Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-24 / 44. szám

2 oldal. frZKBQLCSI HIBI lP h 1934. febuár hó ÚI —____ A napokban helyszíni vizsga látott tartanak a tiszapolgári vadorzó halálos szerencsétlensége ügyében A Szabolcsi Hirlap részletesen beszámolt arról a halálosvégü szerencsétlenségről, amelynek ál­dozata egy vadorzó volt, akit az ottani tiszttartó fegyverétől meg­sérülve, súlyos állapotban szállí­tottak be a nyíregyházi Erzsébet kórházba. A szerencsétlen ember a vizsgálóbíró kihallgatása után újból elvesztette eszméletét és másnap meghalt. A vadorzó terheiően vallott az ottani uradalom tiszttarlójára, de azóta a nyomozás megállapította, hogy az elhalt vadorzó is hasz­nálta puskáját és igy nincs ki­zárva, hogy csupán önvédelemből lőtt rá az intéző. A széles rétegben lefolytatandó nyomozás során még nagyon sok tanú vár kihallgatásra és ezért Horváth Sándor vizsgálóbíró a közeli napokban a helyszínre száll ki, hogy a nyomozást lefolytassa. „ A világháború, amilyennek én láttam a József kir. herceg hatalmas, fel­becsülhetetlen értékű munkája: „A világháború, amilyennek én láttam" elérkezett befejező VII. kötetéhez, mely a napokban jele­nik meg a könyvpiacon. A hatalmas mü, melyet a ki­rályi Fenség naplójegyzetei és hi­vatalos akták alapján irt meg, el­ső sorától az utolsóig lebilincse lően érdekes olvasmány mindenki számára, értékes és kiváló irói készséggel és meglátással irt tör­ténelmi adatsorozat, mely sok ed­dig ismeretlen részletet tár fel a háború kulissza titkaiból. A hazaszeretet és a magyarság sorsa feletti féltő aggódást érez­zük ki a könyv minden sorából, mely egyúttal a magyar hősies­ségnek és katonai erényeknek olyan bizonylata, amelyet az erre leghivatottabb hadvezér állított ki őrök tanúbizonyságul. Értékben és érdekességben egy­aránt nehéz volna különbséget tenni az egyes kötetek között. Ha mégis azt mondjuk, hogy szá­munkra a két utolsó kötet a leg érdekesebb, magyarázatul szolgál­jon, hogy a VI. kötet a hősiesen megvívott, de gyászos emlékű Pi­ave csatát és az ezt követő bom­lást, a VII. befejező kötet pedig, 1918. julius 21 tői a közeledő, majd tragikusan bekövetkezett tel­jes összeomlást örökíti meg. Ebből adunk alábbiakban sze­melvényeket : 1918. október 17. Drámai gyorsasággal fejlődnek az események és mi rohamosan, feltartóztatathatlanul rohanunk — szörnyű nagy katasztrófánkba. A németeket mindjobban verik és hireink vannak, hogy csapataik ellenállóképessége teljesen meg­törött, már nem fejtenek ki ellen­állást. Németországban, főképen délen, a hangulat teljesen tartha­tatlan, mindenki bosszút kiált Vilmos császár ellen. A spanyoljárvány, mely vég­eredmenyében nem más, mint a középkorban oly rettenetesen pusz­tító tüdöpestis, óriási mérveket ölt. Budapesten is gyorsan terjed, 1000—1400 uj megbetegedés. Kistapolcsányban minden második ember beteg. Wien, Berlin, Páris, London tele betegekkel, az em­berek mindenütt ijjesztő számban halnaa meg, gyakran pár óra alatt. Az Isten borzasztóan büntet! És még mi minden fog jönni. Nem elég, hogy a háború oly rémes pusztításokat vitt véghez, még a csúnya betegségeknek is kell a szerencsétlen emberiséget megti­zedelni. Ha legalább az ártatla­nokat megkímélné. Nálunk politikailag is minden igen rosszul áll. Ő Felsége: a cseheket kikérdezte, hogy mit és hogyan akarnak. Stanek arcába vágta, hogy Csehország Morva­országgal és a magyarországi tót megyékkel egyesülve önálló or­szággá akar alakulni. Ha Ön nem segit ehhez, akkor Ön nélkül fogjuk ezt megcsinálni! Ezzel a fenyegetéssel fejezte be a császár­nak tartott előadását és azt állítja, hogy Ő Felsége meg is igérte volna ezt neki. Ez nem lehetséges. Ezt a magyar király soha sem Ígérhette meg! Ezt tudom I Budapesten gróf Károlyi Mihály egy kijelentést tett, mint pártjá­nak határozatát, amelyben Ö Fel­ségét felszólítja,, hogy Magyaror­szág az ő jogara alatt ugyan, de Ausztriától teljesen különvállva, egy teljesen független államot al­kosson és másokra való tekintet nélkül azonnali béketárgyalásokat kezdjen. A hangulat Ausztriában mindig fenyegetőbb