket, Báthory István bank­igazgatót, Papp Lajos vendéglőst, szakosztályi elnököt, Barkóczy Kálmán felügyelőt, Zakariás Dénes dr. rendői tanácsost, Csige Berta lan dr. felügyelőt, Garay Gyula dr. ügyvédet, az Iparosifjak Önképző Egyesületének elnökét és az iparos­ság még számos lelkes barátját. A Kiosz-est ünnepélyességét emelte Ozory István dr. rendőrfő­tanácsnos, a Kiosz lelkes szer­vezőjének megjelenése. Ozory fő­tanácsos Vass Jenő dr. és Si­korszky István ipartestületi főfel­ügyelő társaságában fsokáig ott időzött az ipatosok között. A Kiosz-estre érkezőket Huray János elnök, Nagy Kálmán alel­nök és a Kiosz tisztikara fogad­ták. Az iparosok székházának nagy­terme, a páholyok, a földszint megteltek az érkező vendégekkel, úgyhogy az est kitűnően sike­rült. A cigányzenekar mellett kii lön jazz-zene muzsikált a vidám táncosoknak. A lányok közül ki­tűntek a magyar ruhás szépek, akik a magyaros hagyományokat gondosan ápoló Kiosz farsangját jellegzetesen kedvessé tették. De a régi, kellemes hagyományok felelevenitője volt a bátyus va csora is. A vármegyei, városi no­tabilitások, a Kiosz vendégei Hu­ray János elnök családjának ven­dégszeretetét élvezték az ízes va­csorát bőkezűen és szivélyesség­gel felszolgáló elnöki asztalnál. De mindenütt a nagyteremben vendégszerető bátyus asztalok ba ráti és hazafias testvéri köre nyí­lott és a felcsillanó érzés, a sziv és lélek derűje, amelynek szivár­ványa a gondok felhős boltján Fasor Szanatórium Budapest, VII. ker., Vilma királynő-ut 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyó­gyászat, idegosztály. Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája. Napi ellátási díj tiz pengőtől. Kórházi pausálárak ideg­betegek esetében, továbbá szüléseknél. t ,11 ivelődött át, mutatta itt a Kiosz szervezetében rejlő erkölcsi erő­tartalékot, amelyre ezekben a ne­héz napokban olyan nagy szük­sége van a magyar jövő megala­pozásának. Messzemenőleg tul a Kiosz-est mulatságjellegén, a bátyus találko­zónak ez a társadalomlélektani je­lentősége adja meg különösértékét. Sikerült műkedvelői elő­adást rendeztek az Oszölö-ntcaiak A Kath. Népszövetség Ószőlő­utcai csoportja tevékeny kultur­munkásságot fejt ki, melynek ered­ményeként már nem egy izben volt alkalmunk meggyőződni ar­ról, hogy a napi munkában elfá­radt egyszerű munkásifjak a szép és nemes iránti vágytól buzdítva, sikerült estéket rendeznek. Ezeken az estéken mindig egy-egy ma­gyar iró müvét jelenítik meg, amely müvek, mint a kultura vi­lágító szövétnekei, ragyogják be fényükkel az egyszerű munkásar­cokat és oltják beléjük a tudás utáni törekvés vágyói. Szombaton este 6 órai kezdet­tel a róm. kat. iskola dísztermé­ben Gárdonyi Géza tőiől metszett magyar népszínművét, „A bort" játszották az Ószőllő utcaiak am­biciózus műkedvelő gárdája, meg­érdemelt sok tapsot aratva ezúttal is a játékával. A szereplők mind­egyike derekasan kivette részét a sikerből, de különösen kitűntek élethű alakításukkal Víg László, aki Baracs Imrét, a dacos magyart teljes átérzéssel játszotta, Ányos Bözsike mint Baracsné csinos magyar menyecske volt, mig Esz­ter özvegyasszonyt Medvegy Bö­zsike alakította, sok derűt keltve ebben a nyelves menyecske sze­repben. Szabó József a Baracs Matyi és Tasi Bözsike mint Szú­nyog Rozi a fiatalság üde báját varázsolták a színpadra. Merki Muszika mint Jancsika bátor játé­kával nagyon kedves volt. Gár­donyi jellegzetes figurái, mint Gőre Gábor, Durbints sógor és Kátsa cigány szerepeiben Lázár József, Király József és Molnár Sándor* arattak nagy sikert nem egyszer nyíltszíni tapsra ra­gadtatva humoros játékkal a né­zőket. Repka János mint Mihály gazda és Tasi István 'mint Ceg­lédi járultak hozzá ügyes játékuk­kal e sikerhez, özv. Szunyogné Kazár Manyika, Gőréné Király Gizike, Zsuzsi cselédlány Szabó Annuska, mig Rausz János és Kovács Imre a cigány szerepek­ben s Bodnárik István mint kis­bíró mozogtak ügyesen a színpa­don. De hozzájárultak kisebb sze­repükben a sikerhez Kaczári Mar­git, Fiák Zsuzsánna, Merki Magda és Kelemen Anna is. A második felvonás után Kelemen Annuska egy vallásos tárgyú költeményt szavalt szép hangsúlyozással és értelmesen.) A rendezés nehéz munkáját, mely nagy ügyszeretetről és a népmüvelés helyes irányba terelé­sének teljes felismeréséről tanús­kodik, Raksányi Sándorné végezte. Önzetlen, a magyar nép művelő­dését célzó munkásságáért a leg­teljesebb elismerést és köszönetet érdemli.

Next

/
Thumbnails
Contents