Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-27 / 46. szám

4, oldal. j foJUBOLCSI HIBU í> 1934 február hó 27. a községétől és vármegyéjétől. Szakács Béla r. kat. igazgató vitéz Mikó Bertalan főszolgabírót köszöntötte, aki nemcsak a harc téren volt harcosa a közös nagy érdekeknek, hanem most a járás népének is zászlóvivője, szerető barátja és testvére. Bene Sándor kisgazda az ib­rányi gazdák nevében megható szavakban köszöni meg Bleuer Jenő áldozatos jóságát. Kulcsár Dániel izzó lelkesedés­sel beszél a népszerű főszolgabíró vitéz Mikó Bertalan érdemeiről, aki válaszában rámutat Ibrány község duzzadó életerejére és méltatja azt a lelkesedést, amely­lyel közintézményeit felkarolta. Korocz László berceli lelkész arról az épitő erejű szeretetről beszél, amely Bleuer Jenő szivé­ből árad és amely most víssza­sugározódik reá. Ibrány önmagá­ról állított ki díszpolgári okleve­let, amikor ennek a szeretetnek kifejezést adott. Ezután a lef. énekkar esztétikai és erkölcsi értékét méltatta len dületesen. Klár Gyula kulturált szépségű szavakban köszöntötte Bleuer Jenőt akinek nagyatyja az ő szépapja volt. Búzás István Jármy László fő­jegyző szépet, nemeset, értékeket kiváltó jelentős működését mél­tatja elismeréssel. Rácz Géza nagyhalászi ref. lel­kész szellemesen aposztrofálja az ibrányi énekkart, amelyről el­ismeri, hogy — itt Ibrányban — hogy talán még a nagyhalászi dalárdától is jobb. Szabó Sándor főbiró az ünnep vendégeit, vitéz Gégény András a néppel foglalkozó szellemi vezé­reket köszönti. Még számos lel­kes beszéd hangzott el a szívnek, jóságnak, az erkölcsi értékeknek hódoló ünnepen, amely Ibrány község belső nagy értékeinek fénylő dokumentuma volt s amely­nek megrendezéséért elismerés és hála illeti a község agilis főjegy­zőjét Jármy Lászlót. IKTATÓ bélyegzők minden nagy ságban, olcsó árban való készítését vállalja a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatala Bethlen-u. 1. szám. Telefon 77. Több mint 500 bika kelt el a legnagyobb magyar bikavásáron , A Nagyhortobágy szélén, a Kis­Álomzug pusztai bikatelepén zaj­lott le a legnagyobb magyar bi­kavásár. A hortobágyi anyagnál edzettebb és szívósabb nincs és nem is lehet. Ez bizonyítja, hogy Szabolcsvármegye is 12 darabot vásárolt a legszebb bikapéldá­nyokból. Több mint 500 bika kelt el a vásáron. Szabolcsvármegye 565 pengős átlagárat fizetett da­rabjáért. De pld. Borsodmegye 705 pengős átlagárat fizetett da­rabjáért. A legdrágább bika 1030 pengőért került ki a kalapács alól. Több rendbeli feljelentés a heti egy pengős ágybér miatt Tamás Miklósné Sólyom utca 32. szám alatti lakos feljelentést tett lakásadója, Sarecz Mihály napszámos ellen zsarolás és élet­veszélyes fenyegetés miatt azért, mert az elmúlt napokban a kora reggeli órákban, amikor még az ágyban volt, Sarecz bement a szobájába, kiráncigálta az ágyból, földre teperte és megverte. A fel­dühödött ember aztán egy reszelő vasat kapott fel és magából ki­kelve kiáltozta: „Most meghalsz, megöllek !" A szorongatott hely­zetben levő Tamásinénak csak nagy nehezen sikerült kiszabadí­tani magát Sarecz kezei közül. Sarecz Mihály a rendőrségi ki­hallgatásánál elmondotta, hogy Tamás Miklósné vadházastársával együtt bérelt nála egy ágyat heti 1 pengőért. Mivel nem fizettek pontosan és szerinte tisztátalanok voltak, felmondott, de ne­kik eszükágában sem volt kiköl­tözni. Efeletti dühében támadt az asszonyra, de azt, hogy megverte és megfenyegette, tagadja, Sarecz ellen az eljárás megindult. Repül a kő, a fénye nő Portoria hős nevének... A kir. állami tanítóképző olasz délutánja Tegnap délután 4 órakor nagy érdeklődés mellett folyt le a kir. áll. tanítóképző második olasz délutánja. A magyar—olasz ba­rátság erősítését szolgáló ünnepi délutánon ott láttuk Mihalovich Sándor dr. g. kat. kanonok, plé­bánost, dr. Horthy István, kir. közjegyzőt, a Bessenyei Kör iro­dalmi szakosztályának elnökét, Tóth Bálint kir. min. tanácsos pénzügyigazgatót és a társadalmi életünk számos más kitűnőségét. Amikor szétvált a tanítóképző színpadának piros függönye, ott állt felsorakozottan a katonás szel­lemű, öntudatos ifjúság és érce­sen, hittel áttüzesitetten zendült meg az olasz nemzeti munka in­dulója, a Giovinezza. Felhangzott a taps az induló nyomán, majd Propszt Vilmos festőművész tanár előadása következett az olasz fes­tőművészet nagyjairól. Propszt Vilmos előadását azzal kezdte, hogy jellemzően tárta fel a tár­sadalmi fejlődés során a világné­zet és a művészi kifejezés oki összefüggését. Ismertette az azketizmus szelle­mét sugárzó középkori művésze­tet, majd Assisi természetlátásá­nak hajnalhasadásán átvezette hallgatóit a renaissance szépség­ittasultságának korszakaiba. Sorra jelentek meg a nagy mesterek képei a vásznon és a biztos vo­nalakkal és színekkel karakteri­záló előadás nyomán feltárult a hallgatóság előtt az olász festő­művészet fejlődése. Az előadó nem arra törekedett, hogy megvilágítsa, mit ábrázol a kép, hanem kimutatta, mi a sze­repe a festményen a fény és árny játékának, a vonal lendületének, ritmusának, a testformák mind kifejezőbb megfestésének, a lélek­* Fasor Szanatórium 4 Budapest, VII. ker., Vilma királynő-ut 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyó­gyászat, idegosztály. Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája. Napi ellátási dij tiz pengőtől. Kórházi pausálárak ideg­betegek esetében, továbbá szüléseknél. ábrázolásnak. Láttuk, mit köszön a festőművészet fejlődése az egyes mestereknek, megéreztük a mély­lelkű összefüggést a művész egyé­nisége, sorsa és az alkotás jel­lemző sajátságai között. A közönség lelkesen és hálásan tapsolta a művészeti kérdések ki­váló ismerőjét. Propsztj Vilmost, aki sok ismeretlen problémára hivta fel a figyelmet és a művé­szeti látásra nevelés ügyét szol­gálta tartalmas és élvezetes elő­adásával. Felejthetetlen kedves mozzanata volt az olasz délutánnak a kis gyakorlósok fellépése, akik a Ba­lilla indulót adták elő Lakatos Emil vezetésével bensőségesen. Repül a kő, a fénye nő Portoria hős nevének... hangzott az induló, amelyet magyar, majd tiszta kiej­téssel, lelkesen, olasz nyelven éne­keltek. Az előadás üdesége meg­kapó volt és a gyakorlósok meg­érdemelt tapsokat arattak. A dél­után műsorát a tanítóképző kis énekkara zárta be a Camicia nera, a Fekete ing indulóval, amely magával ragadó hévvel szárnyalt a dallamos olasz nyelv zenejében. A tanítóképző második olasz délutánja újra kitűnő szolgálatot tett két egymásra utalt nemzet barátságának erősítése utján a magyar nemzeti célok érdekében. — Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélza­varok, máj- és lépduzzadás, hát­és derékfájás ellen a természet­adta „Ferenc József" keserűvíz naponként többszőr bevéve, hat­hatós segítséget nyújt. Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra. t # i — Bágyadt, levert, doldozni képtelen egyéneknél a termé­szetes „Ferenc József" keserű viz szabaddá teszi a vérkerin­gést és emeli a gondolkodó- és munkaképességet. Mit ír a „París-Soír" a Rákóczi indulóról és a magyar film gyártásról. A párisi mozik fényesen illusztrálják a francia vendég­szeretet hírnevét. Mozivász­naink bőven alkalmat nvuj­tanak az idegen filmek ter­jesztésére és egymásután láttuk a legszebb, de fájdalom néha az idegen filmgyártás legelszomorí­tóbb produkciót és ha udvari­asságból dicsértük is, gyakran sajnos megbántuk e nemes gesztust. Az idegen filmek felkarolása sokszor hasznos volt számunkra és valljuk be, gyakran jó lec­kéül szolgált. Nem egy filmren­dezőnk, inspirálva az amerikai filmgyártás fejlett technikájától, alkalmazta nálunk ugyanazokat az elveket — mások viszont a német filmrendezők mesteri ügyességére támaszkodva, innen merítették értékes tudnivalókat. Alkalmunk volt amerikai, an­gol, német, orosz, sőt osztrák filmet is látni, de soha nem volt még alkalmunk magyar produk­cióban gyönyörködni. A két or­szág közötti rokonság biztosította azonban részünkre a gyors és könnyű megértést és igazán di­cséretére válik a magyaroknak, mert a Rákóczi indulóval olyat produkáltak, mely technikai szempontból versenyezhetne a Holly-woodi, Londoni vagy Ber­lini felvételekkel. Főszerepben Gustav Frőlich és Camilla Hornt láttuk, de a többi szereplők is kivétel nélkül megállták a helyüket. Bizonyos, hogy a francia pub­likum nemcsak magyar barátai­nak technikai tudását ismeri el, hanem finom szellemük, kima­gasló érzékük és zenéjük két­ségtelen nagy vonzerejét is. RÁDIÓ Február 27. Kedd. 400 Csengery Ilonka meséi. — 500 Az Operaház zenekara. — 670 Francia nyelvoktatás. — 6'40 Szalonzene. — 775 Munkásfélóra. — 745 Tarnay emlékest, — 9 20 Toll Árpád cigányzenekara. — 10'05 Gramofon. — 1100 Angol nyelvű előr.dás. — 1120 Mán­dits-jazz. Állandó hétköznapi közvetítés &45 Torna. — 9 45 Hirek. _ W00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 1115 Nemzet­közi vizjelző szolgálat. —- 12'09 Déli harangszó, utána hangver­seny, közben — 12'30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 2'40 Hirek, élelmiszerárak. — 4 45 Időjelzés, hirek. Tiszta, szép, nagy darab mosott rongyot vesz a Merkúr-nyomda, Bercsényi utca 3.

Next

/
Thumbnails
Contents