lesz, a nép szidja a császárt és a dinasztiát és azt akarják, hogy ő és a trónörökös leköszönjenek, egészen hangosan arról beszélnek, hogy el kell őt kergetni! Pedig Ő ártatlan, mert Ő csak jót akart, népeinek javát szivén hordva, csak azt akarja A levegőben jcsak ugy süvölt a for­radalmi hangulat és a légkör ter­hes a robbantó eszméktől. Jobb nem tudni azt, hogy mit hoz majd a holnap. Ellenségeink érzik, hogy erőink végén vagyunk és igy egészen össze akarnak taposni, hogy annál jobban meg tudjanak rajtunk gazdagodni. Az október 16-án kibocsájtott császári manifesztum bejelentette, hogy a népek önrendelkezési joga ajapján külön nemzeti államok alakulnak Ausztriából és felhívja a néptörzseket, hogy a letelepü­lési területre illetékes joghatállyal nemzeti tanácsokat szervezzenek Ezzel a császári manifesztum­mal a régi Ausztria 1918. október 17-én tulajdonképpen megszűnt létezni. Beleznay Lászlóról, a fiatal nyíregyházi festőművészről elismerőleg nyilatkoztak a képzőművészeti főiskola tanárai A Benczúr Kör tárlatairól igen jól ismert név Beleznay László, a fiatal festőművészé, aki néhány év alatt fejlődésé­vel magára vonta nemcsak a laikus közönség, de a komoly művészek érdeklődé-ét is. Be­leznay, ak nek anyagi viszonyai nem engedték meg, bogy kellő mesterrel képeztesse magát, ko­moly szorgalomm 1 és művészi elmélyüléssel fogott hozzá a fes­tészethez és ma már reprezen tábilis helyet foglal el a fiatal festőművészek sorában. Alkotá­sairól elismerőleg emlékeznek meg a legnevesebb festőművé­szek, a képzőművészeti főiskola tanárai Igy Neogrády Antal irt buzdító meleg s rokat, — ki­emelve tehe ségét, — a fiatal művészhez. De a legnagyobb kritikusunk, Lika Károly is igy aposztrofálja, hozzá irott leve­lében : „Munkái egy fejlődő ko­moly tehetség alkotásai, színe­zése, elgondolása és készsége a művészi tökélyt rejtegeti ma­gában." Beleznay László Ho­moksori szerény otthonában szorgalmasan készül egy rövi­desen rendezendő tárlatra, ahol be akarja muiatni fejlődésének öles lépteit. NYOMTATVÁNYSZÜKSÉGLETE BESZERZÉSE ELŐTT OKVETLEN KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT A MERKÚR NYOMDÁTÓL NYÍREGYHÁZA, BERCSÉNYI UTCA 3. SZÁM Dr. Gaízlerné Csegezy Noemí dr. előadása a Bessenyei Körben Tegnap délután 6 órakor a Bes­senyei Kör liceális előadásai so rán dr. Gaizlerné dr. Csegezi Noémi ismertette külföldi utjának érdekes élményeit — Az előa­dás alkalmával társadalmi éle­tünk számos reprezentánsa je­lent meg a Kossuth gimnázium előadótermében, amelyet színültig megtöltött a lelkesen érdeklődő közönség. Ez az érdeklődés min­denképpen indokolt is volt. Csegezy Noémi dr. mindent meglátó, mindenben értékel, kul­turát, esztétikumot kereső és ta láló müveit utazó, a természeti szép rajongó szerelmese, vérbeli turista. Élményei nem mosódnak el, hanem értékes ismereteivel, régebbi impresszióinak emlékei­vel appercipiálódva, ujabb és ujabb Február J3, 24, 25, 26, péntektől hétfőig Lauri Volpi világhírű énekes és Lillán Dietz főszerep. NÁPOLYI SZERENÁD az ifjúság, szerelem és napsütés filmje Előadások 5, 7, 9, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10 órakor. Jön! Ramon Novarró uj filmje Jön! rétegét adják kultúrájának. Egy­szersmint eleven tollú iró és ked­ves, megnyerő modorú előadó. Pompás képeivel ujat adott, a mozgó, élőfilmet, amelyet utazá­saiban fényképezett és amelynek eleven szépsége most, az előadást élettel telitette meg és a közvet­len élmény erejével hatott. A képek lenyűgöző szépségű sora Németország művészeti és természeti kultúrájának dokumen­tumait tárja fel, úgyhogy, aki hal­lotta az előadást, az átélte az utazó kulturember legegyszerűbb élményéit és élvezte az utazás il­lúzióját. Az előadó, akit Schárbert Ár­min dr. szakosztályi elnök kö­szöntött ünneplő tapsot kapott ér­tékes és szép előadásáért. Osztály sors játék Az osztálysorsjáték mai húzásán a következő nagyobb nyereménye­ket sorsolták ki: 2600 pengőt nyert 34775. 1000 pengőt nyert: 19718,24014 24443, 33234, 49906, 47104, 76809 . Számla-blanketta kapható a kiadóhivatalban

Next

/
Thumbnails
Contents